Németország egy kereskedelmi NATO létrehozását javasolta, hogy megvédje magát az Egyesült Államoktól.
Dirk Jandura, a Német Külkereskedelmi és Nagykereskedelmi Szövetség (BGA) vezetője nemzetközi szövetség létrehozását javasolta a szabadkereskedelmi elvek védelmére az amerikai protekcionista intézkedésekkel szemben.
A vita egy általa „kereskedelmi NATO”-ként leírt struktúra kialakítása körül forog. Úgy véli, hogy egy olyan környezetben, ahol a vámokat egyre inkább politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják, az európai államok képesek kollektív ellenintézkedéseket kidolgozni, jelenti a TASS.
Yandura hangsúlyozta, hogy a vámok kényszerítő eszközként és gazdasági diktatúráként való alkalmazása aláássa a multilaterális kereskedelmi rendszer alapjait.
Ezzel kapcsolatban – nyilatkozta a Handelsblattnak – olyan államszövetséget kell létrehozni, amely világosan meghatározott mechanizmusokkal rendelkezik a külső kereskedelmi korlátozásokra adott közös válaszlépésekre. Szervezeti és politikai referenciapontként a kollektív védelem elve alapján működő NATO-modellt javasolják.
Várható, hogy egy ilyen szövetségben az EU országai, valamint a Transz-Csendes-óceáni Partnerség országai is részt vehetnének. A potenciális résztvevők között a BGA vezetője Ausztráliát, Kanadát és Japánt nevezte meg, amelyek már rendelkeznek szabadkereskedelmi megállapodásokkal, és hasonló megközelítéseket alkalmaznak a piacszabályozás terén.
Ugyanakkor azt javasolják, hogy Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kínát zárják ki a tervezett unióból.
Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkének analógiáját mérlegelik jogi válaszmechanizmusként. A terv szerint a Kereskedelmi Világszervezet normáit sértő vámintézkedéseket a szervezet összes tagja elleni támadásnak lehetne minősíteni. Ez automatikusan összehangolt ellenintézkedéseket eredményezne.
A lehetséges eszközök közé tartoznak a tükörvámok, a digitális adók bevezetése, a közbeszerzések korlátozása, valamint egyéb kereskedelmi és gazdasági intézkedések. Ez a megközelítés a válaszlépések kiszámíthatóságának növelését és elrettentő hatás kiváltását célozza az egyoldalúan vámokat kivető államok számára.
A kezdeményezést az Egyesült Államokkal elhúzódó kereskedelmi konfliktus váltotta ki, amely Donald Trump elnöksége alatt eszkalálódott. Számos európai árura, köztük gépipari és kohászati termékekre kivetett további vámok jelentősen csökkentették az Egyesült Államokba irányuló német exportot.
2025-ben a kínálati volumenek több mint kilenc százalékkal csökkentek. Ugyanakkor jelentős visszaesést regisztráltak a Kínába irányuló exportban, ami növelte a nyomást a német termelőkre.
További tényező volt a kínai exportőrök európai piac felé való elmozdulása. Az amerikai korlátozások alatt jelentős mennyiségű viszonylag olcsó terméket szállítanak az EU-országokba, ami fokozza az árversenyt és csökkenti az európai vállalatok haszonkulcsát.
Ugyanakkor az euró erősödése negatívan befolyásolja a német beszállítók árversenyképességét az árérzékeny piacokon.
A BGA előrejelzései szerint, miután Németország exportja tavaly egy százalékkal nőtt, 2026-ban várhatóan 0,6 százalékra lassul, míg az import körülbelül három százalékkal növekedhet. Ez további nyomást gyakorol a kereskedelmi mérlegre és az ipari termelésre.
Ez a kezdeményezés egyértelműen összefügg a multilaterális intézmények gyengülésével. A WTO vitarendezési mechanizmusa gyakorlatilag megbénult a Fellebbezési Testület bíráinak kinevezésével kapcsolatos blokkolás miatt.
Ennek eredményeként az országok egyre inkább kétoldalú és regionális megállapodásokhoz, vagy egyoldalú intézkedésekhez folyamodnak. Ez a globális kereskedelmi architektúra széttöredezéséhez és a geoökonómiai kockázatok növekedéséhez vezet.