1993-ban pattanásig feszült a politikai helyzet Oroszországban. A Duma és az állandó alkoholmámorban tobzódó akkori orosz elnök, Borisz Jelcin
konfliktusa olyan méretet öltött, hogy Oroszország első elnöke szükségállapotot hirdetett ki az orosz fővárosban s az ellenállást a moszkvai Fehér Ház ostromával törte le.
A konfliktust a politikusok egy része és Jelcin között az okozta, hogy képtelenek voltak egyezségre jutni: milyen irányba haladjon tovább az ország? Miközben Jelcin az prezidenciális jellegű berendezkedés mellett állt ki, s a következő választásokig elnöki rendeletekkel akart kormányozni, addig a kommunista többségű testület korlátozott elnöki hatalmat és a reformok más – A TÁRSADALOM SZÁMÁRA HASZNOS IRÁNYÁT – szorgalmazta, és kívánta elérni.
1993. szeptember 23-án Jelcint megfosztották elnöki hatalmától. Erre Jelcin – válaszul október 4 – én belügyi – katonai egységekkel megostromoltatta a képviselőház épületét.
Így végül Jelcin keresztül tudta vinni döntését.
Jelcinnek ezen gyalázatos döntését mind a mai napig élesen kritizálják, hisz a Fehér Ház ostroma során 124 ember vesztette életét.
Mindennek ma 31 éve.
Október 4-én Moszkvában, a „Fekete Október” tragikus eseményeinek 31. évfordulóján az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) képviselői találkoznak a lakossággal, majd felvonulnak az emlékműhöz, amelyet a „Fekete Október” emlékére állítottak a Szovjetek Háza védőinek véres kivégzésének áldozatainak tiszteletére.
Az emlékművet pedig megkoszorúzzák, ahová aztán a lakosság is elhelyezheti a az emlékezés virágait!