2
(idézet: Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956 – Berecz János)
AZ INTERNACIONALISTA SEGÍTSÉG
ÉS A BELSŐ ERŐK SZEREPE
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásakor széles körű nemzetközi támogatást kapott. Az ellenforradalom utolsó napjaival egyidőben Liu Sao-csi vezetésével nagy létszámú kínai küldöttség tartózkodott Moszkvában, és „közelről” elemezték a helyzetet a szovjet vezetőkkel. November 1-én Hruscsov, Molotov és Malenkov, az SZKP akkori vezetői a szovjet-lengyel határon konzultáltak a lengyel vezetőkkel. Ezután Hruscsov és Malenkov folytatta misszióját, és november 2-án tárgyaltak a román, a csehszlovák és a bolgár vezetőkkel a kialakult helyzetről és a tennivalókról. November 2-án este érkeztek Brioni szigetére, ahol 3-án reggelig Tito, Kardelj és Rankovics jugoszláv vezetőkkel folytattak széles körű eszmecserét.
A konzultációkon sokféle nézet és felfogás kapott hangot, de az alapvető kérdésekben azonos volt az álláspont. Megállapították, hogy Magyarországon tért nyert az ellenforradalom, amely felszámolja a dolgozók szocialista vívmányait, háborús tűzfészket teremt Európa közepén, és ezzel súlyosan veszélyezteti a szocialista országok biztonságát, Európa békéjét. Éppen ezért egyetértés volt abban, hogy a magyarországi ellenforradalom leverése nemcsak magyar ügy, hanem közös, internacionalista érdek, nemzetközi jelentőségű követelmény. Értesülve arról, hogy a szocialista rend és törvényesség helyreállítására új forradalmi központ alakult meg, a szocialista országok vezetői egyöntetűen leszögezték, hogy feladatának teljesítéséhez készek megadni minden segítséget. Egyetértés alakult ki abban is, hogy ha az új forradalmi kormány fegyveres segítséget kér az ellenforradalmi csoportok leveréséhez, akkor azt a Szovjetunió katonai egységei adják meg. Felmerült a csehszlovák és román részvétel lehetősége is, de ettől történelmi okok miatt eltekintettek.
A Kádár János vezette forradalmi központ nézete szerint is „az első és elkerülhetetlen lépés a proletárdiktatúra megszilárdítása érdekében az ellenforradalom fegyveres csoportjainak a szétzúzása volt. Ezért minden egyéb feladatot e fő feladatnak rendeltünk alá.”* Kádár János: A szocializmus teljes győzelméért. Kossuth Könyvkiadó 1962. 49. old. * A Szovjetunió helyt adott az új kormány segítségkérésének, és november 4-én hajnali 4 órakor megindult a fegyveres ellentámadás. Az ellenforradalom fegyveres szétzúzása november 9-én lényegében befejeződött, de romboló hatása tovább tartott.
A Kádár János vezette forradalmi központ jól tudta, hogy az ellenforradalom fegyveres felszámolása csak a kiindulópont. A szocialista konszolidáció lényegét jelentő feladatok megoldása már a magyar forradalmi erők tevékenységétől függ. Minden jelentős társadalmi mozgásnak ugyanis mélyen fekvő belső okai vannak. Külső tényezők befolyásolhatják a változások erejét és irányát, de a belső okok és erők játsszák a meghatározó szerepet. Ezért a további fejlődés meghatározójává a forradalmi központ döntései és állásfoglalásai váltak.
A külső segítség csak bizonyos, körülhatárolt szerepet tölthet be. Az 1956-os Magyarországon felszámolta a fegyveres ellenforradalmi bandákat, megszüntette a fehérterror tombolását, megakadályozta és kizárta a nemzetközi imperialista beavatkozás folytatását. Ezzel együtt erkölcsi-politikai támogatást jelentett a szocializmus magyar híveinek, biztosította annak a feltételeit, hogy fellélegezzenek, rendezzék soraikat, és megkezdjék az ellentámadást a politika, a gazdaság és az ideológia területén.
Valamely ország társadalmi-politikai mozgásában a belső erők játszanak meghatározó szerepet. A politikai felépítmény újjáépítését nem irányíthatja külföldi katonaság. Megpróbálhatja, de csak átmenetileg lesz hatásos, mert a szocialista társadalom erejét a nemzet alapvető osztályainak támogatása alapozza meg és gyarapítja. A gazdasági nehézségek megoldása is elsősorban a nemzeti termelés színvonalától, a termelés eredményességétől függ. A földet csak az adott ország parasztsága művelheti meg. Az üzemek termelésének folyamatosságát a munkások és műszaki értelmiségiek munkája biztosítja. Egy társadalom eszmei kuszáltsága, zűrzavara nem küzdhető le fegyverrel, csak ideológiai-politikai harcban, vitában, kitartó ideológiai felvilágosító munkával.
Mindezt világosan felismerte a Kádár János vezette forradalmi központ, és ennek megfelelően hozta meg a szükséges intézkedéseket.
Az ellenforradalmi fegyveres csoportok felszámolása mellett a kommunisták sorainak rendezése, a párt újjászervezése volt a legfontosabb feladat. Az újabb személyekkel kibővült forradalmi központ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságaként már november 6-án felhívást tett közzé a párt újjászervezéséről. „Dicső múltú és sokat szenvedett pártunk történelmének legnehezebb szakaszát éli át. A helyzet megköveteli, hogy összefogjuk a párt minden erejét, mert csak így tudunk eredményesen szembeszállni a kapitalizmus visszaállítására irányuló ellenforradalmi támadásokkal és megvédeni a nép hatalmát. Csak így tudjuk biztosítani a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, az egész magyar nép számára a demokratizmus legszélesebb körű kifejlesztését, nemzeti függetlenségünket és szuverenitásunkat, a szocialista rend győzelmét!” – állapította meg a magyar kommunistákhoz szóló felhívás. A továbbiakban a kétfrontos harc elvi alapján határolta el a szerveződő új pártot a „Rákosi-klikk káros politikájától” és a „nacionalista-soviniszta alapra helyezkedő” Nagy Imre-Losonczy-csoporttól, amely „utat nyitott az ellenforradalmi erőknek”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „Hogy a múlt hibáival való határozott szakítást ily módon is világossá tegyük, határoztuk el, hogy a párt nevét megváltoztatjuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet vesszük fel.” A felhívás nem szépítette a helyzetet, de optimistán nyilatkozott a jövőről. „A helyzet súlyos. De ha összefogunk és rendezzük sorainkat, elég az erőnk! Pártunk legyőzhetetlen, ha kitart eszméi mellett, és ha a munkásosztályra, dolgozó népünk széles tömegeire támaszkodik. Elvtársak! Munkára, harcra fel!”* Népszabadság, 1956. november 8. *
A felhívás nyomán nagy lendülettel indult meg a pártszervezetek újjászervezése. A párt régi harcosai, az üldözöttek és a megfélemlítettek, az eszme iránt hűséges kommunisták kezdeményezően léptek fel a pártszervezetek létrehozásáért. November végéig már 1980 alapszervezet működött, és számuk napról napra növekedett. A forradalmi központ időközben kibővítette sorait, és megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága, amely november 11-én megtartotta első ülését. A KB alapvető következtetéseit Kádár János ismertette aznap elhangzott rádióbeszédében.
A Központi Bizottság világos állásfoglalásai és aktív munkája nyomán mind több pártszervezet alakult meg, és növekedett az aktív harcot vállaló kommunisták száma is. Az 1956. december 30-i kimutatás szerint mintegy 102 000 tagja volt a pártnak.** Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom fejlődésének 50 éve. Kossuth Könyvkiadó 1968. 235-236. old. * A valóságban ennél már jóval többen léptek fel a párt vezetésével együtt a szocialista konszolidáció mellett.
Fellépésének kezdetétől a forradalmi központ arra törekedett, hogy megszervezze, újjáalakítsa a munkás-paraszt hatalom fegyveres erejét; ez már november 4-én megkezdődött. Az első lépés volt biztosítani a honvédség semlegesítését a november 4-i ellentámadás megindulásakor. Münnich Ferenc november 4-én hajnalban kiadta első parancsát a fegyveres erőknek: „Elrendelem, hogy a Magyar Néphadsereg egységei ne tüzeljenek a szovjet egységekkel szemben. Parlamentereket küldjenek az oda érkező csapat elé.” A felhívást megértették a munkáshatalomhoz hű tisztek, és az ország egyetlen helységében sem történt tragikus összecsapás. A legtöbb helységben a néphadsereg alakulatai segítették a szovjet csapatokat a rend helyreállításában.
Az új kormány biztonságáról magyar fegyveres egységek gondoskodtak. November 4-én hajnalban Hudák László őrnagy, a Kilián Repülő Tiszti Iskola elhárító osztályának parancsnoka arra kérte Szabó József alezredest, az iskola ezredparancsnokát, hogy szervezze meg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány székhelyének, a megyei tanács épületének a biztosítását. A fegyveres őrséget november 4-én szervezték meg az iskola hallgatóiból, amely aztán kiegészült a Légvédelmi Tüzértiszt-helyettesi Iskola egységével, amelyet Kaszás Béla alezredes vezetett. A megyei tanács épületének biztosítása mellett őrséget állítottak a hidakhoz, a főútvonalakhoz, megszállták a postát, a bank épületét, a vasútállomást, és biztosították a rádióstúdiót. Feladatuk ellátásához teljes támogatást kaptak a szovjet parancsnokságtól.
November 8-tól határozott intézkedések történtek a Munkás-Paraszt Kormány fegyveres erőinek a megszervezésére. A kormány november 8-án nyilatkozatot adott ki a karhatalom megalakításáról. Münnich Ferenc altábornagy, a fegyveres erők minisztere november 10-én utasította a honvédtiszteket, hogy valljanak színt, és vállalják a rend helyreállításának feladatát, vagy szereljenek le. A határozott intézkedések hatására nagy ütemben indult meg az új kormány fegyveres erőinek a megszervezése.
A leggyorsabban Budapesten alakultak meg a karhatalmi egységek. Az 1. honvédtiszti forradalmi ezred november 9-ről 10-re virradó éjjel alakult meg a Dózsa György úti Sporttiszti Iskolán. Az ezred a kecskeméti 5. gépesített hadosztály tisztjeiből, volt partizánokból és belügyminisztériumi dolgozókból állt. Létszáma november 20-ra elérte az 1170 főt. A 2. honvéd forradalmi ezred november 13-a és 16-a között alakult meg a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, a hallgatókból és az ott jelentkező honvédtisztekből. Az ezred 10 századból, 1200 főből állt. A 3. forradalmi karhatalmi ezred szervezése november 10-én indult meg mintegy 400 fővel a budai Petőfi Laktanyában; ennek a létszáma rövidesen elérte az 1050 főt. December elejére megalakult egy rendőr karhatalmi ezred is.
A kormány felhívására gyors ütemben alakultak meg a megyei székhelyeken is a karhatalmi egységek. Például a Bács megyei karhatalom november közepén alakult meg 80 fővel, és november végére elérte az 1000 főt. Győrben november 10-től indult a szervezkedés 126 fővel. December közepére már majdnem ezer fővel rendelkezett. Heves megyében már november 3-án felvették a kapcsolatot a szovjet egységekkel, november közepére pedig a hat járásnak megfelelően hat karhatalmi alegység működött. A veszprémi század november 13-án alakult meg 70 fővel, ami gyorsan nőtt 200 fölé.* Honvéd Levéltár. 1956-os anyag. 10. csomó. 540. old. * Az adatokat tovább lehetne sorolni. Az összegezett tény: a forradalmi karhatalom létszáma 1957 elejére elérte a közel 18 000 főt.** Szabó Árpád: A Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom. (1956. november-1957. június.) Zrínyi Katonai Kiadó 1976. 51., 54. old. *
A Munkás-Paraszt Kormány már november 7-i ülésén hozzálátott az államhatalmi szervek újjáalakításához. Az ellenforradalmárok arra törekedtek, hogy felszámolják a tanácsi szerveket, és „forradalmi”, vagy „nemzeti bizottságnak” elnevezett és álcázott ellenforradalmi intézményekkel helyettesítsék őket. Az új kormány megalakulásának hírére a néphatalomhoz hű tanácsi emberek több megyében azonnal megalakították a munkás-paraszt forradalmi bizottságot vagy tanácsot. Az új kormány viszont nem akart új helyi hatalmi szerveket létrehozni, és így már november 7-i határozata kimondta: „a törvényes állami végrehajtó szerv mindenütt a tanácsok végrehajtó bizottsága”.*** A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Kossuth Könyvkiadó 1976. 586. old. * A tanácsok munkája szerte az országban igen gyorsan újjászerveződött.
A tapasztalatok alapján, sok-sok példával alátámasztva állapíthatjuk meg, hogy a külső segítség igénybevétele nem csökkentette, hanem növelte a magyar forradalmi erők szerepét és fontosságát. A felelősség a hazai forradalmi központra hárult, miközben e központ nemcsak vállalta, hanem nagyon aktívan dolgozott a forradalmi polarizáció végig vitelén, a szocialista konszolidáció belső erőinek a megszervezésén.
SaLa
Kérem, anyagilag támogass aa Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb sarkában látható 
piktogrammra felső felső Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!