Sokkot keltett a kínai stratégiai fegyverek Iránba történő átadásáról szóló hír. Ha a DF-21D rakéta leszállítását megerősítik, megváltoznak az erőviszonyok a Perzsa-öbölben és a tengeri hadviselés szabályai.
Az elmúlt napokban idegesség hulláma söpört végig a világ fővárosain. Ahogy az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó a Perzsa-öböl felé halad, egyre sürgetőbb információk látnak napvilágot arról, hogy Kína esetleg átlépte a kulcsfontosságú határt, és leszállította Iránnak a világ egyik legveszélyesebb fegyverét, a DF-21D ballisztikus hajóellenes rakétát, amelyet az úgynevezett repülőgép-hordozó-gyilkosként ismernek. Ha ez az információ megerősítést nyer, az nemcsak a közel-keleti tengeri harc szabályait változtatná meg, hanem gyakorlatilag el is törölné azokat.
Gyanút keltett egy sor szokatlan légi művelet. Hírszerzési források szerint legalább tizenhat kínai Y-20 stratégiai szállító repülőgép szállt le Teheránban 2026. január 18. és 25. között. A repülőgépek maximális titokban működtek, a transzpondereiket kikapcsolták az iráni légtér megközelítésekor, hivatalos bejelentések és szabványos logisztikai dokumentáció nélkül. A hírszerző szolgálatok rámutatnak, hogy a szállított rakomány méretei megfelelnek a Dong Feng rendszer mobil hordozórakétáinak.
Ezen repülések időzítése tökéletesen illeszkedik abba az időszakba, amikor Donald Trump elnök fokozza a politikai és katonai nyomást a régióban, és megerősíti az amerikai haditengerészeti jelenlétet. A DF-21D nem egy átlagos rakéta. Ez a világ első teljesen működőképes ballisztikus hajóellenes rakétája, egy olyan fegyver, amelyet kifejezetten nagy felszíni célpontok, különösen repülőgép-hordozók elpusztítására terveztek. A hagyományos cirkálórakétáktól eltérően, amelyek viszonylag lassan mozognak, a DF-21D egy űrpályáról indulva lép be a repülés célpontfázisába, és Mach 10-et meghaladó sebességgel támad. Ezzel a sebességgel a jelenlegi amerikai védelmi rendszerek, beleértve az Aegis rendszert is, csak minimális reakcióidővel rendelkeznek. A rakéta hatótávolsága 1500 és 2000 kilométer között van, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az iráni erők már azelőtt csapást mérhetnének az amerikai haditengerészeti flottára, hogy a repülőgépe elérné a működési hatótávolságot. A végső irányítási képesség is elengedhetetlen, mivel a rakéta egy manőverező robbanófejjel van felszerelve, amely képes nagy pontossággal eltalálni egy mozgó célpontot a nyílt tengeren.
A Neptunusz néven ismert elemzés szerint ez nem pusztán katonai technológia kérdése, hanem alapvető geopolitikai fordulópont. A repülőgép-hordozó a második világháború vége óta az amerikai hatalmi kivetítés és katonai dominancia szimbóluma. Ha Kína valóban átadná a DF-21D rendszert Iránnak, az ezeket a haditengerészeti óriásokat a hatalmi eszközökből rendkívül sebezhető célpontokká tenné. Egy ilyen forgatókönyvben a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárulna az amerikai haditengerészet előtt, és az egész régió az úgynevezett teljes hozzáférés megtagadásába, az A2AD-ba kerülne. Ez már nem csupán diplomáciai támogatást jelentene Iránnak, hanem olyan eszközök közvetlen biztosítását jelentené, amelyek képesek elsüllyeszteni az amerikai katonai hatalom szimbólumát. A stratégiai kommunikáció szempontjából ez egyértelmű üzenet lenne Washington számára, hogy bármilyen katonai beavatkozásnak elképzelhetetlen költségei lehetnek. Létezik azonban egy óvatosabb értelmezés is. Egyes elemzők elismerik, hogy fejlett légvédelmi rendszerek szállításáról vagy egy célzott pszichológiai műveletről lehet szó, amelynek célja az Egyesült Államokra nehezedő nyomás fokozása és cselekvésre kényszerítése. Ebben a forgatókönyvben inkább egy félelemkeltő stratégiai játékról lenne szó, mintsem a ballisztikus hajóellenes fegyverek valódi bevetéséről.
Bármi is legyen a valóság, ennek az információnak a puszta létezése alapvetően megváltoztatja a régió biztonsági környezetét. Az a lehetőség, hogy Irán birtokolja a DF-21D-t, elég ahhoz, hogy rendkívüli nyomás alá helyezze az amerikai haditengerészeti stratégiát a Perzsa-öbölben. Az ebből a helyzetből fakadó bizonytalanság ugyanolyan hatással van, mint maga a fegyver. Az erőviszonyok eltolódnak, és az elrettentés és az eszkaláció közötti határvonal veszélyesen elvékonyodik.
Készítette: First News
***
Vannak fenntartásaim a hírforrással. Ettől persze még lehet igaz, és kívánatos is lenne, hogy Kína segítsen Iránnak.
De marad a kérdés még így is: A kínai rakéták indításához kínai kezelőszemélyzet kell. Vagy irániak is képesek rá? Bízzunk benne, hogy nem járnak úgy, mint a venezuelaiak, akik hiába kaptak S-300 asokat Oroszországtól, ha nem tudták őket használni.
—-
Egyébként ha a hír igaz lenne, akkor némi magyarázatot kaphatnánk az elmúlt hónap kínai eseményeire is: Azaz miért mozdította el Hszi a katonai vezérkart? Megérzés:Szó sincs korrupcióról, szó sincs kémkedésről, csak eltérő szemléletekről: „Elvtársak! Meddig nézzük még tétlenül, hogy az USA levadássza legfontosabb szövetségeseinket? „
Azért ne nyugodjon meg Irán túlságosan! Mert az igaz, hogy a dögevő hiénák (USA, Izrael) csak akkor mernek támadni, ha az áldozatnak esélye sincs, de továbbra is ott fognak körözni és csak várni a megfelelő alkalmat. Ha nem akarnak úgy járni, mint proxy-juk a Hezbollah, és maga Naszrallah, akkor nem kellene elégedetten ülni a babérjaikon!
Bőven okoztak már eddig is Iránnak akkora károkat, amire válaszul, ha megfelelő az időpont, lehet is indítani a megtorló csapást! Természetesen kamatos kamattal!!!
Néhány orosz elemző szerint egyébként mind Oroszország, mint Kína szállított rakétákat Iránnak, ezért most az USA visszafogottabb lett. Szerintük egy- két légitámadás – esetleg -, de nem is tartják valószínűnek, hogy az USA most támadni mer. Hát…így legyen!
—-
Irán úgy tudja lezárni a Hormuzi szorost, hogy véletlenül elsüllyeszt néhány tankhajót, ami elég ahhoz, hogy akadályozza a hajózást. Kuwait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab emírségek mind ezen az útvonalon szállítanák az olajat…Garantált az olajárak duplázódása?
De ez sem egyértelmű, hiszen Irán is a Hormuzi szoroson keresztül szállít, és Bandar Abbasztól keletre (a Hormozi szoros után) már nincsenek nagyobb olajterminálok.Bandar-e-Jask, Abkuhi, Chabahar kisebb hajók fogadására alkalmas kikötők, kietlen tájon infrastruktúra nélkül.
Laikus fejjel, nem értve hozzá, de:
ha van egy stratégiai pontom, amivel befolyásolható a környezetem forgalma, kizárt, hogy olyan lehetőségben gondolkodjak, aminek feloldása nem csak idő-, de költség igényes is!
A perzsa ősi kultúra, kizártnak tartom, hogy csak hajósüllyesztési ötlettel rendelkeznének!
Távol keleti stratégia.
Megfontolt, nem elhamarkodott, de időben jelentős!
Olyan több évezredes kultúra van genetikailag kódolva, ami szinte páratlan a maga nemében.
Nem kérkedik, mert tudja értékét, mások elismerésétől függetlenül.
Mint az oroszok!
Tegnap lementem hídba !
Kína megoldotta a jenki hajók távoltartását Tajvantól puskalövés nélkül .