A Jó Lőrinc Koma cége építheti a Budapest–Belgrád-vasútvonalat
A 2017 végén alapított, mindössze 2 fős cég két kínai vállalattal nyerhette el a megbízást a portál szerint.
A Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. lehet a magyar tagja annak a konzorciumnak, amely felépítheti a Budapest–Belgrád-vasútvonalat – értesült az Index. A portál azt írja, hogy a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az elsősorban vasútépítéssel foglalkozó R-Kord 50-50 százalékos tulajdonában levő társaság a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorciumban kaphatja meg a megbízást.
Szijjártó Péter csütörtökön ugyan bejelentette, hogy egy kínai-magyar konzorcium végezheti el a felújítást, azt azonban nem árulta el, mely cégekről van szó. Az Index szerint a titkolózás valószínűleg a harmadik cég miatt lehet, hiszen az RM International Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A társaság fő profilja a vasútépítés, vezetői között pedig a Mészáros család tagjain kívül ott van Halmi Tamás, aki a Mészáros-birodalom több cégében is vezető posztot tölt be, például a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, a Mátrai Erőmű igazgatósági tagja és a Mediaworks felügyelőbizottsági tagja, illetve Sárváry István, aki szintén ügyvezető a Mészáros és Mészárosban.
Az Opten adatbázisa szerint az RM International Zrt.-t 2017. november 23-án jegyezték be, mindössze négy nappal az előtt, hogy a MÁV honlapján és az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent a vasútvonal tervezésére-kivitelezésre vonatkozó eljárás részvételi felhívása.
A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal magyarországi szakaszát a tervek szerint 750 milliárd forintból újítanák fel, a beruházás várhatóan több mint száz év alatt térülhet csak meg. Orbán Viktor miniszterelnök azonban korábban arról beszélt, hogy a cél itt nem is a megtérülés, hanem hogy Magyarország felkerüljön a térképre.
Szijjártó Péter nyilatkozata alapján ez a 2020-as évek második felében történhet meg. Május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka, öt éven belül pedig lezárulhat a beruházás – idézi az Index. (HVG)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Nagyjából 2,5 milliárd euro a bekerülési költség, amit Zseléagyú elfogadhatónak mondott! Kína ENNYIT szán rá!
A vajdáék első kalkulációi minimum 3 milliárdos költségvetésről szóltak. A „SZOKÁSOS” 20 százalékkal számolva lett volna a tiszta haszon min. fél milliárd euro. Ami a 2017 végén alapított – tehát nagy múltú és óriási vasútépítési szakmai tapasztalatokkal bíró – mindössze 2 fős RM International Zrt. kasszájába vándorolhatott volna.
SAJNOS KEVESEBBŐL, de elfogadhat áron, KÍNAI HITELBŐL kell megcsináni a vasutat, így vélhetőleg feleződik a nyereség. Ami viszont RÖGVEST A HITEL LEHÍVÁSAKOR REALIZÁLÓDHAT IS! Legkésőbb 220 elején már a kasszában is lehet. És indulhat a…
Mivelhogy a vajda az ő birtoka miniszterelnökeként írta alá a bulit, a kivitelezés kötelezettsége az itteniek dolga lesz. Akkor már a vajdahorda az ülepét áztatja valahol a déli tengereken! Hideg bólét kortyolgatva.
(A maradók pedig napi fél marék rizsért építik az Új Selyem(vas)út gyarmati szakaszát.
A vajda szerint „…a cél itt nem is a megtérülés, hanem…”
– Hanem egy – két év alatt napi egymillió euro nyerit besöpörni TISZTÁN a 2 fős RM International Zrt. kasszájába.
A Belgrád-Budapest vasútvonal építése geopolitikai súlyú döntés, még annak tudatában is hogy
a 750 Mrd forintból a min. 20 %-ot zsebre teszi az ovi érdekkör ! Ugyanakkor tudni kell, hogy a
M+M fővállalkozó alvállalkozókkal kivitelezteti a munkálatokat, akiknél- a fekete és szürke fog-
lalkoztatásokkal is – max. 10 % profit marad !! Itt van a gazdasági kutya elásva ! Ezt művelik a
tőkések 1990 óta Magyarországon . Ezt a gyakorlatot viszont – a Magyar Munkáspárton kívül-
egy tőkés ellenzéki párt sem kritizálja ! Tehát: egyetértenek a körbetartozásokkal , mert csak
tessék-lássék témának tekintik. Nem tekintik problémának hogy a kifizetetlen számlák miatt, az
elmúlt 30 évben családok tízezrei mentek tönkre, emberek százezrei kénytelenek külföldön
dolgozni, százezrek menekültek el a” sevizahitelek ” törleszthetetlensége elől !!
A másik kérdéskör a beruházás megtérülése ? Nézzük szélesebb összefüggésben : ha a
határainkon túl élő Magyarokat a kölcsönösen előnyös közgazdasági elv szerint támogatná a
kormány, nem ” egyirányú utcaként „! … akkor az évi 800 Mrd forintból amivel a szomszédos
országok vezetését támogatják minimum a fele évente megtakarítható lenne. Így kb. 20 év alatt
-csak ezen szempont szerint – megtérülhetne a vasútvonal építkezésének a költsége !!
Sajnos ,ezek a pénzek is a Magyar Nép államadósságát növelik, mert a belföldi ipar és
mezőgazdaság nem termel annyi HASZNOT, amely fedezné a beruházások költségét. Sőt, még
az állam éves működési költségét sem tudják ebből finanszírozni. Mennyi is a 2019 évi költ-
ségvetési hiánycél ?! … Mikor lesz olyan év, amikor költségvetési többlet keletkezik ?!
Ilyen évek csak voltak, több évtizeddel korábban !
Az „egy övezet, egy út ” kínai projektben 129 ország vesz részt, köztük a ” nagytestvérünk”
Németország . Tehát ez : Eurázsiai uniós lépés és döntés is egyben.
Ha valaki esetleg eddig nem figyelte, de érdekli, hogy mi ez az egész a kínaiakkal, annak egy rövid, részben szubjektív összefoglaló még korábbról.
A kvázi kínai kézre került Pireusz kikötője, ha a köré szőtt tervek más országokban is megvalósulnak, olyan északi óriásokat fog fenyegetni, mint Rotterdam (Hollandia), Antwerpen (Belgium), Hamburg, Bréma (mindkettő Németországé). És bármennyire óriások ezek, nincsenek az első tíz legnagyobb kikötő listáján, amelyből
nyolchét (!) kínai, beleértve a listavezetőt is, egy szingapúri, egy dél-koreai, és egy dubaji. A délebbi, mediterrán Valencia és Algeciras (mindkettő Spanyolországé) az infrastruktúra kiépülése után nem lesznek ellenfelek Pireusznak. Aligha véletlen, hogy az EU domináns nyugati államai lényegében a külföldi beruházások kontrollját szeretnék elérni uniós szinten, stratégiai érdekekre hivatkozva, bár egyelőre még nem sikerült különösebben korlátozni a tagállami irányítást, csak a figyelemmel kísérésüket fokozták. Az is kapcsolódhat ezekhez az északi érdekeltségeket féltő törekvésekhez, hogy Macron a „menekültekkel” kapcsolatos politika és Schengen újraszervezését hangsúlyozva akár kizárná (egyebek mellett) Magyarországot a schengeni övezetből. Ez természetesen ütőeret vágna például a kínai beruházásoknál, bár még nincs sok realitása (azonban egy jövőbeli irányt jelez). Így most valóban számít, hogy milyen lesz az európai parlamenti választások eredménye, az EPP belső problémáinak vége, az új Európai Bizottság összetétele, kik és hogyan tudnak majd helyezkedni a politikai térben. A Nagy Csánjü kapja a balkezes szúrásokat Macron mellett az EPP-től is, ami „Európa” alatt aligha egyes kelet-közép-európai országok sok tekintetben igencsak különböző felfogású vezetői által képviselt megközelítéseket értene, legalábbis többségében, és bizony az „értékeinek” képviselete gyakran a politikai és gazdasági érdekek által erősen befolyásolt. Hiába hozta ideiglenesen közelebb Magyarországot és Olaszországot a sors az északiak érdekei (pl. migráció, logisztika, energia) ellenében, a „mag-Európa” próbálkozásai folytatódnak, ellenzéke széttöredezett, a Fidesszel rokonszenvezők tábora pedig összességében túl kicsi a győzelemhez. Ami az utóbbiakat még segíti, az egyelőre a föderalizáció felé törekvő EU „félutas” helyzete és a bővítési kényszer, amivel elég sokáig el lehet húzni a csatározásokat, persze gazdasági kockázatok mellett. Itt most a globalizáció előretörésének eltérő megvalósítási formáira lehetne fogadni, a Nagy Csánjü pedig a wannabe globalistáival együtt Kínára tett, nem keveset. Azonban Kína sikerének kulcsa az EU-ban jelentős részben a német gazdaság sikerétől függ, illetve a hozzá kapcsolódó térségekétól, ezért az északi és nyugati régiók érdekei hangsúlyosabban jelenhetnek majd meg, mint azt a nagy „hun” vezér gondolja, vagy mint azt felénk a propaganda segítségével tolmácsolja. Ami a túlárazásokat (népiesen: lenyúlásokat, lopásokat) illeti, valóban gátat szab nekik a kínai-magyar vegyesvállalati együttműködési forma (Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.), de a kiadott feladatok megvalósítása természetesen hogy, hogy nem, most is a Fidesz-közeli kör zászlóshajójának tekinthető „Mészáros”-birodalom kezébe került, így még mindig busás profitra számíthatnak. Viszont a szinte borítékolhatóan behúzható 2022-től 2026-ig tartó időszak már nem lesz olyan könnyű a Fidesznek. Várhatóan egy megváltozott vezetésű Egyesült Államok, kedvezőtlenebb európai gazdasági helyzet, mind drágábban fenntartható hazai fölény mellett kell majd navigálnia. Még több külföldi beruházást kell bevonzania, külföldön is építenie kell a wannabe globalistáinak érdekeit, amikért cserébe továbbra is fenn kell tartania a „magyar” gazdaság külföldnek erősen alávetett állapotát.Arra vagyok kíváncsi , hogy ki fog győzni 2030 után ?
a/ muszlim
b/ferdeszemú
c/ tultenyésztett retek
Minden esetben érdekes műsor lesz .