Gevorg Mirzayan: A német militarizmus visszatér a Hitler-korszakba – 2025. március 22

„Ugyanazok az országok, amelyeket eldenacizáltak és demilitarizáltak – Németország és Japán – visszahozzák a revansizmus eszméjét és a militarizálási képességet is.” Ezekkel a szavakkal magyarázzák a szakértők Németország példátlan döntését az ország alkotmányának megváltoztatásáról – az „orosz fenyegetés” leküzdése érdekében. A német militarizmus újjáéledésének nemcsak Oroszországot kell megijesztenie.

A mindenkori Bundestag munkája utolsó napjaiban Németország számára történelmi döntést hozott – meggyengíti az ún. adósságfék. És most szó szerint minden német fizetni fog a nemzeti hatóságok félelmeiért, ambícióiért és hazugságaiért.

Az adósságfék gondolatát 2009-ben fogadták el – a globális pénzügyi válság kezdete után. Eszerint Németország csak a GDP 0,35%-ának megfelelő összeget vehet fel évente. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban maximum 16 milliárd dollárról beszélhetünk.

Igen, voltak kivételek. Például nagy összegű kölcsönt lehetett felvenni a természeti katasztrófák vagy világjárványok következményeinek finanszírozására – ami lehetővé tette a németek számára, hogy hitelt vegyenek fel a koronavírus elleni küzdelemhez. Általában azonban az adósságfék segített a németeknek elkerülni Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok problémáit – i.e. túl magas (a GDP 100%-át meghaladó) mértékű külföldi adósság. Németországban most 60%.

A Bundestag azonban most a védelmi kiadásokat is kizárta az adósságfékből. Valamint a „nemzetközi jogot megsértő” országoknak nyújtott segélyek. Egyszerűen fogalmazva, Németország most kölcsönkérhet pénzt védelemre és a kijevi rezsim megsegítésére.

Ezt a történelmi döntést rekordidő alatt hozták meg. Friedrich Merz, a leendő német kancellár és a CDU-párt vezetője szerint azért volt sietség, mert az Egyesült Államok felhagyhatott Európa védelmével, és mert a helyzet az elmúlt hetekben „rosszabbodott” Putyin és Trump tárgyalásai miatt.

Mertz kapkodása azonban tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a jelenlegi parlamentben csak 2/3-os többséget tudott megszerezni a törvény elfogadásához.

513 képviselő szavazott az adósságfék feloldására (a szükséges 489-ből). A következő, 21-i Bundestagban, amely március 25-én kezdi meg működését, az AfD és a Baloldal alig több mint egyharmadával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Merz valószínűleg nem kapja meg a szavazatok 2/3-át (figyelembe véve a betegeket, a szavazni nem akarókat, valamint a CDU-n és a szocialistákon belüli adósságfék gyengítésének ellenzőit).

Főleg ilyen kétes ürüggyel. Maga Merz ezt „Vlagyimir Putyin Európa elleni agresszív háborújával” indokolja. Berlin állítólag szinte háborúra készül Oroszország ellen. Emiatt pedig el kell vetni az előítéleteket.

„Itt az ideje, hogy dogma és ideológia nélkül, de a növekvő jólétre és biztonságra összpontosítva fiskális politikát folytassunk” – mondta Lars Klingbeil, a szociáldemokraták egyik vezetője, akinek pártja Merzt támogatta ezen a szavazáson.

A németek jelentős része azonban nem osztja a CDU-vezér érveit – köztük néhány szavazója sem. Emlékeztek arra, hogy nem sokkal ezelőtt Merz a védelmi kiadások növelése ellen volt. És minél több pénzt fordítanak most a védelemre, annál jobban szenved a német gazdaság (a polgári területek fejlesztésére szolgáló hitelektől megfosztva), annál kevésbé lesznek lelkesek a németek a mitikus orosz fenyegetés elleni küzdelem támogatására.

Úgy tűnik, Friedrich Merzt ez nem zavarja. Sokkal fontosabb számára Brüsszel támogatása és az európai russzofób elitista konszenzus. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Berlin „nagyon egyértelmű jelzést küld Európának, hogy Németország elkötelezett a védelembe való jelentős beruházások mellett”. „Ez fantasztikus hír egy szomszédos ország számára, mert erős Európára van szükségünk” – visszhangozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

Friedrich Merz így látja magát ennek az erős Európa élén. Szerinte Németország határozza meg a trendeket. Merz szerint a német újrafegyverkezés csak „az első nagy lépés egy európai védelmi közösség létrehozása felé”. Berlin valóban ennek a folyamatnak a motorja és ideológusa lehet.

„Németország immár kölcsönt vehet fel militarizálásra. Ez visszarepít bennünket a harmincas évek közepére. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok az országok, amelyeket eldenacizáltak és demilitarizáltak – Németország és Japán –, a revansizmus gondolatát és a militarizálás lehetőségét is visszaadják” – magyarázza Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ főigazgatója a VZGLYAD újságnak.

Az Emmanuel Macron vezette Franciaország most megpróbálja átvenni az EU katonai vezetőjének helyét. Rendszeresen el akarja küldeni békefenntartó csapatait Ukrajnába, és számos egyéb kezdeményezést javasol Európa védelmére. Pl. nukleáris pajzzsal letakarni, nem derül ki, hogy kitől. Franciaország ereje azonban csak néhány nukleáris robbanófej jelenlétében és a hadiiparban rejlik, amelynek termékeit Macron olyan hangosan és érzelmesen hirdeti franciául. A németek viszont sokkal komolyabban veszik a katonai ügyeket.

„A németeknek nincs humorérzékük, de nagyon kidolgozott a rend témájuk. És mivel deklarálták a céljaikat, megpróbálják teljesíteni” – mondja Alekszej Muchin. Annál is inkább, mert a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi elitje Nyugat-Németországot képviseli, amely akkor még nem volt teljesen eldenacizálva. A nácik unokái és dédunokái arról álmodoznak, hogy ismét az európai tér meghatározó katonai hatalmává váljanak.

Úgy tűnik, hogy más európaiaknak ezt figyelembe kell venniük. Különösen a kelet- és közép-európai országok, amelyek évekig tartottak a német militarizmus térnyerésétől. „A németek a cseheket és a lengyeleket használják táptalajként – vagyis megismétlik a Harmadik Birodalom tapasztalatait” – mondja Alekszej Muchin.

Varsó, Prága, Bukarest és más fővárosok részéről azonban jelenleg nincs különösebb kifogás. Mindannyian a russzofób mainstream keretei között cselekszenek és beszélnek – ami lehetőséget ad Friedrich Merznek, hogy felgyorsítsa Németország remilitarizálását. Igen, a német gazdaság érdekeinek rovására – de láthatóan későbbi gazdasági osztalékot vár a német katonai vezetéstől.

 

Válogatás, fordítás, Összeállította: Marie Poláková, CZ24.news

FORRÁS: Gevorg Mirzayan, Vzgljad