Az individualizmus erkölcsével
az emberiség még csak a gondolkodó állat korszakában létezhet!
Gondolkodó „EMBER”-ré csak a kommunizmusban válhat az emberiség!
A gondolkodó ember az „EMBER”-ré vált ember!
Az individualizmus („az egyént a közösséggel szembeállító, a társadalmi érdeket a magánérdeknek alárendelő elv”) erkölcsére épülő kapitalista társadalmi modell és a szabadelvűség a liberalizmus a szabad vállalkozás, a szabad munkaerő áru vásárlás, a kizsákmányolás lehetősége együtt szükségszerűen egymás ellen a létért harcoló megosztott emberiséget hozott létre, ami a kapitalizmusban a fénykorát éli, de ez minden hibája ellenére mégis hatalmas fejlődést hozott az emberiség számára.
Az emberek alapvetően különbözőek, a valóságos lehetőségeik eltérőek létért folyó versenyben, ez a kapitalizmusban szélsőségesen megosztja a társadalmat, az emberiséget. A társadalmi osztályokra megosztott emberiség azonban osztályharcban áll, de ez a társadalmi fejlődés hajtóereje is.
Az elnyomott társadalmi osztálynak szükségszerűen harcolnia kell az elnyomói ellen, az elnyomóknak pedig az élősködés lehetőségéért. Ez az osztályharc a kapitalizmusban. Ezért szükségszerű az elnyomottak számára a tudományos világnézet, mert ezzel felismerik osztályhelyzetüket és a lehetőségét a felszabadulásra. Az elnyomóknak pedig olyan világnézet és erkölcs szükséges, ami igazolja felsőbbrendűségüket, a kizsákmányolás és az élősködés jogosságát. Ez a vallás és az idealizmus szerepe.
Az individualizmus a liberalizmussal együtt kedvez a jobb a kedvezőbb körülményekben élő embereknek és a kapitalizmus hanyatlásáig a fejlődésnek is. A kapitalizmus fejlődése azonban tovább tart még a rothadása alatt is, bár egyre csökken a hasznossága, sőt a kapitalizmus körülményei között az emberiség számára kártékonnyá, válságokkal, háborúkkal, imperializmussal terhelten, fasizmussá válik. A létért folyó küzdelemben a jobb kedvezőbb képességekkel és főleg a jobb lehetőségekkel rendelkezők kiemelkednek a társadalom tagjai közül és a kapitalizmus működési módjában szükségszerűen a többség felett kizsákmányolókká, élősködőkké, felsőbbrendűen élőkké válnak.
A hanyatló, rothadó kapitalizmus átalakulása.
A kapitalizmusban ez másként nem lehetséges. Ennek kedvez a kapitalizmusban az individualizmus erkölcse, ami egészen a hanyatló korszakáig, a kapitalista-szocializmus létrejöttéig még progresszíven a fejlődést, a gondolkodó emberré válást szolgálja. Azonban ez a tendencia minden ellentmondása, hanyatlása ellenére még a kapitalizmus rothadó korszakában is folytatódik. De a kapitalista-szocializmus már a kapitalizmus hanyatló, rothadó fasiszta-kapitalizmus korszaka.
Azonban a kommunizmushoz még elégtelen termelőerők alacsony színvonalán, így szükségszerűen az individualizmus erkölcsével élő emberiségre az ember-állatra alapvetően nem a gonoszság a jellemző. Mert a kapitalizmusban is a társadalmi lét határozza meg az emberek tudatát. Így szolgálja a kapitalizmus működési módja az individualista erkölcsével, a liberalizmusával az emberiség fejlődését. Mert amíg a kommunista kollektivizmushoz még nem elegendő a termelőerők fejlettsége, alapvetően csak ez teszi lehetővé a fejlődést.
Azonban az individualizmusra és az ehhez passzoló liberalizmusra élülő kapitalista társadalmi modell még az ember-állat gondolkodó állat korszaka lehet csak, ahol alapvetően az egyéni érdek a domináló akár a társadalom, az emberiség érdeke felett is. A kapitalizmus ennek kiválóan megfelelő modell, sőt ezen az alapon hatalmasan fejlődtek a termelőerők.
A kommunizmushoz fejletlen termelőerők idején a kapitalizmus individualista erkölcse alapján a liberalizmus lehetőségével a vállalkozó szellem általánosságban eredményesen fejleszti a termelőerőket, valamint lehetővé teszi a vállalkozó és dolgozó emberek boldogulását is, ami bizonyítja az individualizmus létjogosultságát ebben a korban. De a kapitalizmus a termelőerők, a tudomány fejlődésével, a szocializmussá érésével, a kapitalista-szocializmussá fejlődésével végül is a kapitalizmus védelmében ez elvezetett a fasiszta-kapitalizmusba, a kapitalista osztály önkényuralomba.
Ez egy viszonylag hosszan tartó folyamat, ami a XIX. század végétől még a XXI. században is meghatározó, ami a hitleri típusú fasizmustól az USA vezette mosolygó fasizmusig különböző, a körülményekhez alkalmazkodó formákban létezik.
A kapitalizmus nem működik, nem működhet megfelelően az individualizmus elfogadása és ezzel együtt a kommunista kollektivizmus tagadása, elutasítása nélkül, mert a termelőerők alacsony fejlettségi fokán alapvetően az individualizmus teszi lehetővé a fejlődést. Ez a tendencia a népi demokráciákban és a Szovjetunióban is jelentős nehézséget jelentettek, amit végül is a proletárdiktatúra sem tudott megoldani.
A történelmi okok miatt túl nagyot ugrottak, túl nagyot kellett ugraniuk ezeknek a formáknak, de más lehetőség nem volt, vagy a fasizmus vagy a szocializmus. Ez azonban alapvetően az emberiség bűne, hibája, fejletlensége, ami a kapitalizmus hanyatlása, rothadása miatti barbárságba, fasizmusba fordulásának tudható be. A történelem bebizonyította, hogy a kapitalizmus különböző formában fasizmussá változott. A hanyatló kapitalizmus a védelmében az USA és az európai polgári demokráciák mosolygó fasizmusától égészen a Hitler, a Mussolini és a Japán császári klasszikus fasizmusig különböző változatos formákba alakult át.
A kapitalizmusban még nem lehet gondolkodó emberré válni!
A kapitalizmus működési módja, az egyéni érdek dominanciája, az individualista erkölcse, a kommunista kollektivizmus és a következetesen objektív tudományos világnézet tagadása azonban nem teszi lehetővé a valódi demokrácia és az emberi jogok megvalósulását, a kollektivista társadalmi modellt, a tervgazdálkodást a gondolkodó emberré váláshoz szükséges feltételeket. Mert a kapitalizmus még csak beszélőszerszám társadalmi forma lehet, ahol az emberiség többsége alacsonyabb rendű bérrabszolgaként él.
Azonban a termelőerők, a tudomány, a civilizáció és a világnézet fejlődésével a kapitalizmus eljutott a hanyatló, rothadó korszakába a kapitalista-szocializmusba, ahol már a szocializmus lehetősége és szükségszerűsége megjelenik, ami már a valódi, a szocialista demokráciát, a kommunista/szocialista kollektivizmust igényli, amelyre védekezésül a kapitalizmus válasza a fasiszta-kapitalizmus, a fasizmussá 21 váló kapitalizmus 25. A kapitalizmus a termelőerők fejlődésével szükségszerűen eljutott a kapitalista-szocializmusba, amelynek „államhatalmi” formája a fasiszta-kapitalizmus, a dolgozó proletárok feletti kapitalista osztály önkényuralom.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!