Mi az emberiség célja?
Az élővilágnak tulajdonképpen ugyanaz a „célja”, mint az anyag bármely formájának, vagyis ugyanúgy nincs semmilyen tudatos célja mint egy kőnek vagy egy csillagnak, van és kész, mert megvoltak a létrejöttének a feltételei, így létrejöttek. A gondolkodó anyag tudatos létrejöttére semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték sincs. A képzelődés következetesen objektív tudományos bizonyíték nélkül azonban még csak a fantázia birodalma.
A hidrogén és az oxigén a megfelelő körülményeken (hőmérsékleten, nyomáson, stb.) égéssel vízzé egyesül, ez a természet törvénye 8(10), a tudomány szerint ehhez semmilyen tudatos célra nincs szükség, ha megvannak a feltételek a hidrogén és az oxigén égéssel elkerülhetetlenül vízzé egyesül.
Az élővilágra és benne a gondolkodó anyagra ugyanez a jellemző. Megvoltak a feltételek a gondolkodó anyag létrejöttére, amit a következetesen objektív tudomány vizsgál és egyre több bizonyítékot tár fel, azonban minden egyéb spekuláció, ami nem következetesen az objektív tudományra támaszkodik, az csak képzelgés csak a fantázia birodalma csupán.
A következetesen objektív tudomány szerint az élőlények alapanyagai, alapformái, a kezdetleges szervei, alapegységei a véletlen kölcsönhatásokban létrejönnek és a kezdeti egyszerű állapotból az evolúcióval 4 egészen a gondolkodó anyagi formáig fejlődnek minden tudatosság nélkül. Más következetesen az objektív tudományra támaszkodó ismeret nincs! A képzelődés, a fantáziálás az idealizmus és a vallás területe, ami semmit sem ér. Bár ezek a nem tudományok sem nélkülözhetik a materiális valóságot, de végül is a semmibe jutnak el, ami a valóságban nem létezik. Ilyen semmire világnézetet építeni azonban butaság.
Valaminek a léte csak akkor az objektív valóság 8(3), ha az bizonyíthatóan megtalálható, megvalósítható a valóságban. A következetesen objektív tudomány eredményeire támaszkodó következtetés még csak (tudományos) hipotézis 40 addig, amíg még nem bizonyították be a valóságban, ezen kívül minden egyéb még csak fantázia lehet csupán.
Bár vannak olyan gondolatok, hipotézisek, amelyek tudományos alapon következtetések, de valószínűleg közvetlenül nem bizonyíthatók be, ilyen például a világ keletkezése, valójában milyen a csillagok belseje, stb. Azonban ez gyökeresen különbözik az idealizmustól, mert következetesen a tudomány eredményeire támaszkodik 8(10), az idealizmus pedig megmarad a képzelet színvonalán, eltávolodik a tudományos módszertől és a fantázia birodalmába jut. A sok ismeretlen miatt azonban gyakran nehéz dönteni, hogy mi tartozik az objektív valósághoz és mi még alapvetően csak fantázia. A következetesen objektív világnézet a következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodva azonban segít az objektív valóság megismerésében. Ezen az úton jár marxizmus-leninizmus világnézete.
Az emberiség létének nincs tudatos célja!
Az embernek, mint gondolkodó anyagi formának ugyanaz a „célja, érdeke”, mint az egyéb létrejött anyagi formáknak, egyszerűen csak a formájának, a létének a megőrzése, ellenállás a formáját bomlasztó 8(12) hatásokkal szemben. A gondolkodó anyag a léte érdekében ehhez képes aktívan a képzelőerejével, a gondolkodásával és ennek megfelelő cselekedeteivel a feltételeket megteremti. Ennyi és nem több! A természetben létrejött formáknak (kivéve az ember által készítetteknek), így a gondolkodó anyagnak nincs semmilyen tudatos végcélja, van és kész, megvoltak létrejöttének a feltételei, csak ennyi. Minden egyéb csak képzelődés, a fantázia birodalma, ha nem bizonyítható.
A közönséges (szervetlen, nem élő) anyag a formáját mindenféle gondolkodás nélkül csak passzívan képes védeni, azonban ezzel ellentétben az élőlényekre különböző mértékben és formában az aktív védekezés a jellemző. A tudományos gondolkodás 3 az ember a gondolkodó anyag leghatékonyabb képessége a saját formája védelmére, ez az anyag ismert legfejlettebb képessége a stabilitásra és ennek érdekében a fejlődésre, a vakon sodródás elkerülésére. Ennek legfejlettebb formája a következetesen objektív tudományos világnézetre támaszkodó marxizmus-leninizmus vezérfonalán haladó gondolkodás.
Az anyag 8(6, 12) mindörökké állandó mozgásban, változásban létezik, a formák keletkeznek majd elpusztulnak. A gondolkodó anyag és az élővilág a formája védelmében a maga sajátos módszerével megpróbál aktívan ellenállni pusztulásnak. Talán ez a legjellemzőbb az élővilág anyagra.
A tudományos módszer és a tudományos világnézet egysége.
A következetesen objektív tudományos módszer csak a következetesen objektív tudományos világnézetre alapozottan lehet valóban tudományos módszer, a gondolkodó EMBER-ré váláshoz csak így lehet eljutni. A következetesen objektív tudományos világnézet és a következetesen objektív tudományos módszer együtt létezik, egymásra támaszkodik, az egyik a másik nélkül értelmetlen. Ez a legfejlettebb módszer az objektív világ megismerésére, ez a valódi tudomány.
A gondolkodó ember az a tudományos világnézetre alapozottan a következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálja a világot és a valódi demokráciában megvalósítja az emberi és szabadságjogokat28 . Ehhez szükségszerűen a társadalom a kollektív kommunista24 formában létezik, a gondolkodó ember erre törekszik. Más út nem lehetséges az EMBER-ré váláshoz! Addig azonban egészen a szocializmusig22 még alapvetően csak a gondolkodó állat lehet az ember.
A következetesen objektív tudományos világnézet következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodik, egymást feltételezik. Ez a marxizmus-leninizmus6,7 vezérfonalán járó és ezt továbbfejlesztő világnézet. Az ezen az úton járó kommunista pártok 9 világnézetének ilyennek kell lennie. Ez az emberré válás egyetlen lehetséges útja, az emberiség megmaradásának egyetlen lehetősége. A következetesen objektív tudományos világnézet állandóan fejlődik, fejlődnie kell, összhangban a következetesen objektív tudomány eredményeivel és felhasználva a történelmi tapasztalatokat.
Az ember, az emberiség és a tudomány, a tudományos világnézet.
A földön élő minden egészséges ember, ha megfelelő a környezete, a nevelése, akkor képes elvontan, tudományosan, kulturáltan, humánusan, civilizált emberi módon gondolkodni, élni, a tudomány, a civilizáció eredményeit a saját és az emberiség érdekében fel tudja használni. Azonban csak a következetesen objektív tudományos módszerre alapozott világnézet 10 szerinti gondolkodással lehet az objektíven létező világot a valóságnak megfelelően megismerni és ennek megfelelően cselekedni, csak így lehet gondolkodó emberré válni.
A földön élő emberek az optimális környezeteben is különbözők, hát még a valóságban, amikor a fejletlen termelőerők, a vakon ható természeti és társadalmi körülmények között léteznek, mert nem ismerik a tudományos világnézetet. Ezért a tudományos világnézetet nélkülöző korban a különböző történelmi körülmények, az éghajlat, a társadalmi helyzet, a társadalmi forma, a külső hatások, stb. hatására az emberek, a népek, a nemzetek, a fajok civilizálódása különböző színvonalú az adott időpontokban. Ez konfliktusokhoz, embertelenségekhez, sőt háborúkhoz vezetnek.
Ezen a földméretű negatív tendencián változtatni alapvetően csak a tudományos világnézet szerinti cselekvéssel lehet, mert csak ez jelenti a földön a gondolkodó emberré válás lehetőségét. A civilizálódott emberek, népek mindig különbözni fognak egymástól, de ez nem baj, ez a különbség az egész emberiség számára hasznossá válik, mert ez problémák kezelésére szélesebb látókört jelent. Ettől a különbségtől a földön még emberileg egyenértékű lehet minden ember. Csak ezen az alapon valósulhatnak meg a valódi demokrácia, az emberi és szabadságjogok, a tudományos világnézet szerinti cselekvés, a kollektivizmus, a kommunizmus, a gondolkodó emberré válás.
Tudományos gondolkodás.
A tudományos gondolkodásnak (tudománynak) csak az fogadható el amelyik következetesen objektíven a tudományos módszert 8 és világnézetet 10 használja az objektív valóság megismerésére, a cselekvéseire, ennek nincs alternatívája. Tudományos eredményre csak a tudományos világnézetnek 10 megfelelő módszerrel lehet jutni, még akkor is ez az igaz, ha a „tudomány embere“ ezt nem érti vagy tagadja, mert valóságos eredményt csak az objektív valóságra 8(3) alapozottan lehet elérni.
Azonban a téves úton, a zavaros világnézettel 16, 17 elindulva, de következetesen, makacsul a megismert objektív valóságra támaszkodva is eredményre lehet jutni, de csak így, azonban a vak szerencse néha segít. De csak a következetesen objektív tudományos módszer 8 lehet eredményes, más módszerrel a vak véletlen az úr. Az ember valójában nem tud következetesen eltérni az objektív valóságtól, mert a hamis úton járás értelmetlen, nem hoz eredményt és előbb-utóbb katasztrófát okozhat. Hiába képzelődik bárki azon, hogy az anyagon kívül más is létezik, mert ha csak a képzeletében található ez meg, akkor az a valóságban nincs.
A nem tudományos módszer és nem tudományos világnézet az a nem tudomány!
Így az idealizmus 16 és a vallás 17 a lényegüknél fogva kiesnek a tudományhoz 42 való tartozásukban, mert alapvetően a képzelet, a fantázia világába tartoznak, oda ragadtak be. A vallás világnézete egyáltalán nem tudományos, nem szükséges bizonyítani világnézetét, hiszékenyen el kell fogadni, hinni kell és kész, így az nem tudomány, még akkor sem, ha elméleteiben felhasználja a tudomány eredményeit, mert lényegében a képzelődés útján jár, nem ragaszkodik az objektív valósághoz. Az idealizmus is képtelen megmaradni a következetesen objektív tudományos módszer mellett, mert mint a légypapira tévedt légy a képzelete fogságában ragad, ha szükséges az elméletéhez, akkor letér a tudományos módszerről, elméleteiben a valóságot a képzeletéhez igazítja.
A következetesen objektív tudományos módszer8 következetesen az objektív világból szerzi az ismereteit és az objektív világban a gyakorlatban ellenőrzi a vizsgálatainak, a következtetéseinek, a modelljeinek, elméleteinek, hipotéziseinek az eredményeit. Csak ezzel a módszerrel lehet objektíven megismerni az objektív valóságot 8(3). A nem következetesen az objektív valóságra támaszkodó16, 17 , így csak a képzeletben létező világ a fantázia birodalmába tartozik, akármilyen „logikusan“ is épül fel, mert nem következetesen az objektív valóságra támaszkodik.
A tudományos világnézet emberiség létérdeke!
A történelem folyamán az emberiség legjobbjai a kornak megfelelően a maguk módján törekedtek az objektív valóság megismerésére, ez igaz az idealizmusra, a materializmusra és még a vallásra is. Azonban a példájukat követve, remélhetőleg idővel az emberiség többség már képes lesz a következetesen objektív tudományos világnézet7, 10 megismerésére és annak megfelelően cselekedni és élni. Ha nem akkor kipusztul a jelenlegi földi gondolkodó anyag és átadja a helyét a természet újabb kísérletének4 . Mert a hatalmassá fejlődő termelő erőket a kapitalizmus25 , a gondolkodó állat korában létező emberiség nem tudja kordában tartani, így pusztító erővé válnak.
Az emberiség léte a tét!
A tudományos világnézet következetesen a tudományos módszer8 eredményire épülő világnézet 43. A tudományos módszer következetesen az objektív valóságra 8(3) támaszkodva vizsgálja és magyarázza a világot, másnak azonban semmi értelme sincs, mert bármi más az a hamis úton, a vak véletlen útján járás, aminek a vége a katasztrófa és végül a fasizmus21 pusztítása lehet.
A képzelődés, ami nem a következetesen objektív tudományos világnézetre alapozott, lehet akármilyen szép (mit pl. a vallás), de csak a fantázia birodalma. Az emberiségnek az életét a fantáziára építenie olyan, mint a kitalált semmiben lebegő ország birodalmát valósnak tartani, ami hasonlóan lebeghetne fenn az égben, mint a kitalált mennyország. Ez azonban az objektív valóságban bizonyítottan, bizonyíthatóan nem érzékelhető, így csak egy virtuális kitalált kép lehet csupán. Ez azonban lehet nagyon veszélyes is, mert ez a tévúton járás, ami ha hatalommal rendelkező erő áll mögötte, akkor akadályozza, korlátozza, nem tűri az objektív világ 8(3) megismerését!
A marxizmus-leninizmus az egyetlen következetesen objektív tudományos világnézet!
A tudományos világnézetet következetesen a marxista-leninista vezérfonalán járó kommunista pártok 9 képviselik, kell képviselniük. A tudományos világnézet a dialektikus és történelmi materializmus10 tudománya alapján a következetesen objektív tudományos módszerre épít. Ez az egyetlen út a gondolkodó emberré válásra.
Az ember-állatnak a gondolkodó állat korában, egészen a kapitalizmus végéig általánosságban még nem eléggé fontos a következetesen objektív tudományos világnézet 5, 6, 7, 10. Általában ezt nem szereti és nem is érti, mert nem erre van nevelve az emberiség, így tudatlanságában, akár a saját kárára is gyakran harcol a tudományos világnézet ellene. Világnézeti tudatlanságában a többség nem akar, de nem is tud gondolkodó emberré válni, mert a kapitalizmusban még gondolkodó állatként kénytelen élni az emberiség. A szocializmusig ez másként nem is lehetséges! Ezért a szocializmusban gondolkodó emberré kell nevelni a népet, meg kell tanítani a tudományos világnézetre, de erre a szocializmusban már meg van a lehetőség!
A gondolkodó állat tudat kialakítását támogatja a kapitalizmus 25 zavaros vallásos17 idealista 16 világnézete, mert ez szükséges a kizsákmányoláshoz az élősködéshez, ez a kapitalizmus érdeke. Hmmm … a gondolkodó ember-állat azonban mégis „EMBER“-nek képzeli magát, de lényegében még nem az, mert még alapvetően gondolkodó állatként él, így harcol, így kénytelen harcolni a létéért, mert csak így képes létezni, mert még nem a következetesen objektív tudományos világnézet7, 10 alapján gondolkodik, azonban a kapitalizmusban25 még alapvetően csak ez lehet.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!