Szépen növekedett a magyar háztartások vagyona
2022 I. negyedév végére 77 545 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1053 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 825 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 13 422 milliárd forint volt 7 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 1 485 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1060 milliárdos negyedéves növekedéssel 64 123 milliárd forintra nőtt.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány az állami transzferek miatti jelentős megugrással 452 milliárd forinttal nőtt, ezen felül kiugró mértékben, 504 milliárd forinttal emelkedett a látra szóló betétek állománya is, miközben 18 milliárddal csökkent a „lekötött betéteké”.
Az eddigi negyedévektől eltérően – elsősorban az inflációs félelmek miatt -, jelentős visszaeséssel 44 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 75 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket kiugró értékben, 217 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, így láthatóan a rally végén sikerült beszállni nagyobb összeggel a piacra a háztartásoknak, amit minden bizonnyal az inflációtól való félelmek is hajtanak.
Eközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 43 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 73 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát.
Tőzsdei részvényeknél az első negyedéves globális korrekcióval összhangban 108 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek szintén 126 milliárd forintos mínuszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 211 milliárdos mínuszt mutatott.
Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 720 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 15 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően.
A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 85 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya jelentősen lassulva 103 milliárd forinttal emelkedett, ami látványos lassulás a 2018 eleje óta megszokott negyedéves szintekről.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2020-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 120.1 százalékán állt, ami látványos növekedés az egy évvel korábbi 108 százalék-os szintről. 2020-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 106.6 százalék volt, a görögöknél 104.2 százalék, horvátok esetében 103.3 százalék, Szlovéniában 102.8 százalék, Bulgáriában 122.2 százalék, Finnországban 79.1 százalék, Lengyelországban 73.2 százalék, Romániában 58.8 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 53 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint eközben 150.8 százalék, míg a német 154.8 százalék-on áll, az európai mezőnyt pedig a holland közel 277, a dán 267, a svéd 262 és a belga 251 százalék vezetik.
A pandémiás korlátozások kezdete óta erősen jelen volt a háztartások megtakarítási szerkezetében a kényszermegtakarítás motívuma, azonban a tavalyi év második felétől ez a hatás már érdemben enyhült a fogyasztás szintjéből kiindulva.
A készpénzállomány megugrása ismét nagyon jelentős volt, amiben szerepe van a kormányzati transzferek kifizetéseinek és az EU-s források lecsapódásának is. Alap trendként az látható, hogy a készpénz- és a látra szóló állomány továbbra is erőteljesen növekszik, az eddig kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat és befektetési jegyeket a legutolsó negyedévben már alig vásárolták a háztartások vélhetően az inflációs félelmek miatt, a hitelfelvételi kedv pedig szintén jelentősen lassult, amiben mind a háborús félelmek miatt átmenetileg elhalasztott döntések, mind pedig a kamatok rapid emelkedése szerepet játszhat.
Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, az inflációs félelmek, a háború, az agresszív kamatemelési és recessziós félelmek miatt bekövetkező piaci korrekciók erős negatív hatást fejtettek ki a háztartások tőkepiaci instrumentumaira.
Eközben, ahogy az előző negyedévekben, úgy a 7000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerült előrelépést elérni, a lakosság jelentős része továbbra sem a legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességű instrumentumokat választja a készpénz helyett, ami a jelenlegi pénzromlási ütem mellett immár jelentős károkat okoz ezeknek a megtakarítóknak.
A lakossági állampapírok esetében az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből, de az állomány továbbra is jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság (re)finanszírozási stabilitásának növelése vagy az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
Eközben az elhalasztott kereslet aktív pótlása továbbra is láthatóan zajlik – amiben immár szerepet játszik az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztás és beruházások is -, ami akár némi fékezőerővel is hathat a vagyonfelhalmozás ütemére, azonban a forrásbeáramlás ennél is jelentősebb egyelőre, így jelenleg láthatóan a két folyamat párhuzamosan tud végbe menni és ez egyben támaszt is jelent a GDP-nek fogyasztási oldalról.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…77 545 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1053 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 825 milliárd a gyarapodás…”
HURRÁH! Hiszen ha jól (?) számolunk, akkor Döbrögisztán lakosságát 10 millióra fölkerekítve, SZEMÉLYENKÉNT MAJDNEM 69 EZER FORINTTAL gazdagodtunk! Ez pedig egy négy fős háztartásban MAJDNEM 280 EZER FORINTNYI GAZDAGODÁS! A napi megélhetés mellett!
HÁROMSZOROS HURRÁH!
(Majd meg is kérdezem a ‘zasszonyt, hogy miért panaszkodik? Vegye elő azt a pénzt, és dőzsöljünk egy kicsit!)