Hiába a kedvező ítéletek, a devizahitelesek 90-95 százalékának nincs túl sok oka az optimizmusra

• Az elmúlt időszakban többször is a devizahitelesek javára döntött a bíróság.
• Legutóbb egy békési házaspár ügyében született elsőfokú ítélet, akik 61 millióból 40 milliót kaphatnak vissza, mert a bank nem tudta igazolni, hogy megfelelően tájékoztatták őket az árfolyamkockázatról.
• A kedvező ítéletek az Európai Bíróság egy döntésén alapulnak.
• Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró szerint nagy pereskedési roham nem várható, csak kevesen remélhetik, hogy pénzhez jutnak.

Az elmúlt időszakban több fontos ítélet született a devizahitelesekkel kapcsolatban. Előbb nyáron, majd most, októberben két perben is döntést hozott a bíróság, mindhárom esetben az adósoknak kedvezően.

Ezeket az Európai Unió Bírósága (EUB) által meghozott döntés alapján született kúriai jogegységi határozat alapozza meg. Az EUB döntésének az a lényege, hogy az adósok csak a kapott összeggel tartoznak a bankoknak, a kamatok és az árfolyam-különbözet összes terhét a pénzintézeteknek kell viselniük. Ez azt jelentette, hogy nemcsak biztosítani kell a kártérítés lehetőségét, de az addigi bírói gyakorlatot is felül kellett vizsgálni. A Kúria azonban nem rendelkezett sem a kártérítésekről sem a perújrafelvétel lehetőségéről.

Az EUB egy 2007-es svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében döntött. A testülethez előzetes döntéshozatalt kérve a Kúria fordult a hazai eljárás felfüggesztésével. A magyar bíróság arra volt kíváncsi, felül kell-e vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot, és ezzel összefüggésben a devizahiteles törvényeket, amelyek „orvosolták” a hitelszerződéseket a tisztességtelen feltételek kihagyásával.

Az Európai Unió Bírósága szerint kezdődhet elölről minden, és az ítélet alapján a devizában nyilvántartott hitelszerződések teljes hazai ítélkezési gyakorlatát felül kell vizsgálni. Megállapították, hogy az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összegének visszatérítése jár. A szerződés pedig nem nyilvánítható érvényesnek vagy hatályosnak. Egyúttal kimondták, hogy

„egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást”.

Ebből pedig az következik, hogy a tisztességtelen feltételek kiesése miatt a devizahiteleseknek csak annyit kellene megfizetniük, amit a szerződésük forintban tartalmaz.

Ahogy már említettük, az EUB ítélete alapján először még nyáron, júniusban ítélt a devizahiteles javára a magyar bíróság. A hibás árfolyamkockázati tájékoztatása hivatkozva a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az ügyfélnek adott igazat első fokon az MBH Bankkal szembeni perben. Eszerint a „devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz”. Egy inárcsi asszony még 2008-ban vett fel 7,05 millió forint hitelt, ami után csaknem annak dupláját, 13,4 milliót fizetett vissza. A bírói döntés értelmében az asszonynak 6,5 millió forint, valamint a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű éves késedelmi kamat jár vissza.

Október 9-én másodfokon született az adós számára kedvező ítélet egy közel két éve folyó perben. A 24.hu szerint a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen. Pedig első fokon még a bank javára ítélt a bíróság, és az addig megfizetett részleteken túl 15 év után az adóst kötelezte több mint 2 millió forint tőke, 2011. augusztus 30. napjától pedig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamit közel 300 ezer forint perköltség kifizetésére. Ebben a perben az Argenta Faktor Zrt. volt a felperes.

Másnap a megfelelő tájékoztatás hiányára hivatkozva döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék egy békési család javára. Ők 2007-ben vettek fel 20,5 millió forint devizahiteles kölcsönt, a forint gyengülése miatt azonban a felvett összeg háromszorosát, több mint 61 millió forintot kellett törleszteniük.

A bíróság úgy döntött, hogy a hitelező Unicredit banknak 40 millió forintot kell visszafizetnie az adósnak, a békési családot csak a felvett tőke visszafizetési kötelezettsége terheli, az árfolyamváltozásból eredő kockázatot és a többi költséget a bank állja. A pénzintézet a perben nem tudta bizonyítani, hogy megfelelő tájékoztatást adott volna, a tanúként beidézett ügyintézők sem tudtak visszaemlékezni, hogy mi hangzott el 18 évvel ezelőtt.

Folyamatban lévő ügyet nem kommentálnak

Mivel már nem ez az első ilyen ítélet, még ha az egyelőre nem is jogerős, mégis felmerül a kérdés, hogy lehet-e ez precedens értékű, és bizakodhatnak a devizahitelesek, hogy számukra is kedvező végeredménnyel zárulhatnak a perek.                                                                                                                                                  (444)

A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!

Bal-Rad komm: Sajnálatos módon azomban ez a döntés még nem jelenti azt, hogy automatikusan átültetik a magyar jogba. Ennek így kellene történnie, de ez a korábbi – bár ennél jóval gyengébb – hasonló szellemiségű ügyekben sem történt meg. Pedig hát… – a hétfői youdapesti polythykay dagonyában dúló vita során Z. Kárpát Dániel devizahiteles ügyben föltett kérdésére maga a vajda jelentette ki a válaszában: Döbrögisztánban JELENLEG kb. 500 EZER (!!!) DEVIZAHITELES VÁRJA A SORSA BETELJESÜLÉSÉT!

EZ AZ 500 EZER ÜGY PEDIG – AKÁR! – 2 MILLIÓ (!!!) MAGYAR EMBER ÉLETÉT KESERÍTHETI MEG! (Hiszen nyugodtan megszorozhatjuk az 500 ezres ügyszámot NÉGGYEL – azaz egyátlagos magyar család létszámával, és így jön ki az ELKESERÍTŐEN MAGAS SZÁM!)

Sajnálatos módon azomban SEM A vajdabanda, sem pedig MÁSIK POLTHYKAY MAFFIÓZÓCSOPORT „ÉRDEKLŐDÉSÉT” NEM KELTI FEL EZ A TÉMA!

Olyannyira NEM, hogy az Új Megváltó MP ELSŐ VIHARSARKI HAKNIJÁN az egyik érdeklődő kérdésére, hogy „MI LESZ A DEVIZAHITELE(K)SEK SORSA?” – MP. amúgy „foghegyről”vetette oda a válaszát: „MAJD MEGLÁTJUK!”

Pedig hát a Tisza – táborban – ISMERETEINK SZERINT! – NEM KEVESEN BIZAKODTAK ABBAN, hogy LEGALÁBB AZ ÍGÉRET SZINTJÉN ELHANGZIK VALAMI BIZTATÓ DOLOG A DEVIZAHITELESEK SZÁMÁRA! 

HÁT ŐK CSALÓDNI KÉNYTELENEK!

Methogy hiába az uniós bírósági ítélet, az nagyon úgy néz ki, hogy csupán egy írott malaszt marad!

Ugyanakkor viszont a dolog LEZÁRÁSRA/MEGOLDÁSRA VÁR!

DE MI LEHETSÉGES?

Hááát…! – MONDJUK – idézhetjük is MINT MEGOLDÁST! – SaLa adminkollega által EGYSZER MÁR IDÉZETT MÓDSZERT:

„…Ismétlem, cégéres ostobaság azt állítani, hogy akik…”- X. „…éven át kényükre-kedvükre basáskodtak velünk, büntetlenül fosztogattak és elnyomtak bennünket, azok most önként megváltoznak és elismerik, hogy egyenlőek vagyunk. Ezek, míg csak ki nem irtjuk őket, percnyi szünet nélkül fognak áskálódni ellenünk … s ha nem határozunk és nem követjük a szükség határozott és egyedül célravezető út mutatását, nem kerülhetjük el a polgárháborút …”* Marat. Válogatott írásai. Hungária 1950. 78. old. *