A Transparency International Magyarország nem lett árva Ligeti Miklós alkotmánybíróvá választásával. A szervezet működik tovább – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a Kontroll interjújában. Szerinte Ligeti fontos szerepet játszott, de a TI nemzetközi mozgalomba ágyazott. A pozíciót már meghirdették egy új vezető jogász számára.

Ezután arról beszélt, hogy a NER alatt rengeteg energiát fektettek a rendszerszintű ügyek feltárásába. Mint mondta, nem egyszerű kenőpénzről volt szó, hanem a rendszer torzulásáról. Példaként említette a hosszú távú koncessziókat, és ide sorolta a letelepedési kötvényeket és a magántőkealapokat is. A magántőkealapok rendszerével kapcsolatban kiemelte kolléganője, Zeisler Judit munkáját, aki szerinte ma Magyarországon a legjobban ért ahhoz, „hogy a közpénzeket hogyan sápolták el ezekbe a magántőkealapokba”.

Arra, hogy frusztráló volt-e az érdemi következmény hiánya, Martin József Péter azt mondta: igen, de nem meglepő, ezt a rendszer természete magyarázta.

Az intézmények nem üldözték a korrupciót, hanem annak aktív szereplőivé, ágenseivé váltak. Mint mondta, az Orbán-kormány egy autokratikus rendszer volt, ahol az állami intézményeket a Fidesz hatalmának bebetonozására és a vezető elit gazdagodására használták. „Tulajdonképpen ezzel meg kellett békülnünk, és egy idő után számot vetettünk azzal, hogy ezeket az ügyeket a magyar közjóért csináljuk, azért, hogy egyszer legyen változás, és lásd csodát, bekövetkezett a változás” – tette hozzá.

A rendszer fenntartásához szerinte sokan kellettek, és egyetért azzal a véleménnyel, hogy ügyvédek, könyvvizsgálók és más szakemberek is hozzájárultak a működéséhez.

A legfőbb felelősök között Polt Pétert említette: „Ő szavatolta talán a leginkább a magyar állami struktúrában a büntetlenséget. A büntetlenség, sőt a büntethetetlenség volt a rendszer legfontosabb eleme”.

A Tisza-kormány egyik látványos lépése szerinte Mészáros Lőrinc cégeinek kizárása volt az uniós tenderekből, mivel ezeket a cégeket rendszerszintű túlárazás és testre szabott közbeszerzések segítették. Szerinte tévedés azt hinni, hogy ami mögött formális szerződés van, az jogszerű is. „Az új kormány elmúlt pár hónapja már rácáfolt erre a tételre, és remélem, hogy további cáfolatok is lesznek” – mondta.

Arról is beszélt, hogy

Az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozásokat viszont túlságosan nagynak tartja. Hangsúlyozta: az igazságtételnek a jogállamiság keretein belül kell maradnia, ehhez pedig idő kell.

„A kormánynak az a dolga és óriási felelőssége, hogy megteremtse a kereteit a független igazságszolgáltatás működésének” – mondta, hozzátéve, hogy az már nem a kormány felelőssége, kit és miért ítélnek el. Azt javasolja, a kormány „hűtse a várakozásokat” abban a tekintetben, hogy minden azonnal megvalósulhat.

Úgy látja, logikusan feltételezhető a szerepe egy piramis alapú rendszerben, de a bizonyítás nehéz lehet a rendszer informalitása miatt. Példaként a lélegeztetőgép-beszerzéseket hozta fel. Az aranykonvoj-ügyet és a vagyonosodási vizsgálatokat is lehetséges iránynak tartja.

Szerinte az elmúlt négy hónapban több történt, mint az előző 35 évben. Emlékeztetett arra, hogy korábban soha nem tartóztattak le volt minisztert. Példaként említette a KEKVA-vagyon visszavételét és a 35 éves autópálya-koncesszió leállítását is.

„Gyakorlatilag egy olyan kolosszális feladatról van szó, hogy lényegében új államot kell építeni” – fogalmazott.

Fontosnak tartja, hogy a kormány független, szakmai vezetőket nevezzen ki, ne pártkádereket. Az eddigi kinevezéseket, mint Baka András köztársasági elnök vagy Polyák Gábor médiahatósági elnök esetét, biztatónak tartja. Szerinte el kell különíteni a Fidesz-rendszer működtetőit a szavazóktól.

A Tisza-kormány esetleges korrupciós ügyeivel kapcsolatban a tűzijáték-beszerzést említette, mint korrupciós kockázatot felvető ügyet. Véleménye szerint, ha bebizonyosodik a korrupció, azt el kell ítélni. Éppen ezért van szükség a független intézményekre, amelyek bármilyen színű korrupciót szankcionálnak

(szmo)

Bal-Rad komm: „…a nemzetközi tapasztalatok szerint az ellopott vagyonnak optimális esetben is csak a harminc százaléka szerezhető vissza.

Az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozásokat viszont túlságosan nagynak tartja.

Hangsúlyozta: az igazságtételnek a jogállamiság keretein belül kell maradnia, ehhez pedig idő kell. „A kormánynak az a dolga és óriási felelőssége, hogy megteremtse a kereteit a független igazságszolgáltatás működésének” – mondta, hozzátéve, hogy az már nem a kormány felelőssége, kit és miért ítélnek el. Azt javasolja, a kormány „hűtse a várakozásokat” abban a tekintetben, hogy minden azonnal megvalósulhat.

Arra a kérdésre, hogy az elszámoltatás eljuthat-e Orbán Viktorig, hatvan százalék esélyt adott rá…”

Hááát… – Drága Felejim! EZEK A MEGFOGALMAZÁSOK LEGFELJEBB Döbrögit vajdát vigasztalják! SZÁMUNKRA NAGYON SOVÁNY…!

„KÁDÁRISTA  HAGYOMÁNY”! – hangzik el a videóban – mint minden bajok eredője!

NAGYON ÚGY NÉZ KI A DOLOG, HOGY RAJTUNK – MAGYAROKON – CSAKIS EGY FORRADALOM SEGÍTHET!