Írta: J. V. Sztálin

Levél Csugunovnak

Nagyon megvárattam a válasszal. Elnézését kérem.

1. Szun Jat-szen lenini kritikája, amely 1912-ben íródott, természetesen nem avult el és ma is érvényes. De ez a kritika a régi Szun Jat-szenre vonatkozott. Hiszen Szun Jat-szen nem állott folyvást egy ponton. Szun Jat-szen fejlődött, mint ahogy a világon minden fejlődik. Október után, különösen 1920— 1921-ben, Lenin főképp azért tisztelte nagyon Szun Jat-szent, mert Szun Jat-szen kezdett közeledni a kínai kommunistákhoz és kezdett együttműködni velük. Ezt a körülményt figyelembe kell venni, amikor Leninről és a szunjatszenizmusról beszélnek. Azt jelenti-e ez, hogy Szun Jat-szen kommunista volt? Nem, nem azt jelenti. A különbség a szunjatszenizmus és a kommunizmus (marxizmus) között megmarad. Ha a kínai kommunisták mégis együttműködnek a kuomintangistákkal egy pártban, a Kuomintang pártjában, annak az a magyarázata, hogy Szun Jat-szen három elve — demokrácia, nemzetiség, szocializmus — teljesen elfogadható bázis ahhoz, hogy a kínai forradalom fejlődésének jelenlegi szakaszán a kommunisták és szunjatszenisták együttműködjenek a Kuomintang pártjában.

Az olyan szóbeszédnek, hogy valamikor Oroszország is polgári-demokratikus forradalom előtt állott, de a kommunisták és az eszerek mégsem voltak egy közös pártban — nincs semmi alapja. Oroszország ugyanis akkor nemzeti tekintetben nem volt elnyomott ország (maga is szívesen nyomott el más nemzeteket), ennélfogva Oroszországban nem is volt meg az a hatalmas nemzeti tényező, amely egy táborba vonzotta volna az ország forradalmi erőit, ezzel szemben a mai Kínában a nemzeti tényező nemcsak megvan, hanem éppen a túlsúlyban levő tényező (az imperialista elnyomók elleni harc), amely a Kuomintangon belül meghatározza a kínai forradalmi erők közötti kölcsönös viszony jellegét.

2. A XIV. kongresszuson mondott beszédemben egyetlen szó sem esik „Japánnak tett engedményekről” és még kevésbé „Kína rovására” tett engedményekről. Hogy mondhat ilyet, Csugunov elvtárs. Nálam csak a Japánnal való baráti kapcsolatokról van szó. S mit jelent a baráti kapcsolat a diplomácia szempontjából? Azt jelenti, hogy mi nem akarunk Japánnal háborúskodni, hogy a békepolitika hívei vagyunk.

3. Ami Észak-Amerika kétértelmű politikáját illeti, ez a kétértelműség annyira világos és kétségtelen, hogy nem szorul semmilyen magyarázatra.

Kommunista üdvözlettel
I. Sztálin

1927. április 9.

Először e kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.

(idézet: – Sztálin Művei 9. kötet – című könyvből)

A lénai munkásokhoz

– írta: J. V. Sztálin –

A cári önkényuralom egyik legvéresebb gaztettét követte el akkor, amikor 15 évvel ezelőtt áprilisban a lénai munkásokat halomra lövette. A messze tajgában a cári golyóknak áldozatul esett elvtársak hősies harcát a győztes proletariátus nem felejtette el. A Szovjetunió munkásai, visszatekintve a megtett útra, elmondhatják: a bodajbói munkások egyetlen csepp vére sem hullott hiába, mert a proletariátus ellenségeit elérte a bosszú karja, a proletariátus pedig már kivívta rajtuk győzelmét.

Ma, miután megszabadultak a cári és a kapitalista elnyomástól, Önöknek a Vityim partjain megvan a lehetőségük arra, hogy ne a henyék gazdagítására, hanem saját munkásállamuk, a világ első munkásállama erejének gyarapítására bányásszák az aranyat.

Becsület és dicsőség a munkásosztály győzelméért vívott harcban elesett hősöknek!

Ezen a napon, amikor az elesett elvtársak hősi harcára emlékezünk, köszöntőm önöket, kedves elvtársak, és engedjék, meg kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy önök sziklaszilárdan és tántoríthatatlanul fogják folytatni a további harcot a szocializmus teljes győzelméért országunkban.

I. Sztálin

1927. február 22.

„Lenszkij Sahtyor” („Lénai Bányász”)
(Bodajbo) 87. sz. 1927. április 17.

(idézet: – Sztálin Művei 9. kötet – című könyvből)

SaLa