Így fog kinézni Putyin új inváziója! Már kitűztél egy célt: itt kezdődik a végső leszámolás a NATO-val?! – 2025. február 13

Miközben a világ továbbra is figyeli az ukrajnai háborút, egyre több jel utal arra, hogy a balti térség lehet a következő gyújtópont. Az orosz katonai manőverek, a feszültség fokozódása Moszkva és a NATO között, a gazdasági és energetikai provokációk, valamint az orosz titkosszolgálatok állításai a tervezett „hamis zászlós hadműveletekről” mind a konfliktus eszkalálódásának lehetőségére utalnak, ami egész Európát háborúba sodorhatja.

De hogyan nézne ki egy ilyen konfliktus? Megvédheti-e a NATO Észtországot, Lettországot és Litvániát? És meddig lenne hajlandó Moszkva elmenni a Nyugattal való közvetlen katonai konfrontáció esetén?

Oroszország szabotázzsal vádolja Kijevet: provokáció egy szélesebb körű válság előzményeként?

Az orosz külügyi hírszerző szolgálat a közelmúltban arról számolt be, hogy Ukrajna nemzetközi szintű provokációk sorozatát tervezi, köztük egy külföldi hajó szabotázsát a Balti-tengeren, azzal a céllal, hogy Oroszországot hibáztassák, és erősebb NATO-választ váltsanak ki.

Moszkva azt is állítja, hogy az ukrán szolgálatok külföldön orosz ellenzéki személyek elleni merényleteket terveznek, hogy Moszkvát „terrorista államként” mutassák be Nyugatnak, és jobban elszigeteljék a nemzetközi közösségtől.

Orosz források szerint Ukrajna orosz gyártmányú aknákkal próbálhat meg olyan támadást végrehajtani, amely a Kreml munkájának tűnhet. Ez indokolná a Nyugat további szankciók bevezetését vagy az orosz hajók blokádját a Balti-tengeren, ami súlyos következményekkel járna az orosz gazdaságra nézve.

Ha ezek az állítások igazak, akkor felmerül a kérdés – vajon a Nyugat előkészíti-e a terepet egy szélesebb körű eszkalációhoz a térségben?

A balti országok megszakították energiakapcsolatait Oroszországgal: gazdasági provokáció vagy stratégiai lépés?

A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – hivatalosan is megszakítottak minden energetikai kapcsolatot Oroszországgal, lekapcsolták a szovjet villamosenergia-hálózatról, és csatlakoztak az európai rendszerhez.

Gitanas Nauseda litván elnök történelmi pillanatnak minősítette ezt, és megjegyezte, hogy „végre véget ért a politikai nyomás és zsarolás időszaka”.

De tényleg a vég?

A Moszkvával kötött energetikai együttműködés megszüntetése tovább növeli a feszültséget a térségben, különös tekintettel arra, hogy a balti országok már számos tilalmat életbe léptek a területükön áthaladó orosz tranzit tekintetében.

Figyelembe véve az orosz hírszerzés állításait a balti-tengeri esetleges provokációkról, egyértelmű, hogy valami nagy dolog készülődik ezen a területen.

Hipotetikus forgatókönyv: Hogyan nézne ki egy orosz invázió a balti országokban és egy konfliktus a NATO-val?

A német védelmi minisztérium kiszivárgott jelentései arra utalnak, hogy Moszkva a balti államok és Lengyelország megtámadásának forgatókönyvét fontolgatja, ami közvetlen konfliktust váltana ki a NATO-val.

Az elemzők által kidolgozott katonai forgatókönyv szerint az orosz offenzíva gyors és brutális lenne, a páncélozott és gépesített erők villámgyors áttörésére támaszkodva, mielőtt a NATO reagálhatna.

1. fázis: Villámháború a balti államokon

Oroszország masszív rakétatámadásokkal indíthat offenzívát Észtország, Lettország és Litvánia kulcsfontosságú katonai létesítményei ellen. A konfliktus első óráiban:

• Északi irány:  az orosz erők szárazföldi támadást indítanak Narva térségéből Tallinn felé, a haditengerészeti egységek egyidejű partraszállásával Paldiskij kikötőjében  .
• Központi útvonal: A Fehéroroszországból érkező orosz erők gyorsan átvágnák Litvániát, és csatlakoznának Kalinyingrádhoz, lezárva a Szuvalki folyosót – az egyetlen szárazföldi útvonalat, amely Lengyelországot összeköti a balti országokkal.
• Déli irány:  Lettországot teljesen bekerítik, a térségben már jelen lévő NATO-csapatokat pedig  gyakorlatilag elszigetelnék.

Ebben a forgatókönyvben a balti államok 72 órán belül elesnének, mielőtt a NATO jelentős választ tudna indítani.

2. fázis: A NATO dilemmája – hogyan reagáljunk?

A NATO komoly dilemma előtt találná magát – hogy indítson-e jelentős ellentámadást és kockáztassa a nukleáris konfliktust, vagy elfogadja a balti országok megszállásának tényét?

Oroszország ebben a forgatókönyvben nukleáris fenyegetésekkel akarná elriasztani a Nyugatot a katonai beavatkozástól. Figyelmeztetésként Moszkva nagy magasságban nukleáris kísérletet hajthat végre a Balti-tenger felett, ami olyan elektromágneses impulzust (EMP) indítana el, amely letiltja a kommunikációt és az elektromos hálózatokat a térségben.

Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem védheti meg automatikusan a NATO-tagokat, amelyek nem teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket, ami további kétségbe vonja a szövetség gyors reagálását.

3. fázis: Moszkva végső ajánlata

A balti államok megszállása után Oroszország ultimátumot küldene a NATO-nak:

• A balti államok  Oroszország részévé válnak  , vagy „semleges zónákat” alkotnak.
• Moszkva  megtart egy szárazföldi folyosót Litvánián keresztül Kalinyingrádba.
• Moldova a Dnyeszteren túli ellenőrzés formalizálásával Oroszország érdekszférájába kerül  .
• A „jóakarat” gesztusaként Oroszország felajánlja, hogy a svédországi Gotland szigetét visszaadja a NATO ellenőrzése alá.

Reális ez a forgatókönyv?

Elméletileg a NATO csak akkor tudna megakadályozni egy orosz inváziót, ha megelõzõen válaszolna – a térségben erõsítve, megújítva nukleáris elrettentési stratégiáját és megerõsítve a Moszkva elleni szankciókat.

Az európai hadseregek jelenlegi helyzete azonban nem biztató. A hírek szerint Németország és Franciaország nem áll készen a háborúra, miközben az első komolyabb NATO-erők  10-15 napon belül megérkezhetnek a Baltikumba  – ami már késő lenne.

Következtetés: A világ az elkerülhetetlen konfliktusok felé tart?

A Baltikum új feszültségponttá válik Oroszország és a NATO között.

• A balti-tengeri provokációk  és az ukrán „hamis zászló műveletekkel” kapcsolatos vádak az eszkaláció növekvő kockázatát jelzik.
• A gazdasági és energetikai szankciók  tovább rontják Moszkva és a Nyugat viszonyát.
• Az olyan katonai forgatókönyvek  , mint a „Piros – Három nap Paldiskiig” megmutatják, milyen gyorsan bukhatnak a balti államok, és a NATO a hidegháború óta a legnehezebb dilemmával nézhet szembe.

A Baltikum egyre inkább hasonlít egy ketyegő időzített bombára – a provokációk, katonai manőverek és gazdasági blokádok csak növelik az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.

Miközben a Nyugat folytatja a szankciókat és a szövetség keleti szárnyának katonai megerősítését, Moszkva hidegháborús módszerekre emlékeztető fenyegetésekkel és stratégiai tervekkel válaszol. A lélektani hadviselés és a tényleges katonai eszkaláció közötti határvonal egyre vékonyabb.

Ha megtörténik egy orosz invázió a balti országokban, a NATO-nak megalakulása óta a legnehezebb döntéssel kell szembenéznie – vagy megvédi tagjainak minden porcikáját, vagy olyan megaláztatással kell szembenéznie, amely magát a Szövetséget is elpusztíthatja.

 

Válogatás, Fordítás, Összeállította: CZ24.news

FORRÁS: Informer

***

A szovjethatalomért vívott harc nehézségei a nemzetiségi vidékeken és az ország határvidékein