„A burzsoá-földesúri rendszer teljesen szétzilált közellátási viszonyokat hagyott örökül a szovjethatalomra. 1918 tavaszán és nyarán a városi lakosság élelmiszerellátása még tovább romlott a kulákok szabotázsa következtében. A kulákok jelentős gabonakészletekkel rendelkeztek, de nem voltak hajlandók a megállapított áron eladni azokat az államnak. 1918. április végén a napi kenyérfejadag Pétervárott 50 grammra csökkent; Moszkvában átlagosan 100 gramm kenyeret kaptak a munkások egy napra. Éhezett a szegényparasztság is.
Az éhínséget mindenekelőtt az okozta, hogy az ellenforradalmárok, a gabonakereskedők és a kulákok megszegték az állami gabonamonopóliumot, a termékeknek a lakosság közötti szabályszerű elosztását; arra számítottak, hogy ezzel döntő csapást mérnek a szovjethatalomra. A kenyérért vívott harc ebben az időben a szovjethatalom egyik legfőbb politikai és gazdasági feladata lett: harc a szocializmusért, az ország honvédelmi képességének biztosításáért, a szegény- és a középparasztság tömörítéséért a munkásosztály vezetése alatt.
A helyzet rendkívüli intézkedéseket követelt. A szovjet kormány 1918. május 9-i határozata közellátási diktatúrát léptetett életbe. A Közellátási Népbiztosság (élén A. D. Cjurupa állt) rendkívüli felhatalmazást kapott arra, hogy a falusi burzsoáziától a megállapított áron felvásárolja a gabonát; a népbiztosság hatáskörébe ment át az egész közellátás. Ezzel súlyos csapást mértek a kulákságra, és megkezdték az élelmezési válság felszámolását.1918 közepétől közellátási osztagokat küldtek szét a vidékre. Ezeket az osztagokat Moszkva, Pétervár és más városok élenjáró munkásaiból alakították, jelentős részük kommunista volt. Augusztusban több mint 16 000-en voltak, az év végén pedig már 26 000-en. A közellátási osztagok munkásainak komoly szerepük volt a szegényparasztság tömörítésében, a kuláklázadások leverésében és a gabonarekvirálásokban. Az 1918 nyarán Moszkvába és Pétervárra érkezett gabona jelentős részét a közellátási osztagok kobozták el a kulákok készleteiből.
A közellátási osztagok segítségével a szegényparasztság megerősítette szervezeteit, a szegényparaszti bizottságokat, amelyek az 1918. június 11-i dekrétum alapján alakultak meg. A szegényparaszti bizottságok létrejötte azt jelentette, hogy a falun tovább fejlődik a szocialista forradalom. E bizottságok a proletárdiktatúra támaszpontjai lettek. Számba vették és elosztották a gabonát és a mezőgazdasági szerszámokat, a közellátási osztagokkal együtt elkobozták a kulákok gabonakészleteit, s gondoskodtak a munkáslakta központok és a Vörös Hadsereg élelmezéséről. Tevékenységük eredményeként 50 millió hektárnyi kulákföld került a szegény- és középparasztság kezébe.
Mindez megerősítette a falu szocialista elemeit. 1918 végén (nem teljes adatok szerint) már 1600 kollektív paraszti gazdaság — mezőgazdasági artyel és kommuna — működött az országban. Megalakításukat a szovjet kormány is előmozdította, s az akkori idők lehetőségeihez mérten anyagi segítséget is nyújtott számukra. 1918 júliusában 10 millió rubelt utaltak ki erre a célra, a november 2-i dekrétum pedig egymilliárd rubeles külön pénzalapot létesített a kollektív gazdaságok segítésére.
Jelentősen nőtt a szovhozok száma is. 1918 őszén már több száz szovhoz működött, összesen több mint egymillió gyeszjatyina vetésterülettel. A nagy szovhozok a Földművelésügyi Népbiztosság irányítása alá tartoztak. Ezek közül (1918. októberi adatok szerint) 16 volt az orjoli kormányzóságban, 12 a moszkvaiban, 5 a vlagyimiriben, 3 a szaratoviban stb.
A szegényparaszti bizottságok tevékenyen részt vettek a Vörös Hadsereg kiépítésében is.
A kulturális átalakulás kezdete
A politikai és a gazdasági élet forradalmi átalakítása mellett a szovjethatalom Oroszország kulturális életében is gyökeres változtatásokat hajtott végre. Az országban új, szocialista kultúra volt születőben. A szovjethatalom elérhetővé tette a nép számára az iskolákat, az egyetemeket, a könyvtárakat, a színházakat, a klubokat, a múzeumokat, s megkezdődött az analfabetizmus felszámolása. Lenin azt mondotta, hogy az októberi forradalom eredményeként „a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik, és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé.”
A közoktatást demokratizálták. Nagy munkát végzett a Közoktatásügyi Népbiztosság, amelyet a szovjet kulturális élet kimagasló alakja, A. V. Lunacsarszkij vezetett. 1918. október 16-án közzétették „Az egységes munkaiskola szabályzatát”. Egy másik dekrétum, amely a főiskolai felvételt szabályozta, megnyitotta a felsőoktatás kapuit minden jelentkező, elsősorban a munkások és parasztok gyermekei előtt. A középiskolai végzettséggel nem rendelkező munkások és parasztok számára esti iskolákat és egyetemeket szerveztek.
Sokat tett a tömegek politikai neveléséért a Politikai Felvilágosító Intézmények Főigazgatósága, a „Glavpolitproszvet”, amelyet N. K. Krupszkaja irányított.
A történeti emlékek és műalkotások védelméről hozott rendelkezés jóvoltából sikerült nemzeti vagyonként megőrizni olyan nagyszerű történelmi műemlékeket, mint a Téli Palota, a Kreml székesegyházai, a Pétervár környékén levő paloták és sok más. A szovjet kormány számos dekrétumot adott ki a tudományos értékek, így a múzeumok, művészeti gyűjtemények, tudományos szertárak, laboratóriumok, könyvtárak védelméről, a magánszemélyek, társaságok vagy intézmények birtokában levő műtárgyak és régiségek nyilvántartásba vételéről és külföldre történő kiszállításuk tilalmáról. A Tretyakov-képtárat s a Scsukin-féle művészeti galériát, A. I., Morozov, I. Sz. Osztrouhov és mások gyűjteményeit megnyitották a dolgozók előtt. A moszkvai és a pétervári konzervatórium a munkás-paraszt állam kezelésébe került.
A munkás-paraszt kormány nagy gondot fordított a klasszikus irodalmi alkotások, tankönyvek és más könyvek nagy példányszámban való kiadására.
Megvalósították az orosz helyesírás régóta esedékes reformját. A más országokkal egyforma időszámítás bevezetése végett 1918. február 1-én (14-én) a régi (juliánus) naptár helyett az új (Gergely-féle) naptárt léptették érvénybe.
A szovjethatalom a nép szolgálatába állította a tudományt. 1918 februárjában a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács mellett szakértői bizottságot állítottak fel, amely a mérnökök, technikusok és a tudósok erőfeszítéseit volt hivatva összefogni és egyesíteni a gazdasági építés feladatainak megoldására. Ugyanezen év tavaszán befejeződtek a Közoktatásügyi Népbiztosságnak az Oroszországi Tudományos Akadémiával folytatott tárgyalásai, amelyeken elhatározták, hogy az akadémia együttműködik a szovjethatalommal az ország termelőerőinek felkutatásában. Azt a feladatot tűzték a Tudományos Akadémia elé, hogy mielőbb állítsa össze „az ipar újjászervezését és Oroszország gazdasági fellendítését célzó tervét.” Júniusban Moszkvában megnyílt a Szocialista Akadémia, amelynek a társadalomtudományok terén kellett megszerveznie a kutatómunkát és a tudományos káderek képzését.
A szovjethatalomnak már ezek az első kulturális és közoktatási intézkedései is nagy jelentőségűek voltak: a kultúrforradalom kezdetét jelentették.”
(idézet: – Világtörténet 8. kötet – című könyvből)
„Az állam politikailag független, nemzetközileg elismert, határokkal körülvett földrajzi egység. A társadalmasulás fejlett formája. Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. Ennek eszköze a legfőbb hatalom központosított gyakorlása a közigazgatás és az erőszakszervezetek révén. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi.
A három hatalmi ág:
- törvényhozó hatalom (Magyarországon: Parlament)
- végrehajtó hatalom (kormány)
- bírói hatalom (bíróságok)” Wikipédia
A polgári demokráciában a proletároknak nincs képviselője a parlamentben. A kormány a kapitalisták érdekében hozott törvényeket hajtja végre. A bírói hatalomnak a parlament által hozott törvény betartása a feladata. A polgári „demokrácia” a kapitalistáknak demokrácia, a proletároknak, pedig diktatúra.
A marxista-leninista államelmélet
„ „… minden forradalom legfőbb kérdése az államhatalom kérdése.” (Lenin) — ezért: az állammal kapcsolatos problémák tisztázottsága alapvető kérdés a munkásosztály szempontjából a hatalom kivívásáért és megszilárdításáért, a szocializmus megvalósításáért folyó harcban.
Mi az állam? Hogyan keletkezett?
1. Az állam a mindenkori uralkodó-osztály erőszakszervezete. Az államnak (a kizsákmányolok államának) két alapvető feladata van: a kizsákmányolt többség kordában tartása (ez a főfeladata), az állam területének kiterjesztése más állam rovására, vagy megvédése más államok támadásaival szemben.
2. Az állam az osztályok kialakulásával keletkezett. Az ős-kommunista társadalom felbomlása után szükségessé vált egy külön elnyomó szervezet létrehozása a kialakult uralkodó-osztály hatalmának biztosítására. Az állam az osztályellentétek kibékíthetetlensége eredményeként jött létre.
Az állam osztályjellege. A polgári állam.
1. Az állam jellegét az határozza meg, hogy melyik osztály birtokolja az államhatalmat. Az állam négy típusát (államtípusok) különböztethetjük meg: rabszolga, hűbéri, polgári és szocialista állam. Az első három típushoz tartozó államok (egy típuson belül is) különbözhetnek egymástól formájukat illetően abban, hogy milyen a felsőbb kormányzati szerveik felépítése (a köztársaságok és monarchiák különböző formái). Abban azonban feltétlenül megegyeznek, hogy egyik vagy másik kizsákmányoló osztály uralmi szervei. A szocialista állam, amelyben a munkásosztály a hatalom birtokosa, minden kizsákmányolást megszüntet.
2. A polgári állam a burzsoázia állama. Feladata, hogy biztosítsa a tőkés kizsákmányolást, a tőkésosztály uralmát a munkásosztály és a többi dolgozó felett.
A polgári államot a polgárság a hűbéri állam forradalmi megdöntése útján teremtette meg. Formája általában a köztársaság. A burzsoázia a monarchiát is meghagyja, ha a hűbériségnek ezt a maradványát saját céljaira fel tudja használni. (Pl. Anglia.) Bármilyen is legyen azonban a polgári államok formája — a lényegük egy: burzsoá diktatúra.
A polgári demokratikus állam (akár köztársaság, akár monarchia), jellemzői a képviseleti (parlamentáris) rendszer, valamint az úgynevezett „polgári szabadságjogok.” (Törvényelőtti egyenlőség, szólás-, sajtó-, vallás-, gyülekezési stb. szabadság.) A polgári demokrácia e „vívmányai” azonban formálisak, a termelőeszközök tőkés magántulajdona kizárja érvényesülésüket. Közvetve, vagy közvetlenül is az uralkodó osztályt szolgálják és jelentőségük éppen az, hogy leplezik a burzsoázia diktatúráját. (Az „úri” Magyarországon még ezek a formális szabadságjogok is kisebb mértékben voltak meg, mint más tőkés államban.)
Az imperializmus korában a polgári állam már nem az egész polgárság, hanem csak a fináncoligarchia szerve, s csak annyiban képviseli az egész polgárságot, amennyiben a tőkés társadalmi rendet védi a munkásosztállyal szemben. A polgári államot most már egyre inkább a „polgári szabadságjogok” felszámolása jellemzi.
A marxista-leninista tanítás szerint a polgári demokrácia viszonylag kedvező harci terep a munkásosztály számára.”
(idézet: – Marxizmus-leninizmus kérdései – Útmutató – című könyvből)
SaLa
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

2018 augusztus bekövetkezet az amiröl irtunk.
O Melinda Istvándi lakost,és Z István Szigetvári lakosz meglopták.
O Melinda Svájcban kurva Z István közpénz privatizátor.
O melinda havi 3 millot keres
Z István havi 2 milliot keres.
Mikor lementek a becsületes csorok közé nagyképüsködni kézpénzük,és aranyaik eltüntek.
A kurva és a közpénz privatizátort nagyon felháboritotta,hogy velük azt csinálják amit ök másokkal.
A tettes 3 müszakban dolgozik havi 150 ezer forintért.
A férje rendör havi 150 ezer forintért.
Mikor a Kurva éas a Közpénz privatizátor a 100 ezres aranyékszeret dobálták az asztalra
ugylérezte a becsületes rendör felesége ö számára ez elérhetetlen ésw eltette amit eltett.
Bün e a burzsujoktol lopni akik meglopják a közöséget?
NEM.
Sztálin a Burzsujok ( kazár bankárok ) pénzszállito vonatait rabolta ki.
Mikor téged a végrehajto kidobb az utcára a gyermekeddel.
Bün e kirabolni a végrehajtot,ha nincs gyogyszere pénzed és albérletre?
és leszelszives megdögleni az utcán mig a végrehajto az uj Lexus autoval lenéz téged.
Vagy egyszerüen agyon baszod a a partazitát mint Sztálin?
Sztálin tulélte a minusz 20 fokos telet.
A gyávák megfagytak.
Ezt mindenkinek magának kell eldönteni,hogy a Sztálin bátor utjára lép,vagy mint egy gyáva kutya megdöglik.
https://www.youtube.com/watch?v=xkTlh2ilKQg
Igornak néha sikerül a bolsevik remekművek színvonalához felnőnie. Sztálin éltetése új dolog, bizonyára a hőség következménye. A hőguta még a lánglelkű kommunistáknál is kellemetlen tüneteket okoz. „A valódi hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű. Kezelés mellett is maradványtünetek alakulhatnak ki: az agykárosodás miatt az izmok gyengesége és a gondolkodás zavara jelenhet meg, de a szív, a máj, a vese és a tüdő is károsodhat.” (webbeteg)
Látom nem érted a szarkazmust.
A történelmi nagyaink ha jobban megvizsgáljuk bünözök voltak.
Akkor a bün megengedhetö egy egyszerü szaros Pistrának is ha az élete mullik rajta.
Mert szánalmas nézni ahogy szo nélkül a vágohidon átvágják a torkotok, és ti
a hohért nem beszátok pofán. Pedig a hohér is ember aki az akasztásközben megsérülhet.
Igor szerint:
2018-08-24 – 13:05
Valóban nem értem a szarkazmusodat. Fejlődésben az iróniánál megrekedtem. Ez a szellemi pater noster sok nekem. Nézetrendszered leginkább a fülbevalós, Che Guevara poszteres értelmiségiek anarchizmusa. Értem én a moralizálást, az identitás keresést, a non comfortizmust. Azt is elfogadom, hogy reálisan nézve, a mai kakis világban a cinizmusnak is van helye. Amit nem fogadok el az a forradalmi póz, a kételkedés nélküli világlátás és az intolerancia. Vezeklésként Dosztojevszkij írásait ajánlom.
ŐRVEZETŐ szerint:
2018-08-24 – 15:56
Hja a hőség nem csak Őt viselte meg!
Kaposváron a Videotonban 140-160 Netto a hölgy.
A férje az Endre kezdö rendör Budapesten. 150 netto .
Realitás csak azt irjuk le amit látunk.
Mi is hibásak vagyunk,mert a Videotonban dogozo hölgynek mi papoltunk,hogy legyen becsületes.
De ö azt látja,hogy a bünözöknél koncentrálodik a pénz.
Ezek a hülye Igorék meg rábeszéltek,hogy legyek tiszteséges.
Most meg magamban mosojogtam mikor a Mari meglopta a tolvajokat.
De volt olyan hülye,hogy vissza adta nekik.
Azota a Kurva eldrogozta az összeget.
A közpénz privatizátor meg elkurvázta.
A Mari meg ment vissza rábotájet a videotonba.
De elgondolkodtato,mikor a rendörék meglopják a bünözöket.
A Mari és az Endre leszigelheték volna a házukat Kaposváron.
De igy ez az összeg drogra és kurvákra ment.
Én sem hittem el,de pár rendőr ismerösöm megmutatta a bérpapirját valamint az sms-t a fizetéséről -140-160 ezer forintot kapnak netto havonta!! És nem kezdők…
No comment….
Még szerencse,hogy nem érdekel!
Mert ha érdekelne teleírtad volna az oldalt!….csomó kereső.
Realista szerint:
2018-08-24 – 08:16
„Csupán a realitások miatt, ha már firkálsz valamit akkor hihető számokkal tedd.”
Pl.:
Bármelyik, számokat tartalmazó fidesz-kormány sikerpropaganda…
„Nem mindegy neked a hazugságodhoz? Csak picit valósabb, pontosabb adat és máris a híveid jobban kajolják és elélveznek, hogy húha mekkora írás ”
Mondjuk, ezt magadra is vonatkoztathatod.