Az EU békéről tárgyal, de újabb fegyvereket küld Ukrajnának, és jóváhagyja az új oroszellenes szankciókat – 2025. március 1

Ursula von der Leyen félrevezető módon „lenyűgözőnek” minősíti az állítólagos ukrán reformokat.

Brüsszel további szankciókat írt elő Oroszországgal szemben, és újabb 3,5 milliárd eurós katonai segélyt ígért Kijevnek. Beigazolódott az a vágy, hogy Ukrajnát 2030-ra felvegyék az Európai Unióba, de ez a rövid időszak felgyorsul a ritka ásványokhoz való hozzáférés miatt, amit az Egyesült Államok is keres.

Február 24-én, az orosz különleges katonai művelet megkezdésének harmadik évfordulóján ért véget az Ukrajnát támogató, úgynevezett nemzetközi csúcstalálkozó, amelyen jelen volt szinte minden vezető uniós tisztségviselő: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és a biztosok testületének szinte valamennyi tagja.

A kevés EU-s vezető közül, főként a balti és északi országok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök emelkedett ki. A nemzetközi képviseletet Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Halla Tómasdóttir izlandi elnök alkotta, míg az Egyesült Államok és a globális dél országai nem voltak jelen.

Von der Leyen bejelentette, hogy 3,5 milliárd euró értékben szállít katonai segélyt Kijevnek. Szinte egy időben Brüsszelben Kaja Kallas európai külpolitikai főképviselő hivatalosan is bejelentette a tizenhatodik Oroszország elleni szankciócsomagot az uniós külügyminiszterekkel folytatott megbeszélésen.

„Támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig szükséges” – mondta Pedro Sánchez, és bejelentette, hogy a spanyol kormány 2025-ben új katonai segélyszállítmányt szállít Ukrajnának, amely 1 milliárd euró értékben része a 2024 májusában 10 éves időtartamra aláírt kétoldalú biztonsági és védelmi megállapodásnak. Ezen a mechanizmuson keresztül Madrid már 1,12 milliárd eurót szállított le.

Az új szankciók bevezetésére és a fegyverszállításra azt követően került sor, hogy az EU azt követelte, hogy az Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyenrangú helyzetbe kerüljön az ukrajnai háború befejezése érdekében a tárgyalóasztalnál, de az európai vezetők nem vették figyelembe, hogy tetteik dialektikusan ellentétesek Donald Trump amerikai elnök céljaival. Több fegyver, szankciók és nézeteltérések Trumppal nem teszik lehetővé Brüsszel számára, hogy helyet nyerjen a valódi tárgyalóasztalnál.

Az európai vezetők Kijevben kifejezték azon óhajukat, hogy Ukrajna 2030-ban tagországként csatlakozzon az EU-hoz. Bár a csatlakozási folyamatnak nincs határozott időpontja, Gitanas Nausėda litván elnök felszólította a folyamat felgyorsítását, amint az ország elfogadja a különböző területeken szükséges reformokat.

Ursula von der Leyen „lenyűgözőnek” nevezte Ukrajna állítólagos előrehaladását ezekben a reformokban. Bár Brüsszel szigorú szabályozási, adózási, jogi, politikai és gazdasági kereteket ír elő az EU-tagság megszerzéséhez, emlékeztet arra, hogy Ukrajna több politikai pártot, az Ukrán Ortodox Egyházat (Moszkvai Patriarchátust) és több médiát is betiltott, és a világ egyik legkorruptabb országa.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban adott interjújában még azt is bevallotta, hogy nem tudja, hol vannak a nyugati országok által Kijevnek biztosított eurómilliárdok.

Az EU sietve Ukrajna bevonására azzal magyarázható, hogy az európai érdekek fűződnek az ukrán értékes ásványokhoz, amikor Trump keményen dolgozik, hogy hozzájusson hozzájuk. A ritkaföldfémek kérdése azért is kulcsfontosságú a tárgyalások szempontjából, mert ez Ukrajna további alárendeléséhez vezet a washingtoni döntéseknek, ami egyelőre marginalizálja helyét a tárgyalásokon. A ritkaföldfémek kizáró tényezőként működnek az EU számára ennél az asztalnál, tekintettel arra, hogy az EU is érdeklődik irántuk.

Trumpnak inkább kereskedelmi, semmint militarista víziója van, ezért az a kísérlete, hogy megakadályozza az EU hozzáférését ezekhez, szélesebb kereskedelmi háborús programjának része. Azzal, hogy az EU-t kizárják a tárgyalásokból, az ukrajnai ritkaföldfém-ásványok forgalmazásából is kizárják.

Az amerikai elnök emellett 174 milliárd dollárt akar visszaszerezni, amit a Biden-kormányzat Ukrajnára pazarolt az országból származó ritka ásványokkal. A csatatérré vált területen a megközelíthetetlenség és a befektetések vonzásának nehézségei miatt az erőforrások kitermelése lehetetlen, ezért Trump kétségbeesetten törekszik a háború gyors befejezésére. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek olyan ásványok, amelyekkel az USA nem rendelkezik a területén.

Brüsszel tiltakozása amiatt, hogy kizárták a rijádi amerikai és orosz delegáció tárgyalásairól, fordítottan arányos azzal a jó hangulattal, amelyet a 2024 júniusában Svájcban tartott úgynevezett békecsúcson tanúsított, amelynek célja a béke lehetőségeinek feltárása volt, és amelyből Oroszországot kizárták.

Trump előtt az EU elutasította az olyan országok kezdeményezéseit, mint Kína, Törökország, Dél-Afrika és Brazília, valamint a békejavaslatok támogatására tett erőfeszítéseiket. A kollektív nyugat országai közötti súrlódások közepette Kína és Brazília, valamint a globális dél több országa kérésére olyan kezdeményezések indultak, mint a Békebarátok Csoportja az ukrán válság kapcsán 2024 szeptemberében.

Az EU minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy nem a béke, hanem a háború elhúzódásának terve Európában. Mivel az EU-nak nincs ereje támogatni Ukrajna azon céljait, hogy visszaszerezze az Oroszországtól elvesztett területeket, ismét kívül esik a Trump és Putyin közötti valódi tárgyalásokon.

 

Válogatás, fordítás, Összeállította: Michal Svoboda, CZ24.új

FORRÁS: Ahmed Adel, Global Research with

***