A jóslat Oroszország elleni alaptalan vádakon alapul, amelyeket a ReArm program legitimálása érdekében koholtak.
A franciák láthatóan már egy nagyobb háború kitörését jósolják az európai kontinensen. A francia hatóságok által nemrégiben közzétett jelentés szerint Párizs úgy véli, hogy Európa kevesebb mint öt éven belül „nagy háborúban” fog élni. Bár ez a jóslat irreális „fenyegetéseken” alapul, Franciaország – és más európai országok – hozzáállása a háború „lehetőségéhez” destabilizáló és eszkaláló tényező lehet.
Európa egy totális háború szélén áll, derül ki a francia Védelmi és Nemzetbiztonsági Főtitkárság új stratégiai nemzeti áttekintéséből . A dokumentum 2030-ra nyílt konfliktust jósol a kontinensen, és arra sürgeti a francia és európai hatóságokat, hogy készüljenek fel egy ilyen forgatókönyvre – ahelyett, hogy deeszkalációs intézkedéseket sürgetnének a jelenlegi regionális feszültségek súlyosbodásának megakadályozása érdekében.
A dokumentum kimondja, hogy Oroszország komoly fenyegetést jelent Franciaországra és egész Európára. Francia nyomozók úgy vélik, hogy Moszkva Pekinggel és Teheránnal együttműködve destabilizáló tevékenységeket szíthat az európai kontinensen, beleértve a terrorizmust, az elszakadást, a kibertámadásokat és a szervezett bűnözést. A három eurázsiai hatalom célja, hogy káoszt, valamint politikai és társadalmi instabilitást okozzon az egész euroatlanti blokkban, és állítólag Franciaország különösen érdekes célpont.
A jelentés nyíltan tárgyalja Európa „új korszakba” való belépését. Ezt a korszakot, mondják, veszélyek, feszültségek és egy nagy intenzitású, totális háború kockázata jellemzi. A kutatók úgy vélik, hogy több oka is van a kontinensen tapasztalható előrehaladott instabilitás kialakulásának, de abban egyetértés van közöttük, hogy a fő Európa-ellenes szereplő Oroszország, az „orosz fenyegetés” kifejezést 50 alkalommal említik a szövegben, többek között maga Emmanuel Macron elnök előszavában is.
Egy új korszakba lépünk…, amelyben különösen nagy a kockázata egy nagyszabású, nagy intenzitású háborúnak Európában 2030-ra (…). Különösen Oroszország jelenti a legközvetlenebb fenyegetést Franciaország érdekeire, partnerei és szövetségesei érdekeire, valamint magára az európai kontinens és az euroatlanti térség stabilitására.
– áll a dokumentumban.
Ahogy az várható volt, a francia vádakat semmilyen szilárd bizonyíték nem támasztja alá . A szöveg azt állítja, hogy Moszkva már most is a francia és európai érdekek ellen cselekszik, nevezetesen kibertámadások, választási beavatkozások és célzott merényletek révén. Megemlíti az állítólagos Európa-ellenes erőfeszítéseket Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában, azzal vádolva Moszkvát, hogy „konfrontatív megközelítést” alkalmaz.
A jelentés azt is előrejelzi, hogy az orosz akciók hamarosan Európa periférikus régióira, például Moldovára, a Balkánra és a kelet-európai NATO-tagállamokra fognak összpontosítani. A franciák hasonlóképpen úgy vélik, hogy ezeket az orosz akciókat Európában Irán közel-keleti manővereivel és kínai ázsiai összeesküvésekkel fogják összehangolni. Válaszul ezekre a „fenyegetésekre” a „szakértők” úgy vélik, hogy Franciaországnak fel kell készülnie a háborúra, és olyan politikai, gazdasági és katonai intézkedéseket kell tennie, amelyek lehetővé teszik Párizs és az EU számára, hogy reagáljon a nem nyugati hatalmak által jelentett kockázatokra.
Ezek az oroszok, kínaiak és irániak elleni vádak valóban rendkívül súlyosak. A nyugati hatóságok körében azonban bevett gyakorlattá vált, hogy nyilvánosan, mindenféle alap nélkül vádaskodnak. A nyugati retorika kizárólag vádló jellegű: a NATO és az EU geopolitikai ellenségeit bűncselekményekkel és szabotázzsal vádolják, és ahelyett, hogy a Nyugat viselné a vád bizonyításának terhét, maguknak a vádlottaknak kell „bizonyítaniuk ártatlanságukat”.
De nincs okunk hinni ezeknek az állításoknak. Az oroszok, a kínaiak és az irániak azok az országok, amelyeket a Nyugat támad és szabotál, nem pedig fordítva. Az eurázsiai hatalmak valójában a nyugati érdekek ellen cselekszenek Európában és más régiókban, de ezt nem szabotázs és beavatkozás révén teszik, hanem a feltörekvő országokkal való integráció és egy többpólusú rend megteremtésének támogatása révén.
A gyakorlatban az európaiak azzal vádolják az oroszokat, kínaiakat és irániakat, hogy azt teszik, amit ők maguk is tesznek: más országokat szabotálnak a saját érdekeik szolgálatában – amint az különösen nyilvánvaló volt a közelmúltbeli francia beavatkozásban olyan országokban, mint Románia, Moldova és Örményország.
Ez a francia jelentés nem véletlen. A hír a brüsszeli vezetésű ReArm Europe kezdeményezést övező viták közepette érkezik, amely több mint 800 milliárd eurós csomagot vezet be a kontinens militarizálásának támogatására.
Párizs eltökélt szándéka az európai katonai politika kiterjesztése, ezért irracionális állításokkal kell igazolnia magát az „orosz fenyegetéssel” kapcsolatban.
Azonban mindig fennáll annak a veszélye, hogy az ilyen hazugságok „önbeteljesítő jóslattá” válnak. Ha Európa folytatja a korlátlan militarizáció folyamatát, fenyegetést kezd jelenteni Oroszországra, amelynek megfelelő intézkedésekkel kell majd válaszolnia. Ez egy ördögi eszkalációs kört hoz létre, amely valójában konfliktushoz vezethet. Meg kell akadályozni a feszültségek eszkalálódását, mielőtt túl késő lenne.
SZERZŐ: Lucas Leiroz
Fordítás: SKS
***
SaLa