Egyre többen keresnek az átlag ALATT

A hivatalosan közzétett jövedelmi statisztikák (de különösen fölöttük való kormányzati örömködés) érzékelhetően sokaknál kiüti a biztosítékot. Azokhoz az adatokhoz, amelyekből világosan kiderülhet, hogy az elégedetlenség mennyire jogos, egyre nehezebb hozzáférni, de az Azénpénzem.hu így is megtalálta, mi lehet a jelenség mögött.

Az idén júliusban a KSH tájékoztatása szerint 326,7 ezer forint volt az átlagkereset, ami éves szinten 12,8 százalékos növekedés. A pénzügyminiszter szerint gyorsul a felzárkózásunk az európai bérekhez. Azt inkább nem idézzük, hogy olvasóink egy része erre miként reagált. Érzékelhetően mind többen egyre dühösebbek az ilyen győzelmi jelentések láttán.

Ezt magyarázhatja például, hogy meglehetően sokan akadnak, akiknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében a ténylegesen elkölthető pénze – a bevallott és a zsebbe csúszatott összegeket figyelembe véve – alig vagy egyáltalán nem nőtt. Közben a statisztika (amely nyilván képtelen kezelni a szürke- és feketegazdaságot) náluk is bérmegugrást mutat. Hasonló lehet majd a helyzet a cafeteria átalakítása után. Jövőre munkabérként adózik majd (vagyis a mostaninál jóval magasabb elvonási teher mellett) a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a bérlet, az iskolakezdési támogatás, a pénztári hozzájárulás, de az idén még adómentesen adható lakástámogatás is. Papíron tehát a bér nagyot nő, miközben a dolgozók döntő többségének sokkal kevesebb jut a családi kasszába.

Sokatmondóak az adóhivatali adatok, de azok hiánya is

Mindez azonban még mindig nem mutatja a teljes képet. Mint az Azénpénzem.hu kiszámolta: a KSH által közzétett hivatalos átlagkeresetnél alacsonyabb összeg 2010-ben az adózók nem egészen 38 százalékára jutott. Ugyanez az érték 2016-ban már legalább 43 százalékot tett ki. Az ország egyes területei között is nőttek a különbségek. Míg ugyanis vidéken – ami a mostani kormány szívének állítólag annyira kedves – 2010-ben 46 százalék volt az átlag alatt, 2016-ra ez az arány 52 százalékra emelkedett. Szabolcsban az országos átlag alatti szám több mint 60 százalék.

A különböző jövedelmi sávok arányának alakulása is meglehetősen érdekes. A legjobban a havonta mintegy 334 ezer forintnál többet keresők jövedelme emelkedett. Ennél érdekesebb, hogy már 2016-ban mennyire megugrott a havi 1,66 millió forint feletti jövedelem. Ez a réteg arányában a fővárosban ötször akkora, mint vidéken. Azok a szerencsések, akik ebbe a kategóriába tartoznak 2016-ban 545,5 milliárd forintról adtak összesen számot, ami több mint 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez a kategória egyébként csak 2015-ben jelent meg az adóhatósági statisztikában. A korábbi években 333,3 ezer forintos havi jövedelem volt a határ (táblázatunkba úgy alakítottuk ki a sávokat, hogy azok összehasonlíthatóak legyenek).

A 2016-osnál frissebb adatok még nincsenek, a számításhoz ugyanis az adóhatóság évkönyveit használhattuk. Lezárt adathalmaz pedig a tavaly beadott (értelemszerűen az előző évre vonatkozó) bevallásokból készült. Korábban így szeptember utolsó harmada tájékán már értesülhettünk az idei (jelenleg tehát a 2017-es évre vonatkozó) bevallások főbb számairól is. Ezt a gyakorlatot azonban az adóhatóság minisztériumba olvasztásakor megszűntették. Tavaly sem volt semmilyen külön tájékoztatás, és az idén sem látszik ennek még a nyoma sem.