„„DEVIZÁSOK” FIGYELMÉBE!” bővebben

"/>

„DEVIZÁSOK” FIGYELMÉBE!

Devizahitelesek, figyelem! Fordulatot hoz az Európai Unió Bíróságának ítélete

A devizahiteles ügyekben fontos fordulatot hozott az Európai Unió Bíróságának friss ítélete, mert kimondta, hogy nem lehet automatikusan a szerződéskötéstől számított öt évhez kötni az érvénytelenségi igények érvényesítését.

Devizahitelesek, figyelem! Fordulatot hoz az Európai Unió Bíróságának ítélete
Újabb, magyar devizahiteles ügyben mondott ki jelentős következményekkel járó döntést az Európai Unió Bírósága – számolt be róla az Infostart.
A luxembourgi testület egy olyan, 2008-ban kötött svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződés kapcsán foglalt állást, amelyben az árfolyamkockázat teljes egészében a fogyasztóra hárult. A vita lényege az volt, hogy meddig hivatkozhat a fogyasztó a szerződés érvénytelenségére, ha azt állítja, nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Az uniós bíróság most világossá tette, hogy a magyar joggyakorlatban alkalmazott szigorú elévülési értelmezés összeütközhet az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Az ügy hátterében az áll, hogy az érintett szerződést a bank 2012-ben fizetési késedelem miatt felmondta, majd végrehajtási eljárás indult. A hitelfelvevő később bírósághoz fordult, mert szerinte nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, vagyis a szerződés egyik lényeges eleméről. Az elsőfokú bíróság azonban elévülésre hivatkozva elutasította a keresetet. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az Európai Unió Bíróságához fordult, mert kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, helyes-e az a megközelítés, amely szerint az ötéves elévülési idő automatikusan a szerződéskötéstől indul.

A luxembourgi bíróság egyértelmű választ adott:

az uniós joggal ellentétes az a bírói értelmezés, amely szerint a fogyasztó kizárólag a szerződés megkötésétől számított öt éven belül kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását.

Nem várható el a fogyasztótól, hogy bírósági döntésekből következtessen a saját jogaira

Az ítélet másik fontos eleme, hogy az elévülés kezdőpontját nem lehet sem a legfelsőbb hazai bírói fórum valamely döntéséhez, sem az Európai Unió Bíróságának korábbi irányelvértelmező ítéleteihez kötni. A testület szerint egy átlagos, észszerűen figyelmes fogyasztótól nem várható el, hogy folyamatosan kövesse a legmagasabb szintű bírósági döntéseket, majd ezekből maga állapítsa meg, hogy a saját hitelszerződésében szereplő feltételek tisztességtelenek lehetnek-e. Ez a megközelítés azért különösen fontos, mert a devizahiteles perek egyik visszatérő kérdése éppen az volt, mikortól kellett volna a fogyasztónak felismernie, hogy joga lehet fellépni a szerződés egyes kikötéseivel szemben.

Az uniós bíróság azt is rögzítette, hogy ugyanazok a garanciák érvényesek az elévülés nyugvása utáni újraindulására is, mint magának a kezdőpontnak a meghatározására. Vagyis a határidők újraindítását sem lehet egyszerűen valamely bírósági döntés időpontjához kötni.

A mostani ítélet közvetlenül érinti a magyar joggyakorlatot, és azt üzeni, hogy a devizahiteles ügyekben a fogyasztóvédelem elsőbbséget élvezhet a túl merev elévülési szabályokkal szemben. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden régi devizahiteles per újranyílik, de azt igen, hogy a bíróságoknak jóval körültekintőbben kell vizsgálniuk, mikor kezdődhetett meg ténylegesen az elévülés egy-egy ilyen ügyben.                                                    (168óra)

“„DEVIZÁSOK” FIGYELMÉBE!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A magyar joggyakorlat nem veszi figyelembe az uniós biróság itéletét, államként működnek az államban…

  2. Nemértem ezeket az „apróbetüs” utalásokat sem .
    Most vagy fontos és írja ki rendesen vagy hanyagolható akkor hagyja a francba és ne pazarolja a papírt .
    Én megtiltanám .

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com