15
A kapitalista-szocializmus és a népi demokrácia.
Nagy a hasonlóság a kapitalista-szocializmus és a népi demokrácia között, azonban egyik sem szocializmus.
A népi demokrácia felhasználja a nemzetgazdaság érdekében a kapitalizmus hatékonyságát. Felhasználja a liberalizmus és az individualizmus hatékonyságát, de kordában tartja és alárendeli a társadalom érdekének. Amit a társadalmi méretű tervgazdálkodással, a tudományos világnézettel, az emberi jogok, a demokrácia, a humanizmus, a szocializmus irányában történő fejlesztésével valósít meg. A népi demokrácia nagymértékben alárendeli az individualizmust az egyéni hajtóerőt a társadalom érdekeinek, de felhasználja a gyors fejlődésre, korlátozza a kapitalizmus embertelenségét, de a vezető ereje csak a következetesen a marxista-leninista vezérfonalán járó kommunista párt lehet.
Azonban a népi demokrácia nem működik a polgári demokratikus kapitalista erők tudatos, a társadalom érdekeinek alárendelt tevékenysége nélkül. Ellenkező esetben a ki kit győz le harca érvényesül, vagy a kapitalizmus (fasiszta-kapitalizmus) vagy a szocializmus erői törnek a hatalomra. Az elbukott népi demokráciákban ez a harc a fasiszta-kapitalizmus győzelmére vezetett és kapitalista osztály-önkényuralom valósult meg. A hatalomból kizárták a dolgozókat akik proletárokká, bérrabszolgákká, beszélőszerszámokká váltak.
A kapitalista-szocializmus alapvetően kapitalizmus. A kapitalizmus a működési módjának megfelelően a világnézeti jellemezője a liberalizmus, a konzervativizmus, az idealizmus, a vallás, a materializmus és az individualizmus kotyvaléka. Erre támaszkodva a népgazdaság össztársadalmi érdekeltségű tervgazdálkodásának elvetése, a tagadása vagy a leggazdagabb kapitalisták érdekeinek az alárendelése. Így bizonyos körülmények között mégis megvalósulhat a társadalmi (akár világméretű), de következetesen a kapitalizmus érdekeltségű „tervgazdálkodás”, pl.: a nemzeti és a nemzetközi monopóliumok, az állammonopolista kapitalizmus, a hitleri klasszikus fasizmus, stb., bár ezek a kapitalista erők egymással kíméletlen harcban állnak.
A kapitalizmus imperialista, kizsákmányoló érdekeinek és a rakoncátlan tényezőinek a kordában tartására, a társadalom szervezésére törekvés különböző változatokban valósult meg. Jellegzetesen a hitleri Németországban és az USA-ban, valamint ezekhez hasonlóan a körülményekhez alkalmazkodva változatosan a többi kapitalista formákban is. Azonban ez meghatározóan a tőkésosztály élősködése érdekeltségben szervezetten. Ezek a különböző, a körülményekhez alkalmazkodó fasiszta-kapitalista formák alapvetően mégis a valódi szocializmus megakadályozására jöttek létre. Mert ekkor már elkezdődött a kapitalizmus hanyatlás, rothadása, a szocializmus megvalósulásának lehetősége, szükségszerűsége, ami a Szovjetunióban kezdődött el.
A kapitalista-szocializmusban szükségszerűen megvalósul az individualizmusra, a termelőeszközök magántulajdonára alapozottan felsőbbrendűként élősködő kapitalisták védelmére a fasiszta-kapitalizmus, a kapitalista osztály-önkényuralom, ez elkerülhetetlen. Megvalósul a hamis tudománytalan alapvetően idealista vallásos világnézetre alapozott társadalmi tudat kialakítása és a valódi szocializmus ellen a fasiszta-kapitalizmus kíméletlen diktatórikus harca. Megvalósul a szocializmus értékeinek megvalósítása helyett a szociális demagógia, a tudományos világnézet elnyomása, a kommunisták, a haladó humánus gondolkodók korlátozása és a szükségnek megfelelően akár a kiirtása is. Azonban a körülményekhez alkalmazkodóan a szociális demagógia mellett a szocializmus térnyerésének nyomására szükségszerűen bizonyos szocializmusra jellemző értékek is megvalósulnak.
A kapitalizmus minden formája kapitalista osztály önkényuralom vagyis fasizmus!
A bérrabszolgatartó kapitalizmusban az emberi jogok, a demokratikus szabadságjogok, a valódi demokrácia kisebb-nagyobb korlátozása elkerülhetetlen még a polgári demokráciában a jogállami formában is. Ez a fasiszta-kapitalizmussal a kapitalista osztály-önkényuralom segítségével valósul meg, a hatalomból kizárják a proletár bérrabszolga beszélőszerszámok osztály érdekképviselőit, így a dolgozó többséget. A kapitalizmusban a fasizmus különböző változatai a körülményekhez alkalmazkodva kapitalista osztály önkényuralmi formában léteznek, így ez még csak a gondolkodó állat korszaka az emberiségnek, mert lehetetlen az önkényuralom elkerülése a kapitalizmus alapvető ellentmondása miatt.
A kapitalizmus minden formájában szükségszerűen elkerülhetetlenül szunnyad (mosolyog) vagy tombol a fasizmus, a kapitalista osztály önkényuralom. Ez a fasizmus néha alig észrevehető, de a szükségnek megfelelően bármikor totális diktatúrába alakulhat át. A kapitalizmus szükségszerűen fasiszta-kapitalizmussá fejlődik, mert a dolgozó többség érdekképviselői nem vesznek részt a hatalom semelyik formájában. A demokrácia csak formális lehet a többség, a dolgozó proletárok számára, mert a szerszámoknak, így a beszélőszerszámoknak is semmi köze a hatalomhoz, ezért nem is valósul meg.
A mosolygó fasizmus.
A polgári demokráciára alapvetően a mosolygó fasizmus a jellemző, de szükség esetén a demokrácia korlátozásával, megszüntetésével totális diktatúrában, a klasszikus hitleri formában terrorral valósul meg a kapitalizmus osztályérdeke, a kizsákmányolás és az élősködés.
A kapitalista osztály-önkényuralom a fasizmus, ez a fasiszta-kapitalizmus. A kapitalizmusban ez úgy valósul meg, hogy sem a gazdasági, sem a politikai, sem a kapitalista államhatalomban, sem a törvényhozásban (legfeljebb csak formálisan) a túlnyomó többségben lévő dolgozó proletár bérrabszolgák osztályérdekében a valódi osztály érdekképviselői, a marxista-leninista vezérfonalán járó kommunisták érdemben nem vesznek (néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag nem vehetnek) részt, dacára a polgári szabadságjogoknak, a kapitalista jogállami forma működésének (hmmm … hát, hmmm … hát éppen ezért). A kapitalista jogállamban a kapitalista jog érvényesül, ez a kizsákmányolás joga. A kizsákmányoltak nem vehetnek részt a kapitalista hatalomban, mert megszüntetnék a kapitalizmust, ez történik a szocializmusban, kiűzik a hatalomból az élősködőket.
A kapitalizmusban nem valósulhatnak meg az emberi jogok a beszélőszerszámok számára!
A proletár bérrabszolgák számára nem valósulhatnak meg teljességében az emberi jogok, mert a proletár dolgozók beszélőszerszámok, bérrabszolgák, így a fasiszta-kapitalista társadalomban valójában minden hatalom nélkül alacsonyabb rendű emberekként a kapitalisták érdekében létezhetnek csupán, mint a szerszámok. Persze a kapitalistáknak szüksége van a bérrabszolgákra, mégpedig élve munkára képesen, csak így képes kizsákmányolni, de még csak a beszélőszerszám joga lehet, a hatalomba nem szólhat bele a dolgozó proletár.
Amint a beszélőszerszámra nincs szüksége a kapitalistáknak, akkor mint az egyéb szerszámot kidobják az ócska telepre, a felesleges bérrabszolga ember pedig a humán kukába kerül, munkanélküli, munkabér nélküli lesz, már szabad, nem zsákmányolják ki, szabadon éhezhet, nyomoroghat. A proletár dolgozó, a bérrabszolga, a beszélőszerszám egy kategória, a kapitalisták érdekében létező alacsonyabb rendű ember csupán.
A bérrabszolgák osztályérdeke, az emberi jogai ellen harcol a fasiszta-kapitalizmus!
Azonban ezek a beszélőszerszámok emberek, ennek minden lehetőségével rendelkeznek, és ha a sorsuk rosszra fordul, akkor harcolnak osztályérdekeikért, ez elkerülhetetlen, amit a rajtuk élősködők felsőbbrendű tudata nehezen visel el, nehezen ért meg. Ezt a harcot a kapitalizmus a fasiszta-kapitalizmussal vívja, azért, hogy tovább élősködhessenek, hogy a felsőbbrendű hatalmukat megtarthassák.
Az emberiség a kapitalizmusban munkamegosztásban közösen kollektív formában használja termelőeszközöket, de a termelőeszközök magántulajdonban magánérdekeltségben a kapitalista profitja érdekében léteznek, működnek. A kapitalizmusban a magánkézben létező termelőeszközök a tulajdonos magánérdekében működnek és alapvetően a kereslet-kínálat, a piaci anarchia szabályozza a népgazdaságot, amitől időnként súlyos válságok keletkeznek. Mert a kapitalista gazdaságban nem a társadalom érdeke a meghatározó, hanem a kapitalisták egyéni haszna, profitja. Ennek érdekében lesz a proletár dolgozó bérrabszolga és csak úgy létezhet, mint beszélőszerszám.
A kapitalizmusban – a szerszámokhoz hasonlóan – a proletár dolgozó bérrabszolga beszélőszerszámok következetes osztály érdek képviselői, a marxizmus-leninizmus vezérfonalán járó kommunisták érdemben a gazdasági-politikai-
Azonban, ha a kommunisták nem vesznek részt a hatalomban, akkor az emberiség menthetetlenül kipusztul. A fejlett termelőerőkkel az emberiség nem maradhat meg a gondolkodó állat színvonalán, vagy a fasizmus vagy a kommunizmus, de választani kell, a gondolkodó emberiség vagy a kipusztulás.
A beszélőszerszámoknak semmi köze a hatalomhoz!
A hatalomhoz valójában semmi köze a szerszámoknak, így a beszélőszerszámoknak sem, ez valósul meg a kapitalizmusban. A kapitalista gazda gondoskodik a tőkéje és a termelési tényezők (többek között a proletár munkaerő áru felett is, aki ha élni akar áruba bocsátja magát, azaz csak a munkaerejét) birtoklásának hatalmával, a kapitalista államhatalom támogatásával, hogy a beszélőszerszámoknak csak a szerszámoknak megfelelő hatalma legyen, vagyis semmi.
Hogy jön ahhoz egy szerszám, a bérrabszolga beszélőszerszám, hogy emberi jogai legyenek, hogy beleszóljon a saját emberi jogai érdekében a hatalomba? Nevetséges?! Ezért aztán nem is szól bele, de nem is szólhat bele, működik min egy szerszám, mint egy gép! Persze néha nyikorog, lázong, mint egy olajozatlan szerszám vagy gép, de általában tűri beszélőszerszám sorsát. De ha nem harcol azért, hogy ember legyen, akkor hiába nyikorog, akkor megérdemli alacsonyabb rendű sorsát.
A beszélőszerszám lázadozása általában nem is történik meg, legfeljebb csak halkan morog, de ha mégis ugat a gazdájára, akkor megtanul repülni, mint egy szárny nélküli madár és útja egyenesen a humán kukába vezet. Ha a kapitalizmusban a beszélőszerszám embernek képzeli magát és az emberi jogaiért harcol és ugat, mint egy kutya, akkor nem kap csontot, azaz bért és éhezhet, ezért sokáig kussol, a saját tudatát is ehhez alakítja, majd összefog, ha megjön az esze és harcol emberi jogaiért. Ehhez viszont, hogy eredményes legyen, elkerülhetetlen a tudományos világnézet, a marxista-leninista kommunista párt vezetése.
A beszélőszerszám emberek öntudata a szerszám színvonalára süllyed!
Ahhoz viszont, hogy a kapitalizmus megfelelően működjön, a dolgozó proletár bérrabszolga beszélőszerszámok társadalmi és osztályöntudatát, világnézetét, erkölcsét a kapitalizmus a totális hatalmával a saját érdekében alakítja ki, a bérrabszolgák ennek hatására tűrik vagy mondanak le mint a birkák az osztályérdekeikről, eltűrik a kizsákmányolást.
Azonban a beszélőszerszám tudat nem elegendő a gondolkodó emberi létre, mert az emberi méltósága alacsony színvonalú, általában gond nélkül eltűri alacsonyabb szerszám emberi mivoltát. A gondolkodó emberré váláshoz a következetesen objektív tudományos világnézet szükséges, ami a beszélőszerszámoknak általában nincs meg, amiről a fasiszta-kapitalizmus gondoskodik, hogy még véletlenül se legyen.
Ez azonban a termelőerők alacsony színvonalán, az alap és a felépítmény felett a kizsákmányolók totális hatalmával, a következetesen objektív tudományos világnézet hiányában viszonylag könnyen megvalósul, a kapitalizmus erre törekszik és sikeresen. Azonban gyakran elég a bérrabszolga számára a bére is, mint rabszolgaszíj, mint korbács, de rendelkezésre áll még a bérrabszolgákból bérért megvásárolt rabszolgahajcsárok, a rendőrök, a katonák, a hivatalnokok, az igazságszolgáltatás proletár dolgozóinak a tevékenysége is.
Ezt azonban gyakran szétfeszíti a civilizáció fejlődésének a nyomása, a tudomány, a tudományos világnézet, a termelőerők fejlődése, a lehetőségek bővülésének megvalósulatlansága, a kapitalista működési modell hibái és így mégis elkerülhetetlenül kialakul az osztályharc.
A kapitalizmus a hanyatlásában azonban már csak fasiszta-kapitalizmusban létezhet!
A kapitalizmus modell világnézete zavaros és nagymértékben tudománytalan, mert a vallással és az idealizmussal terhelt. A hanyatló kapitalizmus az érdekének megfelelő világnézet, társadalmi tudat és erkölcs feletti uralmával, a működési módjának megfelelő konzervatív-liberális (szociáldemokrata) kotyvalékkal és individualizmussal már csak totális kapitalista osztály önkényuralomban létezhet, amit a formális demokráciában vagy a demokráciát elvető formáiban a fasiszta-kapitalizmus valósít meg. Ennek leküzdésére csak a következetesen objektív tudományos világnézet lehet képes, az alternatíva csak az emberiség kipusztulása lehet.
A kapitalizmus modell a zavaros világnézete és embertelen erkölcse ellenére a kezdetekben mégis a kornak megfelelően hatékony volt. Azonban a működési módjával a fejlett termelőerők kifejlesztése mellett szélsőségesen és antagonisztikusan megosztotta az emberiséget a felsőbbrendűként élő élősködőkre és az őket kiszolgáló bérrabszolgákra és csak kapitalista osztály önkényuralommal képes működni.
Ez a megosztottság az emberiség túlnyomó többségét alacsonyabb rendű beszélőszerszám emberré tette, ami világméretekben embertelen, antidemokratikus és válságokban, háborúkban, népirtásokban, fasizmusban működik csak. Ez az emberiség számára a kapitalista modell a hanyatlása végéig a szocializmusig még csak a gondolkodó állat színvonalát jelenti és csak ezt jelentheti az értékeket létrehozó, de beszélőszerszámként élő emberiség számára.
A szocializmusban valósul meg a valódi demokrácia!
A kapitalizmusban a termelőerők fejlődésével lehetővé válik a kommunista kollektív társadalmi forma megvalósítása, ami már a valódi demokráciában, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságban működhet. Ez először megvalósul a szocializmusban, ami a kommunizmus alsó foka, ami már a gondolkodó emberiség társadalma. Ez azonban csak a következetesen objektív tudományos világnézettel, a marxizmus-leninizmus vezérfonalán járva lehetséges. Az alternatíva a fasiszta-kapitalizmus, amely visszafelé vezető út akár a már gondolkodni képtelen állatvilágba.
A fasizmus a gondolkodó emberré fejlődő emberiség, a kommunizmus ellen harcol!
A fasiszta-kapitalizmus az emberiséget a gondolkodó állat állapotában akarja megtartani, ebben a korban az ember már gondolkodik, de még csak marakodó állatként él, mint gondolkodó állat. A fasizmus a kapitalizmus harci formája a társadalmi haladás, a gondolkodó emberré válás megakadályozására, úgy, ahogy a feudalizmusban az inkvizíció tette. A kapitalizmus hívei és a gerinctelen proletár osztályárulók a társadalmi haladás, a valódi demokrácia, a gondolkodó emberré válás ellenségei.
A fasizmus élcsapata a kapitalizmus modell haszonélvezőiből és proletár osztályáruló híveiből, valamint a csőcselékből kerülnek ki. Ehhez elkerülhetetlen a tudományos világnézet hívei és a haladó gondolkodók üldözése, akár a kiirtása, a demokrácia korlátozása vagy megszüntetése. A fasizmus a gondolkodó emberré válás elleni harc, amihez minden embertelenséget felhasznál. A fasizmus nem érdeke az emberiségnek, ha emberré akar válni, a fasizmus a szélsőséges formáiban még a gondolkodó állat szintjét sem éri el.
A (földi) gondolkodó anyag képes a kommunizmusra?
Vajon az emberiség gondolkodó anyaga képes gondolkodó emberré válni? Vajon képes a földi gondolkodó anyag a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságra alapozott demokráciára, az emberi jogok, a kollektivizmus megvalósítására, a következetesen objektív tudományos világnézet elfogadására, a kommunizmus felépítésére? Az alternatíva a fasizmus, a szélsőségesen embertelenül megosztott világ, amely az emberiséget a pusztulásba viszi, a gondolkodó állat színvonalán tartja.
A termelőerők fejlődésével az emberiség éretté válik a szocializmusra. De a szocializmus a társadalmi forradalom, a revolúció nélkül nem jöhet létre, mert a kapitalizmus az evolúcióval nem alakul át szocializmussá és nem is akar. Azonban a kapitalizmus mégis változni kényszerül, és eljutott a kapitalista-szocializmusba és a védelmében a fasiszta-kapitalizmusba.
Így alakult át a kapitalizmus kapitalista-szocializmussá, ahol a demokrácia, az emberi jogok, a demokratikus szabadságjogok a beszélőszerszám szintjén korlátozottak vagy megszűnnek és megmarad a kizsákmányolás és a bérrabszolgaság embertelensége.
A kapitalista-szocializmus nem szocializmus, hanem fasiszta-kapitalizmus, mert a dolgozókkal szemben a formális demokráciától a totális diktatúráig kapitalista osztály-önkényuralmi társadalmi forma, ahol a dolgozó proletár bérrabszolga beszélőszerszámok alacsonyabb rendű emberek.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!