Hann Endre: Orbán Viktor felelősségre vonása már nem várat magára sokáig, a Fidesz a végnapjait éli

A Medián november eleji felmérése szerint a teljes népességben már csak 16 százalék szavazna Orbán Viktor pártjára, miközben a TISZA 55 százalékon áll. Szeptember óta a Fidesz támogatóinak mintegy negyedét elveszítette, és a zuhanásnak még korántsincs feltétlenül vége. A megkérdezettek 68 százaléka szerint a volt miniszterelnököt bíróság elé kellene állítani, 57 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy ez meg is történik. Az elszámoltatás már a kutatás idején is a közbeszéd egyik meghatározó témája volt, ám azóta elrejtett milliárdok is előkerültek.
Hann Endre szerint a korrupciós ügyek és a letartóztatások olyan Fidesz-szavazókat is elbizonytalaníthattak, akik korábban kitartottak a párt mellett. A Medián vezetője úgy látja, a Fidesz a végnapjait éli, miközben marad a probléma: honnan lesz a TISZA-kormánynak működőképes ellenzéke? Arról is beszélgettünk vele, meddig tarthatja napirenden az elszámoltatás a társadalom figyelmét, és mi történik, amikor a költségvetés és a kormányzás nehéz kérdései kerülnek előtérbe.
— Ha az áprilisi választások óta eltelt időszakot nézzük, példátlanul gyorsan fogyatkozik a Fidesz támogatottsága. Látott már hasonló összeomlást a pályafutása során?
— Azt hiszem, ilyen gyorsat még nem. Több párt eltűnését is megéltük, sőt, a Fidesz kivételével valamennyi rendszerváltó pártét. Az MDF, az SZDSZ és a Kisgazdapárt is eltűnt, de egyik sem ilyen sebességgel. Korábban is előfordultak jelentős népszerűségvesztések. A Fidesz például az első parlamenti ciklusban fiatal ellenzéki erőként rendkívül népszerűnek tűnt, aztán nagyot zuhant, és az 1994-es választáson csúnyán leszerepelt. Ezt az elemzők és a közvélemény is elsősorban a székházbotránnyal hozták összefüggésbe. De ilyen gyors összeomlásra nem emlékszem.
— A Fidesz összeomlása több szempontból is különleges. A szeptemberi és a novemberi felmérésünk közötti további visszaesést elsősorban a beindult tisztítótűznek tulajdonítom. Volt minisztereket vettek őrizetbe, tartóztattak le, és a Matolcsy-ügy szerintem nagyon sokaknál kiverte a biztosítékot. A Fidesz-szavazók egy része csak mostanra döbbent rá a problémák súlyosságára.
Ráadásul ez még a nagyjából tíz nappal ezelőtti helyzetre vonatkozik. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy azóta tovább romlott a Fidesz megítélése. Az elrejtett pénzek körüli látványos kommunikáció újabb csapást mérhetett a megmaradt választói bizalomra.
— A felmérésükből mennyire látszik, hogy az elszámoltatás ügye uralja a közgondolkodást?
— A Fidesz kommunikációja is ellentmondásossá vált: egyfelől tagadják a vádakat, másfelől bizalomvesztésről beszélnek. Decemberben még súlyosabb visszaesést mérhetnek?
— Igen, ez feltételezhető. Különösen azért, mert a már önmagukban is drámai novemberi számok még az elrejtett pénzek múlt heti előkerülése előtt születtek. Szerintem ez az esemény újabb nagy lökést adott a folyamatnak. Jó lenne hetente többször is kutatni, hogy pontosan követni tudjuk a változásokat.
— Az egyik legmegdöbbentőbb adatuk, hogy a választók 68 százaléka szerint Orbán Viktort is bíróság elé kellene állítani. Még a Fidesz szavazói között is vannak, akik így gondolkodnak.
— Ez valóban az egyik legdrámaibb adat. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezt a kérdést már tavasszal, nem sokkal a választás után is feltettük. Már akkor is 60 százalék fölött volt azok aránya, akik egyetértettek Orbán Viktor bíróság elé állításával. Tehát ez az igény már korábban is jelen volt a társadalomban, most pedig úgy tűnik, az elszámoltatás kérdése uralja a közgondolkodást.
— Azok a Fidesz-szavazók, akik maguk is támogatnák Orbán felelősségre vonását, lehetnek a következők, akik elfordulnak a párttól?
— Igen. A kutatásokból ugyanakkor nehéz pontosan megállapítani, mi tartja még őket a Fidesz mellett. Elképzelhető, hogy számukra a TISZA Párt annyira elfogadhatatlan, hogy nem látnak más alternatívát. Az viszont egyértelmű, hogy növekszik az elbizonytalanodás. Október végére, november elejére valamelyest emelkedett a párt nélküliek és a bizonytalan szavazók aránya.
Ebben vannak kisebb eltérések a kutatóintézetek eredményei között. A 21 Kutatóközpont például nem ugyanezt mérte a Mi Hazánknál, de viszonylag kis mintákról beszélünk, ahol a hibahatár miatt ezek az eltérések beleférnek. Számomra a Medián által mért eredmény tűnik valószínűbbnek.
— Miközben 68 százalék bíróság elé állítaná Orbán Viktort, csak 57 százalék tartja valószínűnek, hogy ez meg is történik. Ez az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiányát jelezheti?
— Releváns kérdés, de erre most nem tudok egyértelmű választ adni. Korábban sokat vizsgáltuk az intézmények iránti bizalmat. Ha most is több ilyen kutatásunk lenne, talán pontosabban értenénk az összefüggéseket. Vannak természetesen feltevéseim, de nem szeretnék találgatni. Mindenesetre az sem kevés, hogy a többség nagyon vagy eléggé valószínűnek tartja Orbán Viktor bíróság elé állítását.
— Ha ez mégsem történik meg, az akár a TISZA Párt támogatottságának drámai visszaesését is előidézheti?
— Ebbe nem mennék bele, mert ez már találgatás lenne. Magánvéleményem ugyanakkor, hogy
Erre következtetek például abból, hogy Magyar Péter egyre határozottabban személyesen Orbán Viktorra hegyezi ki a maffiával és a korrupcióval kapcsolatos kijelentéseit.
— Meddig tartható fenn a közvélemény figyelme az elszámoltatással? Nem fenyeget az a veszély, hogy ez a téma is kifullad, ahogy korábban az ügynökakták ügye?
— Az előző kormány is folyamatosan fenntartott egy ellenségképet, amely köré a kommunikációját építette. Nem lát ebben hasonlóságot?
— Ezt a párhuzamot kissé erőltetettnek érzem. Alapvető különbség, hogy most a legyőzött Fidesz jelenti az ellenfelet, és ez egy valós politikai küzdelem eredménye. Amit a Fidesz csinált, az viszont kimondottan mesterségesen előállított ellenségképekre és bűnbakokra épülő kampány volt. Gondoljunk a Soros-ügyre. Szerintem a kettő nem hasonlítható össze. Most egy korábban megígért elszámoltatás zajlik. Ráadásul nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar társadalomban ezen a téren jelentős frusztráció halmozódott fel.
— Ez a korábbi, elmaradt elszámoltatások következménye?
— Igen. Legalább két korábbi kormányzat, az MSZP és a Fidesz is megígérte az elszámoltatást. Az egyik oldalon ott volt a Keller-bizottság, a másikon Budai Gyula. Ezeknek az eredményességét, illetve komolyságát lehet vitatni. A lényeg, hogy az emberek már legalább kétszer hallották ugyanezt az ígéretet, de valódi elszámoltatást nem tapasztaltak. A TISZA Párt esetében az egész folyamat sokkal szervezettebbnek és intézményesebbnek tűnik.
— Az elszámoltatásnak azonban az állami intézményekben kell zajlania, nem a TISZA Párt által.
— Én elsősorban arról beszélek, hogy a társadalmi frusztráció milyen régen halmozódik. Óvatosan bánnék a korábbi és a mostani ügyek súlyosságának összehasonlításával is. Elfogadom ugyanis azt a meghatározást, hogy itt állami szintre emelt korrupcióról és maffiaállamról beszélünk. Más a történtek minősége és nagyságrendje. Az viszont biztos, hogy a korábban felhalmozódott frusztráció most először juthat nyugvópontra.
— Az elszámoltatás ugyanakkor egyfajta politikai pajzsként is működhet. Miközben ez uralja a közbeszédet, a kormánynak költségvetést kell elfogadtatnia, béreket kell rendeznie, és számos más problémát kell megoldania. Meddig tartható fenn így a TISZA rendkívül magas támogatottsága?
— Nem vagyok jós, erre nem tudok válaszolni. Nagyon remélem, hogy az elszámoltatás viszonylag hamar lezárul. Azt gondolom, hogy a következő hetekben a költségvetés is komoly témává válik. Jó lenne, ha erről érdemi vita bontakozna ki, de egyelőre nem látom az ellenzékben azt a kapacitást, amellyel erre képes lenne.
— A Fidesz látványos gyengülésével valóban felvetődik a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán működőképes ellenzéke a kormánynak.
— Ez engem is nyugtalanít. Magyar Péternek volt egy olyan kijelentése, hogy szeretnének jó ellenzéket, de ezt nyilván nem a kormánynak kell létrehoznia.
Azokkal értek egyet, akik szerint a Fidesz a végnapjait éli. De az is figyelemre méltó, hogy a párton belül nem látszanak a megújulás jelei. Amikor egy párt ilyen súlyos válságba kerül, általában bekövetkezik valamilyen szakadás. Egyes politikusok megpróbálnak elhatárolódni a korábbi vezetéstől, és új formációt létrehozni. Most ennek sem látom a jelét.
— A korábbi kezdeményezések sem kínálnak alternatívát?
— A korábbi gyenge próbálkozások, például a Navracsics-féle polgári demokraták, rendkívül halványak. Nem látom, honnan érkezhetne egy új, komolyan vehető politikai erő. Fogalmam sincs, meddig marad fenn ez a helyzet, de azt gondolom, hogy a következő év már másról fog szólni.
— Terveznek kutatásokat a kormány külpolitikai irányváltásának társadalmi fogadtatásáról? Merz német kancellár is másfajta megközelítést sürgetett a közép-európai országoktól Ukrajna ügyében. A magyar társadalmat azonban hosszú időn át erőteljes propaganda érte ebben a kérdésben.
— Szeretnénk ilyen kutatásokat végezni, de sajnos nincs rá elegendő forrásunk. Más intézetek vizsgálataiból azt láttam, hogy a háborúval való fenyegetés meglehetősen hatékony volt. Ez is a bűnbakképzés egyik formája. Odáig jutottunk, hogy egy megtámadott, rettenetes helyzetben lévő népet és országot sikerült bűnbakká tenni. Teljesen jogos a kérdés, hogy indokolt-e még a jelenlegi kormány óvatossága ebben az ügyben. Ugyanakkor már érzékelhető bizonyos elmozdulás, vagy legalábbis hangsúlyváltás. Őszintén remélem, hogy ez folytatódik, mert talán elkerülhetetlen.
— A következő hetekben talán tisztábban láthatjuk, mennyire változtak meg a társadalmi attitűdök.
— Ez nagyon fontos lenne. De miközben számos probléma látszik, nem szabad megfeledkezni arról sem, amit én óriási jelentőségűnek tartok: Magyarország újra az Európai Unió teljes jogú és elkötelezett tagjává vált. Ezt nem lehet elégszer megünnepelni. Én legalábbis így látom. (szmo)
CSATLKOZÓ HÍR UGYACSAK AZ szmo – RÓL:
