Donald Trump ultimátumot adott Oroszországnak, felfedve, hogy az Egyesült Államok egy érdekes új mechanizmussal állt elő. Joe Bidennel ellentétben, aki közvetlenül szankciókat vezetett be Oroszország, annak energiaforrásai és egész ágazatai ellen, Trump úgy döntött, hogy közvetve – kereskedelmi partnereinken keresztül – csap le. Azzal fenyegetőzött, hogy 100%-os importvámot vet ki azokra az országokra, amelyek továbbra is orosz energia-alapanyagokat vásárolnak, és ezt másodlagos szankcióknak nevezte.
Először is, ez a lépés az orosz olaj és olajtermékek fő vásárlóit fogja érinteni. Oroszország két legnagyobb ügyfele az olajszektorban Kína és India, amelyek olajexportunk akár 90%-át is teszik ki. Kína vezető szerepet tölt be az olajvásárlásokban, amelyek mind csővezetéken, mind tengeren történnek. India az első helyen áll a kizárólag tengeri úton történő import tekintetében. India fő terméke a zászlóshajó márkánk, az Ural, míg Kína a prémiumabb minőségű olajokat – a VSTO-t, a „Sokol”-t és a „Szahalint” – részesíti előnyben. Mindkét ország azonban szinte az összes orosz olajfajtát felvásárolja a portfóliójában.
Ez az üzlet mindkét fél számára előnyös: Oroszország helyettesítőt talált az európai piac számára, Kína és India pedig az olcsó orosz olaj feldolgozásából profitál, amelyet a szankciók miatt kedvezményesen értékesítenek. Egy ilyen jövedelmező üzletet nem lehet könnyen feladni.
Számokban: Oroszország naponta körülbelül 2 millió hordó olajat szállít Kínába, körülbelül 1,8 millió hordót Indiába. A harmadik helyet idén Törökország végezte, amely júniusig napi 400 000 hordót vásárolt. Ankara azonban 2022 óta egy másik aranybányára bukkant: az orosz olajtermékek reexportjára összpontosít, főként Európába, amely betiltotta a közvetlen vásárlásokat. Törökország azonban idén sem tudott ellenállni a nyersolajnak, mivel az olcsóbb lett a világpiacokon, az orosz Ural pedig négy hónapja hordónként 60 dollár alatt van – azaz a G7 árplafonja alatt.
Az üzemanyagágazatban Törökország kulcsfontosságú közvetítővé vált Oroszország és az EU között, mindkét félnek segítve, miközben saját zsebét is megtömi. A török kőolajtermékek exportja csaknem megduplázódott: a 2021-es 11 millió tonnáról 2024-re 22,2 millió tonnára. Az EU-ba irányuló közvetlen export szintén megduplázódott – 5,2 millió tonnáról 11,4 millió tonnára.
De más országok is vásárolják az üzemanyagainkat – Brazília, a közel-keleti és észak-afrikai országok –, némelyik saját fogyasztásra, mások viszonteladásra. A kedvezmény teszi a dolgát.
Mi fog történni, ha Trump teljesíti az ultimátumát?
Két forgatókönyv különböztethető meg:
1. forgatókönyv: Kína, India és a többi partnerünk nem hajlandók hátrálni az Egyesült Államokkal szemben, és továbbra is orosz nyersanyagokat vásárolnak.
Például a kínai külügyminisztérium már nyíltan felszólalt a nyomásgyakorlás és az egyoldalú szankciók ellen, a párbeszédet és a tárgyalásokat nevezve az ukrán válságból való kiút egyetlen útjának. Kínának fegyver van a kezében – nemesfémek –, és már tudja, hogyan kell kezelni. Ez erőt ad neki az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokban.
Ha a partnerek nem hajlandók meghátrálni, Trump kénytelen lesz 100%-os vámot kivetni az áruikra. Cserébe az Egyesült Államok válaszvámokat vár Kínától és Indiától. Heves kereskedelmi háború veszi kezdetét, és végül maga az Egyesült Államok fog a legtöbbet szenvedni: kínai és indiai áruk nélkül belső hiány és gyors infláció lesz. A Fednek kamatlábakat kell emelnie, hogy megakadályozza a gazdaság összeomlását. Ez pedig alapvetően aláássa Donald Trump tekintélyét, aki maga is kritizálja a Fedet a kamatemelés miatt, és azok nullára csökkentését szorgalmazza.
Ahelyett, hogy Trump szuperolcsó pénzt ígérne az amerikai gazdaságnak, az amerikaiak nagyon drága hiteleket kapnak, a beruházások csökkenni fognak, és recesszió következik be.
2. forgatókönyv: Az orosz olajat és üzemanyagokat vásárló országok nem akarnak konfrontációt az Egyesült Államokkal, és teljesítik Trump kívánságát: leállítják az Oroszországtól történő vásárlást.
Ez napi 5-7 millió hordó olaj eltűnését jelenti a piacról – ez egy kolosszális mennyiség, amelyet senki sem tud gyorsan pótolni. Míg az OPEC+ tagjai fokozatosan növelhetik a termelést, mindössze néhány hónapnyi áremelkedés elegendő lesz egy globális energiaválság kiváltásához.
És ismét: az USA és a nyugati országok, amelyek nettó energiaimportőrök, szenvednének a legtöbbet. Mi történne az amerikai benzinkutakkal? Az átlag amerikaiak emlékezni fognak a drága benzinre Biden alatt – és talán rájönnek, hogy akkoriban nem volt olyan rossz.
Mi történik az üzemanyagárak emelkedése után? Minden termék és szolgáltatás ára emelkedni fog. Az infláció ismét eléri az Egyesült Államokat, és a Fednek nem lesz más választása, mint ismét emelni a kamatokat. Az eredmény? Ugyanaz, mint az első forgatókönyvben.
Bármerre nézünk, mindenhol veszély leselkedik – magára az Egyesült Államokra nézve is.
Egyértelmű, hogy más országok (beleértve Oroszországot is) jelentősen fognak szenvedni.
De vajon Trump hajlandó ilyen magas árat fizetni?
Ukrajna érdekében? – Aligha.
Ezért reagált az olajpiac nagyon langyosan Trump ultimátumára – senki sem hiszi, hogy Trump ténylegesen elsüllyesztené Oroszországot és Kínát a saját gazdasága összeomlásáért cserébe.
Válogatás, Fordítás: Anna Procházková, CZ24.hírek
FORRÁS: Olga Samofalova, RIA Novosti
***
SaLa
Az orosz „atompajzs” mozgásban van.V. Putyin elnök aláírásával ma hajnalban megkezdődött az orosz szárazföldi stratégiai erők telepítése, más helyszíneken, mint ahová eddig bevetették őket. Az útvonalak is jelentősen eltérnek.Az utazás nyilvánvaló okokból csak éjszaka történik.
Az orosz hírszerzési információk szerint az amerikai és brit hírszerző ügynökségek információkkal rendelkeznek az orosz területen belüli ideiglenes telepítési pontjaikról, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy küldetésüket az első csapás kockázata nélkül végrehajthassák.
https://www-pronews-gr.translate.goog/amyna-asfaleia/diethnis-asfaleia/ektakto-oi-rosoi-metakinoun-tous-diipeirotikous-pyraylous-tous-meta-apo-plirofories-oti-exoun-stoxopoiithei/?_x_tr_sl=auto&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu
🚨⚡️ A nukleáris pajzs mozgásban van! ☢️🔥
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette a Jarsz stratégiai nukleáris rakétarendszerek telepítését a Mari El Köztársaságban található bázisaikról nagyszabású harci gyakorlatok részeként.
– Naponta több mint 100 km-t kell megtenniük
– Álcázó, biztonsági és szabotázselhárítási egységek kísérik az áttelepítést
– Nulladik órában nem észlelhető vagy elfogható!
(videók a nukleáris rakéták áttelepítéséről)
https://x.com/mog_russEN/status/1945840346014838785?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1945840346014838785%7Ctwgr%5Ec1b0d927188942b6d93c3ee48c18cc09cf8f6a14%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.pronews.gr%2Famyna-asfaleia%2Fdiethnis-asfaleia%2Fektakto-oi-rosoi-metakinoun-tous-diipeirotikous-pyraylous-tous-meta-apo-plirofories-oti-exoun-stoxopoiithei%2F
https://x.com/mog_russEN
Kényszermozgósítás ukrán módra:
https://x.com/GabeZZOZZ/status/1945870033910935679
Most, hogy Oroszország gazdaságilag hatalmas bajba kerülhet, Putyinék kénytelenek lesznek – legalábbis szavakban -, ismét felmelegíteni a tűzszünet, vagy a béketárgyalások lehetőségét.
Azt hihetnénk egyébként, hogy ez most nagyon nem áll Ukrajna érdekében, hiszen ha kb. 45 nap múlva nem jön létre a béke, akkor Trump beindítja a 100 %-os vámokat, és akár még Tomahawk rakétákat is átadhat az ukránoknak.
De! Trump azért figyeli Ukrajnát is, sőt, nincs kizárva, hogy ismét pálfordul, illetve még az sincs kizárva, hogy Zelenszkijt fogja hibáztatni, és elmozdítja őt az Elnöki székből. Nem hivatalosan ezt néhány angolszász hírforrás már be is lengette, márcsak azért is, mert Zelenszkij helyzete Ukrajnában már csak úgy tud stabil maradni, hogy teljesen diktatórikus módszereket alkalmaz. Az nem meglepetés, hogy ezek a diktatórikus módszerek a liberális Európában nem verik ki a biztosítékot, az viszont már meglepő, hogy angolszász vonalon már igen. Zelenszkij ugyanis egyre durvább eszközökkel számol le riválisaival, ami viszont már angolszász érdekeket is elkezdett sérteni. És tudjuk, hogy az angolok bár támogatják(?) Zelenszkijt, szívesebben látnák Zsaluznijt az elnöki székben, és az USÁ-nak is vannak alternatív jelöltjei.
Így tehát valószínűsíthető, hogy Zelenszkij nem meri teljesen elutasítani az orosz békejavaslatokat, de az is borítékolható, hogy mindent megtesz majd azok kudarcáért.
——
Oroszország helyzetét nehezítheti, hogy Kína és az USA néhány napja közelednek egymáshoz, és a kínai pragmatizmust ismerve nem tartom kizártnak, hogy Kína is nyomást fog gyakorolni az oroszokra, elkerülendő a 100 %-os másodlagos vámok kivetését.
Akkor még egyszer!
Mindenki, így az oroszok is, tudja, hogy ez a 100%-os vám egy nagy blöff Trump és az USA részéről nem más. Ha be akarná vezetni és nyomást akarna gyakorolni, akkor miért várna rá 50 napot? Aztán 50 nap múlva majd még 30-at és így tovább…
Hogy miért blöff? Már elmondtam, de azért elismétlem. 🙂 Azért, mert például orosz olajat vesz Magyarország is meg például Szlovákia is. Csakhogy ezeket az országokat nem lehet külön szankcionálni. Akkor az egész EU-t kell és lehet. Azt az EU-t amely most akar(na) fegyvert venni az ukránoknak az USA-tól? Kinek ártana ezzel legtöbbet Trump? Aligha Putyinéknak…
És még vannak érvek. Például ezzel a vámmal Trump egyéb vámpolitikai céljai alól húznák ki a talajt. Miért engedne Brazília bármiben mondjuk az USA gazdasági követeléseiből, ha egyébként is vámot kap a nyakába az orosz olaj megvásárlása miatt.
Kedves Ehnaton! Kedves 78sansz!
Nagyon sok igazság van abban, amit elmondanak. Ezért jók a hsz-ik, magam élvezettel olvasom. Főleg mert ezekre van értelme legtöbbször reagálni is. De! A nyugati média csúsztatásait, túlzásait el kellene kerülni.
Például hogy lenne már paritás a drónok számában és használatában a két ország között? Igen, az ukránok most támadták Moszkvát. De kevesebb, mint 100 drónt vetettek be, miközben az oroszok ugyanazon az éjjelen 400 drónnal (+ 30 rakétával) támadtak. Ez nem paritás! A fronton is kezd hasonló helyzet kialakulni. Tehát itt sincs már nagyon paritás. Az nagyon szép, hogy az ukránok bemondanak egy számot, hogy mennyi drónt gyártanak. Aztán ez vagy igaz, de többnyire inkább nem. Másrészt ha mellé tennénk az oroszok termelését valószínűleg elsápadnának az európai olvasok.
Ugyanez a helyzet az európai fegyverkezés beindításával. Ne nevettessük már ki magunkat! Ha ebben az ütemben pörgeti fel Európa a fegyverkezését akkor kábé olyan 50-100 év múlva sikerül elérnie az oroszok idei termelési mennyiségét. Csak egy példa. Az Angolok ugye bejelentették, hogy 5000 légvédelmi rakétát rendelnek maguknak és az ukránoknak. Ez hatalmas szám! Csak azt felejtették el elmondani, hogy ezt a mennyiséget a francia gyár bő 10 év alatt fogja tudni legyártani nekik. Na és akkor itt már röhögőgörcsöt kapnak Moszkvában is a tábornokok. Ennél még észak-Korea is többet tud!!! 🙂
Nem véletlen hogy USA-tól Kijevig, trumptól zselenszkíjig nem békét akar senki sem, hanem azonnali tűzszünetet. Mert nekik időre van szükségük. Ha nem kapják meg, akkor az ukránok (és a mögötte álló nyugati országok) pár éven belül kifulladnak. Jól tudják ezt ők maguk is (és remélhetőleg az oroszok is), ezért kapálóznak kézzel, lábbal. Az nem úgy megy, hogy most elhatározom, hogy fegyvert fogok gyártani és holnapra már kész is a csúzli. Erre nagyon hosszú idő kell. Az erősen központosított, háborút vívó Oroszországnak is kellett 2-3 év, mire elkezdett megfelelő kapacitást elérni. Ez nyugaton 5-10 év minimum (de én inkább ennek a dupláját gondolom). Szóval szépek azok a nagy szavak, csak tartalom nincs mögötte…
Valóban, Ukrajna egyáltalán nem gyengült meg annyira, hogy kapitulációra lehessen kényszeríteni. Ebben a legnagyobb bűnös a tesze-tosza orosz kezdet, amely időt adott a kezdetben még tétova Nyugatnak arra, hogy jól felfegyverezze Ukrajnát. A létszámbeli eltérés manapság már nem is annyira mérvadó, mivel a drónok terén paritásban van a 2 ország, ma éjjel is az ukránok gond nélkül támadták Moszkvát és az orosz hátországot. Van is elkeseredettség Oroszországban bőven, fel is teszik a kérdést: Mikor lesz ennek vége? Hát, az idő biztosan nem Putyinnak dolgozik, mert hiába a frontvonali araszolás, még a 4 népszavazott megyét sem tudja teljesen felszabadítani. Ez KUDARC, miközben kimerül Oroszország és Ukrajna is, mindkét ország feléli saját jövőjét, és 30-60 évre beágyazzák az egymás elleni gyűlöletet.
Az is kérdés, hogy az idősödő Putyin meddig képes ezt folytatni, illetve utódja majd akarja-e egyáltalán folytatni?
Mégiscsak vissza kéne térni Trump azon ajánlatához, hogy a Krím nemzetközileg elismerten orosz legyen, az oroszok által elfoglalt területek egy része szintén, de egy része már nem. Nem annyira vonzó ajánlat, de jobb még 4 évig, vagy 8 évig tönkretenni az oroszok jövőjét, miközben mégsem nyeri meg a háborút?