Pániküzemmódba kapcsolt az Orbán-rendszer gazdasági hátországa – írja a Vsquare. Panyi Szabolcs információi szerint magánrepülőkkel viszik ki a készpénzt és más értékeiket a Közel-Kelet különböző országaiba a NER-hez köthető oligarchák, még az új kormány és a beígért Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállása előtt.

A HVG számításai szerint 6–7 ezer milliárd forintos vagyont halmozhatott fel a Fidesz holdudvara.

 Hírszemle.

A Vsquare információi szerint a Fidesz súlyos veresége sokkolta az Orbán-rendszer gazdasági hátországát, és azok, akiknek a legtöbb veszítenivalójuk van – akár a személyes szabadságuk is –, nem várják meg, mit lép az új kormány.

Több, kormányközeli forrásuk szerint a kulcsfontosságú oligarchák és rendszerhez kötődő szereplők versenyt futnak az idővel.

Úgy tudják,

az érintettek magánrepülőgépekkel szállítanak készpénzt és értéktárgyakat a Közel-Kelet különböző országaiba.

Egy ismert kormányközeli üzletember állítólag több százmilliárd forintot helyezett át vagy fektetett be Szaúd-Arábiában. További célpontok az Egyesült Arab Emírségek és más öböl menti államok, míg az idősebb oligarcharéteg inkább Szingapúrt és Hongkongot részesíti előnyben. Egy másik, korrupciós ügyben érintett kör Ausztráliába költözést fontolgat.

Több közel-keleti ország – köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – nem rendelkezik kiadatási egyezménnyel Magyarországgal. Bár Izraellel van ilyen megállapodás, az ország saját állampolgárait – így a kettős, magyar–izraeli állampolgárokat – ritkán adja ki: akár van egyezmény, akár nincs, minden kiadatás egyedi döntésen múlik, tehát a megállapodás hiánya valószínűsíti, de nem garantálja, hogy nem adnak ki valakit.

A Vsquare forrásai szerint pedig a Trump-adminisztráció idején még az Egyesült Államok is menedékké válhat az Orbán-rendszer legfelső körei számára.

Hogyan lehet visszaszerezni az ellopott közpénzt?

A rendelkezésre álló adatok alapján több, egymással összefonódó, közpénzjellegét elveszítő vagyonrétegről beszélünk, amelyek összértéke elérheti a 6–7 ezer milliárd forintot is a HVG számításai szerint. Ennek egyik nagy része a kormányközeli üzleti körökhöz került magánvagyon: ide tartoznak a közbeszerzéseken, állami megrendeléseken és kedvezményezett üzleteken megerősödött nagyvállalkozók – például a Mészáros Lőrinchez hasonló szereplők – több ezermilliárdos érdekeltségei. A másik kulcselem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszere, amelybe önmagában is mintegy 3000 milliárd forintnyi állami vagyon került: egyetemek, termőföldek, ingatlanok, valamint jelentős részvénycsomagok (például Mol- és Richter-papírok). Emellett fontos bevételi források a koncessziók (autópálya-üzemeltetés, kaszinók, trafikok), illetve az állami földek privatizációja, amelyek hosszú távú, stabil jövedelmet biztosítanak a kedvezményezetteknek.

A kétharmados parlamenti többség azonban gyors beavatkozást tesz lehetővé Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója szerint.

„Egyetlen kétharmados szavazással ki lehet mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, így a kekvák által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföldek, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába”

– fogalmazott Ligeti az mfor.hu-nak.

A választást kétharmaddal megnyerő Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a Korrupcióellenes Hivatal felállítását tervezi, korábbi nyilatkozatai alapján pedig már júniusra felállhat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal – amelybe várják Szabó Bence századost és Pálinkás Szilveszter századost is. Mindent azonban nem kell a nulláról kezdeni: az Európai Unió jogállamisági elvárásai között szerepelt az Integritás Hatóság felállítása, amely bár nem rendelkezett valódi hatósági jogkörökkel, hasonló tevékenységet folytatott.