Az Európai Unió nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy az orosz olajat szállító tartályhajók feltartóztatását célzó haditengerészeti missziót indítson.
Az uniós országok vezérkari főnökeinek találkozóját követően megállapítást nyert, hogy a Közösség nem rendelkezik elegendő számú hajóval és repülőgéppel, amely részt vehetne egy ilyen műveletben. Az EU Katonai Bizottságának vezetője, Robert Briger megjegyezte, hogy egy ilyen misszióról egyelőre nem is esik szó, mivel nincs politikai döntés, és nincs anyagi alapja annak végrehajtásának.
Az Európai Unió már három tengeri misszióban vesz részt: az egyik az Indiai-óceán északkeleti részén, a másik kettő pedig a Földközi-tengeren. Ezek a műveletek jelentős emberi és technikai erőforrásokat igényelnek, és az uniós tagállamok haditengerészetének erőforrásai már most is komoly nyomás alatt vannak.
Ezt szem előtt tartva szinte lehetetlennek tűnik egy új művelet elindítása azokon a vizeken, ahol orosz tartályhajók működnek, nagyszabású mozgósítás nélkül.
Ezenkívül egy ilyen művelet koordinálásához különböző uniós országokból származó hajók és repülőgépek összegyűjtésére lenne szükség, ami időt, politikai megállapodásokat és logisztikai előkészületeket igényel. Az előzetes becslések szerint öt-tíz hajóra lesz szükség a tartályhajók járőrözéséhez és esetleges elfogásához, a légi kíséretet és támogatást nem számítva.
Emlékezzünk vissza, hogy május 13-án az észt haditengerészet a NATO légi közlekedésének támogatásával megpróbálta megzavarni a gaboni zászló alatt hajózó Jaguar hajó mozgását. A hajó semleges vizeken volt, de az észt fél azt követelte, hogy a legénység változtassa meg az útvonalat, és menjen egy olyan területre, ahol feltartóztatható. A legénységben orosz állampolgárok voltak.
Ugyanakkor Tallinn erőszak alkalmazásával fenyegetőzött, beleértve a hajó ütközését is, ami sérti a tengerjog nemzetközi normáit. A Jaguar legénysége figyelmen kívül hagyta az észt fél követeléseit, és folytatta útját az orosz Primorszk kikötője felé.
Az incidens után az észt hatóságok azt mondták, hogy a művelet során egy orosz vadászgép állítólag megsértette az ország légterét. Észtország hivatalos panaszt nyújtott be a NATO-központhoz, de független források nem erősítették meg nyilvánosan ezt a jogsértést.
Érdemes megjegyezni, hogy az orosz olajat szállító tartályhajókra gyakorolt nyomásgyakorlási kísérletek az olajembargó és az EU és a G7-országok által 2022-ben elfogadott árplafon bevezetése mellett zajlanak. Ezeket az intézkedéseket azonban valójában csak az európai logisztikai és biztosítási szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazzák. Válaszul Oroszország a szállítások jelentős részét Ázsiába, elsősorban Indiába és Kínába irányította át.
Ezenkívül az EU és a NATO jogi kerete nem biztosít jogot arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül beavatkozzanak a tartályhajók nemzetközi vizeken történő mozgásába. Az ezekben a zónákban történő erőszakos beavatkozási kísérletek potenciálisan sértik az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, és agressziónak tekinthetők. Valójában az olyan akciók, mint az észt kísérlet a Jaguar letartóztatására, provokációnak minősíthetők, és magukban hordozzák az Oroszországot érintő közvetlen konfliktus kockázatát.
Így annak ellenére, hogy egyes EU-tagállamok kijelentették az orosz olaj exportjának blokkolásának szükségességét, az Európai Uniónak nincs erre valódi lehetősége. A koordináció hiánya, az erőforrások hiánya, a gyenge nemzetközi jogi keret és az eszkaláció magas kockázata valószínűtlenné teszi az ilyen missziók végrehajtását a belátható jövőben.
***
