„A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru” bővebben

"/>

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2020 június 13. szombat van. Az esztendő 165. napját tapossuk. Rohan ám az idő! 

A Gergely-naptár szerint az évből még 201 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra. 

De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.

A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Anett, Antal, Anetta, Anéta, Anettka, Anna, Antigoné, Anton, Antos, Grácia, Netta, Netti, Tóbiás, Toni, Mica nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!

Június  13 – án  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?

Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAnius_13.

Ma van:

Magyar feltalálók napja – 2009 óta, az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon bejelentett C-vitamin találmányának emlékére.

A balrad.ru mai zeneajánlata:

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. „Forradalom” zajlik a tudományos világ „őstörténelmi” részkérdéseket kutató berkein belül, és ahogyan egyre több ismeret, összefüggés látszik, úgy jönnek elő merész következtetések, feltevések, de nem mindig átgondoltan. A jelenség sajnos azzal is együtt jár, hogy ezek egy része nem állja ki a próbákat – bizonyos esetekben már a kezdetektől sem – így érdemes elvetni őket. Az utóbbi lehetőség főleg akkor áll fenn, ha magányos hősök igyekeznek rendet tenni óriási, több tudományterületet érintő kérdésekben, de óhatatlanul hiányoznak számukra a megfelelő ismeretek. Ezt csak azoknak jegyzem meg, akik eddig a romantikus meséket a helyükön kezelték, vagy sikeresen kibújtak a nagy „nemzeti” guruk sumer, szkíta, hun, pártus, etruszk, őshonos stb. bűvköréből. Hiszen a guruk és tanítványaik világai régóta sziklaszilárdak, aggodalomra semmi okuk, minden a maga sajátos helyén és a lehető legnagyobb rendben van. Persze éppen nekik lehet érdekes, hogy megjelent egy újabb magyar versenyző, aki olyan dolgokba vágott bele, amelyekhez talán nem ártott volna még pár évnyi kutatómunka, plusz szakirányú segítség egy jó csapat részeként:
    https://24.hu/tudomany/2020/02/02/magyar-ostortenet-szkita-hun-magyar/
    (A cikkben hivatkozás mutat egy részletes magyar nyelvű összefoglalóra (pdf).)
    Horváth Csaba Barnabás kijelentésére egészen biztosan összefut a nyál az olyanok szájában, akik minden szkítát, szarmatát (és hunt) egyetlen nagy sztyeppei „magyar” világban képzelnek el: ugyanis szerinte a szkíták is finnugor, konkrétabban ugor nyelvűek lehettek! Rögtön hozzáteszem, ő nem az egyetlen, aki pl. a zsinegdíszeseket – bár szerzőnk sajnos nem áll meg itt – az uráli nyelveket beszélőkkel hozta összefüggésbe, szóval ez most egy nagyon is pezsgő világ:
    https://indo-european.eu/2018/10/corded-ware-uralic-iv-haplogroups-r1a-and-n-in-finno-ugric-and-samoyedic/
    Csakhogy Carlos Quiles, a hivatkozott oldal amatőr nyelvkedvelő gazdája tud Asko Parpola dolgozatáról, aki egy kicsit más megvilágításba helyezi a sokak által „halszagú” rokonságnak vélt kapcsolatot, és bizony – pl. Ludmilla Korjakovához hasonlóan – nem a halászat meg a gyűjtögetés, hanem a fémművesség fontossága és magas szintű ismerete domborodik elő a munkájából, amit a jelek szerint kezdetben indoárja, de később a helyi, proto-uráli nyelvi formákra áttérő, tudását a Kaukázusból áthozó, magas presztízsű elit és a proto-uráli, illetve később más, uráliba beolvadó nyelvi közösségekkel kiegészült csoportok szimbiózisa terjesztett el a Szeimo-Turbino jelenség részeként – így aztán magukat az uráli nyelveket is:
    https://www.sgr.fi/susa/96/susa96parpola.pdf
    Carlos Quiles tudott Jaakko Häkkinen munkáiról is (keresőbe pl.: „Early contacts between Uralic and Yukaghir”), így nem esett (akkora) verembe, mint a magyar versenyző. Remélhetőleg Horváth Csaba Barnabás hamar kimászik belőle, nem kézre állva próbálja majd bebizonyítani, hogy valójában felfelé haladt.
    Zárásként persze fontos megjegyezni, hogy mind Parpola, mind Häkkinen következtetéseiben lehet – sőt szinte biztosan van – hiba. Azonban az általuk hozott, egyes szavak átvételével kapcsolatos, a helyszínt és időt tekintve régészeti adatokkal is összevetett érvek erősek, és már a kezdetükkor alapjaiban rengetik meg Horváth Csaba Barnabás elképzeléseit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com