Március 5-én minden megváltozott. Aznap reggel Konczos György, a kisbajcsi állattartó telep tapasztalt állatorvosa magánügyben épp távol maradt volna a munkától, amikor a telepvezető hívta: „valami gond van”. Pár perc múlva a telefonjára érkező képek hatására már tudta: nem szokványos problémáról van szó.

Az állatok nem ettek, csak fejüket pihentették az etetőkön, mintha enni akarnának, de a fájdalomtól képtelenek voltak rá. A takarmányt szinte meg sem kóstolták. Hamarosan világossá vált: száj- és körömfájás ütötte fel a fejét, egy rendkívül fertőző és veszélyes vírus, amely a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és vadon élő kérődzőket egyaránt fenyeget.

A fertőzés magas lázzal kezdődik, majd hólyagok jelennek meg az állatok szájnyálkahártyáján, végül a tőgyek lehámlanak, és a paták leválnak a csontokról. A beteg állat fájdalmában nem eszik, nem iszik, legyengül. Az esetek többségében túléli ugyan, de gazdasági értelemben használhatatlanná válik: a tejhozam egynegyedére csökken, a húshozam minimális.

„Aki ott maradt, annak a legborzasztóbb feladat volt: egyenként kellett a hentesek elé hajtani az állatokat. Szerencsére én ezt nem láttam” – idézi fel Konczos György.A telep fertőtlenítési protokollja olyan szigorú, hogy még Orbán Viktort és Nagy István agrárminisztert sem engedték be. Konczos György állatorvos szerint „egy ilyen járványhelyzetben senkinek sem szabad bemenni a telepre, mert a vírus még cipőn, ruhán is terjedhet.”

Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott:

„Ez az állattenyésztés atombombája.”

Ha a vírus bekerül a vadállományba – például vaddisznók, őzek révén – onnan már lehetetlen lesz kiirtani. A mozgásuk követhetetlen, a terjedés megállíthatatlan. A szarvasmarhák akár 10%-os állományvesztést is elszenvedhetnek. A sertések ugyan kevésbé érzékenyek a betegségre, de háromezer-szer több vírust ürítenek, így ők lehetnek a fertőzés szuperterjesztői.

Wagenhoffer Zsombor intézetvezető szerint:

„Ez már nem a múlt. A jelen rúgta ránk az ajtót.”

A száj- és körömfájás ellen létezik vakcina, ám komoly külkereskedelmi következményekkel jár a használata. A jelenlegi oltás nem markervakcina, azaz nem különböztethető meg a betegség természetes fertőzése és az oltás hatása laborvizsgálatokkal. Ezért azok a piacok – főleg az EU-n kívüli országok –, amelyek csak garantáltan mentes terméket fogadnak el, automatikusan lezárják kapuikat a pozitív teszteredményű szállítmányok előtt.

Juhász Csaba állatorvos szerint:

„Ha országosan elterjed a járvány, elveszítjük a mentes státuszunkat, és az uniós piacokon sem tudunk majd értékesíteni.”

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint a helyzet náluk még kritikusabb:

„Ez nem csupán gazdasági, hanem genetikai kérdés is. Ha a mangalicák génbankjait is eléri a járvány, akár ki is halhat a fajta.”

Magyarországon mintegy 10 ezer mangalica koca él 170 génbankban. Ezek elvesztése beláthatatlan következményekkel járhat.

A járvány hírére már másnap elvesztek a harmadik országbeli piacok. Évente 160-170 ezer tonna sertéshúst exportálunk, ebből több mint tízezer tonna megy az unión kívülre – ez most eltűnt. Ennél is súlyosabb, hogy EU-tagállamok – mint Románia, Lengyelország, Csehország – ideiglenes tilalmakat vezettek be.Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint ez odáig vezetett, hogy „a vágások elmaradtak, túlhízott állatok halmozódnak, a hűtőházak megtelnek.”

A kormány ígéretet tett a kártalanításra. De Koncz Máté arra figyelmeztet:

„A kiesett állomány pótlása csak a kezdet. Egy új tejelő marha első tejhozamáig akár egy év is eltelhet. Addig viszont nincs bevétel, csak kiadás.”

Mi a legrosszabb forgatókönyv?

• A járvány eléri a vadállományt, így kontrollálhatatlanná válik.
• Az ország elveszti mentes státuszát.
• Beindul a tömeges vakcinázás, lezárulnak az exportpiacok.
• A magyar állattenyésztés összeomlik, családi gazdaságok tömege szűnik meg.
• Genetikai kincsek – például a mangalica – is eltűnhetnek.

Ne menjünk állattartó telep közelébe, ha nem muszáj. Kerüljük a felesleges túrákat, kontaktust állatokkal – bármilyen szennyezett ruhadarab, cipő továbbviheti a vírust. A járvány megfékezése mindannyiunk érdeke.

Magyarország naponta egymillió liter tejet exportál. Csak az eddig leölt állomány miatt évi 60 millió literrel kevesebb tej kerül piacra. Ha nem sikerül időben megállítani a járványt, a következmények – gazdaságiak, társadalmiak és genetikaiak – beláthatatlanok lesznek.

(Naphíre)

Nyomoznak a száj- és körömfájás miatt, katonák és rendőrök őrzik a telepeket

Katonák és rendőrök őrzik a tehenészeteket Győr-Moson-Sopronban, hogy megakadályozzák a vírus továbbterjedését – írja helyszíni beszámolójában a Blikk. A cikk szerint néhány napja még simán besétálhattak Darnózselin a fertőző száj- és körömfájással fertőzött gazdaságba, most azonban már fegyveres őrök akadályozzák meg a bejutást.

Nagy István agrárminiszter azt mondta, éppen a lapban megjelent cikk miatt is rendelték el a szigorítást, ezért most már katona-rendőr párosokat vezényeltek a kritikus helyszínekre. „Nem mindegyik gazdaság képes megoldani a telepőrzést, és a civilektől sem várható el minden körülmények között, hogy állandóan jelen legyenek, így muszáj segíteni” – mondta.

Az agrárminiszter a sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az intézkedések eddig eredményre vezettek, vagyis nem jutott ki a vírus a térségből. Négy fertőzött telepen leölték a marhákat, a fertőtlenítés azonban még most zajlik. A másik két helyszínen még a hétvégéig eltartanak a „felszámolási folyamatok”.

Nyomozás is folyamatban van az ügyben, kihallgatások is voltak – szeretnék megtalálni a járvány kitörésének okát és hogy honnan származik a vírus, mondta Nagy István, és azt is bejelentette, hogy a térségben az állam felvásárolja a teljes sertésállományt, hogy megelőzze a vírus átterjedését a sertéstelepekre.- írja a 444.hu

Bábolnai önkormányzat: az állatihulla-lerakó megtelt, a sajtóból tudtuk meg, hogy ide szállítanák a leölt szarvasmarhákat

Bábolna hivatalos Facebook-oldalán kedd délután azt közölték: az önkormányzat a sajtóból szerzett tudomást arról, hogy a Bábolna melletti területekre vihetik a száj- és körömfájás miatt leölt szarvasmarhák tetemeit.

Hivatalos tájékoztatást az illetékes hatóságoktól eddig nem kaptunk

– írták, holott Nagy István agrárminiszter már kedd reggel közölte a választókerületéhez tartozó Jánossomorja polgármesterével, hogy nem ott temetik el a Szigetközben elpusztított szarvasmarha-állományt (ott tüntettek is ez ellen), majd a sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Bábolnára szállítják a dunakiliti és darnózseli telepekről a leölt állatokat.

A Komárom-Esztergom vármegyei városban a hírek hallatán rendkívüli testületi ülést hívtak össze, hogy megtudják, miért Bábolnát választották a hatóságok, hogyan védenék meg a lakosság egészségét, a gazdaságokat és a vízbázist, és miért nem tájékoztatták előzetesen a helyi önkormányzatot.

A testület határozatot fogadott el, melyben a város önkormányzata

kinyilvánítja, hogy tudomása szerint a bábolnai állatihulla-lerakó megtelt, oda több, a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt elpusztult állatot vinni nem lehet,

illetve nem tartja megfelelő helyszínnek Bábolnát a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt elpusztult állatok lerakójának, ugyanis

• ez veszélyeztetheti a Ménesbirtok Shagya-arab lovait, valamint a Bábolnán és környékén működő állattartó telepeket,
• nem tartja indokoltnak, hogy leölt állatokat 70–80 kilométert utaztassák az országban, amíg élő állat szállítása tilos,
• a kijelölt területnek közúti kapcsolata nincsen,
• az elhullott állatok veszélyt jelenthetnek a talajvízre, a saját kúttal rendelkező állattartó telepek, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő termálkutak vízminőségére,
• a döntés károkat okoz az itt működő turisztikai szolgáltatóknak, vendéglátóknak és vállalkozásoknak,
• veszélyezteti az arborétum állatállományát,
• valamint hogy a szóban forgó terület egy szélcsatornában helyezkedik el, és az uralkodó széljárás Bábolna lakott területe felé irányul.

Korábban képriportban számoltunk be arról, hogy a kisbajcsi szarvasmarha-telepről a száj- és körömfájásjárvány miatt megsemmisített állományt egy Bábolna melletti dögkúthoz szállították. Bábolnán már akkor többen kifogásolták, hogy a tetemeket ott, az ATEV Zrt. tulajdonában lévő, külterületi területen helyezik el. – tudósít a 24.hu

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…Ha nem sikerül időben megállítani a járványt, a következmények – gazdaságiak, társadalmiak és genetikaiak – beláthatatlanok lesznek…”

Idézet a videóból: „…Egy – két hétig, amíg rohan széjjel ez a fertőzés az ORSZÁGBAN…”

„…JELENLEG A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK MENTESEK…”

PAKISZTÁNBÓL – vagy a rosseb tudja honnan? – CSAK IDE, Döbrögisztánba jutott el ez a fertemes ragály!