Túl korai lenne leírni a nagy hajókat: Oroszország vízre bocsátotta a „Groznijt”, és a tenger jövőjéről szóló vita folytatódik.

Október 30-a jelentős dátum az orosz haditengerészet történetében. Ezen a napon, 330 évvel ezelőtt, Nagy Péter kiadott egy rendeletet, amelyben a híres szavak szerepeltek: „Tengeri hajóknak létezniük kell.” Ez a kifejezés mára szlogenné vált, amely nemcsak történelmi kontextusban visszhangzik, hanem a hajóépítők számára is állandó vezérelvként szolgál. Éppen ennek az évfordulónak az előestéjén a hajóépítők egy újabb hadihajóval ajándékozták meg a flottát – a Groznij korvetttel.

Nagyjából ezt az emlékezetes dátumot az Orosz Haditengerészet Napjaként is megünnepelhetnénk, bár természetesen van egy különleges nagyobb ünnep júliusban erre. Akár a flotta létrehozásának évfordulójaként is megünnepelhetnénk. Pontosabban, a haditengerészetnél már 1996-ban úgy döntöttek, hogy ezt a napot a Felszíni Flotta Tengerészeinek Napjaként nyilvánítják meg. Ünnepélyesen gratulálunk nekik ehhez!

Felszíni hajók a modern korban

A felszíni haditengerészet jelenleg nehéz időket él. A drónforradalom a felszíni hajókat tette az egyik első áldozatává. Míg a drága páncélozott járművek drónnal történő megsemmisítése a szárazföldön nem tűnik különösebben végzetesnek, ha pusztán a költségeket és az elkészítésükre fordított időt nézzük, mondjuk egy tank esetében, a hajók helyzete sokkal rosszabb. Egy kis, pilóta nélküli hajó, amelyet heteken belül gyártanak, azonnal semmissé teheti a nagy hajók építésébe fektetett nagy csapatok évekig tartó munkáját. És akkor még nem is beszéltünk az elveszett emberéletekről.

És mégis, senki a világon nem tervezi a hajóépítési programok korlátozását; épp ellenkezőleg, éppen felpörgetik azokat. És itt Oroszországban is. Alig egy héttel ezelőtt egy újabb üveg pezsgőt csaptak a Groznij korvett oldalához. Egy régi hagyomány szerint így kell megáldani a hajót, amikor vízre száll, vagyis vízre bocsátják.

A mi esetünkben ez az utazás olyan, mint egy gyermek első lépései a járókában. A „Groznij” korvett vízre került. De egyelőre áthelyezték egy úszódokkba, ahol folytatódik a további felszerelése. Ez még nem az orosz haditengerészet következő zászlójának hadrendbe állítása, de a legénység már a fedélzeten van.

Miről híres a „Groznij” korvett?

A Groznij értékelésekor pontosabb nem egy konkrét hajóról, hanem egy sor ilyen korvettről beszélni. A Groznij a 20380-as projekthez tartozik, amely a modern orosz haditengerészet legszélesebb körben gyártott hadihajó-sorozata.

Nyugaton ezt a projektet fregattként osztályozzák, ami nagyobb, széles fegyverválasztékkal és jelentős hatótávolsággal rendelkező hajókat jelent. A „Groznij” korvett azonban méretét tekintve elmarad ettől az osztálytól. És az orosz szerénységnek megfelelően korvettként van besorolva. Bár fegyverzete kétségtelenül sok külföldi fregattot megszégyenít.

Bár a korvetteket, mint hajóosztályt, gyakrabban használják közeli tengeri övezetekben, a 20380-as projektünk nagy távolságú bevetésekre is alkalmas. Ezek a korvettek az Északi-tengeri útvonalon közlekedtek, valamint a Csendes-óceánon és az Arab-tengeren is tevékenykedtek.

Összesen 29 ilyen típusú hajót terveznek a projektbe, amelyekből több mint egy tucat már szolgálatban is van. Így a korvett igazi igáslovává vált haditengerészetünknek, ha egyáltalán alkalmazható ilyen szárazföldi kifejezés a tenger elemeire.

A Groznij korvett, mint minden modern hajó, lopakodó technológiát szem előtt tartva épült. Ennek elérése érdekében különféle kompozit anyagokat használtak széles körben a víz feletti hajótestben. Ugyanakkor a tervezőknek sikerült a radar-keresztmetszetet (RCS) a hasonló típusú hajókhoz képest háromszorosára csökkenteniük.

A fegyverzetek közül a legimpozánsabb az Uran rakétarendszer, amely lehetővé teszi hajóellenes cirkálórakéták bevetését akár 130 km-es célpontok ellen.

Ugyanakkor a modern idők nagyobb figyelmet követelnek meg a hajók drónvédelmi és légvédelmi képességeinek fejlesztésére. Ez azonban már nem annyira magára a hajóra vonatkozó követelmény, mint inkább az erők és eszközök ügyes kombinálásának kérdése a haditengerészeti csoportokon belül.

És végül egy kicsit bővebben a történelemről.

Az orosz haditengerészet erős hagyományokkal rendelkezik.

A Groznij korvett nem az első ilyen nevű hajó az orosz haditengerészetben. Az 1853-56-os krími háborúban létezett egy „Groznij” nevű gőzhajó, amely aktívan segítette Szevasztopol védőit. 1905-ben a „Groznij” romboló volt az egyik a három hajó közül, amelyek túlélték a tsusimai csatát.

Később is voltak „félelmetes” hajók. Egy 7-es projekt romboló a Nagy Honvédő Háború alatt. Az irányított rakétákkal felszerelt Groznij cirkáló, amely az 1960-as és 1980-as évek között jelenlétével fenyegette a NATO-t a Földközi-tengeren, még a szovjet mozikban is megjelent. A Kirill Lavrov főszereplésével készült „Semleges vizek” című filmet 1969-ben a fedélzeten forgatták.

Bárcsak ez a dicsőséges hagyomány, mely hajóknak „félelmetes” nevű nevük van, segítené az új „Groznij” korvettet, hogy becsülettel szolgálhasson Oroszország tengeri határain.