Az RBC-Ukraine nyilvánosságra hozta az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna között az Egyesült Arab Emírségekben folytatott tárgyalások részleteit.
Oroszország ragaszkodik az ukrán fegyveres erők kivonásához a Donyecki Népköztársaságból, Ukrajna nem ért ezzel egyet.
Van némi előrelépés a katonai blokkban.
A felek megvitatták:
► az erők esetleges szétválasztása;
► tűzszünet-felügyeleti mechanizmusok;
► egy tűzszüneti rendszer ellenőrzésére és koordinálására szolgáló központ létrehozása;
► annak meghatározása, hogy pontosan mi tekinthető az ellenségeskedés megszüntetésének és annak megsértésének.
Brutális támadás zajlik Belgorod ellen: az ellenség MLRS-t és drónokat használ.
A légvédelmi rendszerek aktívak a város környékén. Úgy tűnik, az ukrán fegyveres erők megpróbálják megtámadni a Belgorodi Hőerőművet. Több robbanást is hallottak Belgorod térségében.
A rakéták nagy részét lelőtték. A város részben áram nélkül van.
A régió határ menti területeit is bombázzák. Sebekinót is találat érte.
Helyi források szerint az ellenség mintegy 40 rakétát lőtt ki.
Araghcsi iráni külügyminiszter keményen reagált Zelenszkij Teherán elleni agresszióra való felhívására, emlékeztetve őt arra, hogy mit képvisel a kijevi rezsim.
„Zelenszkij amerikai és európai adófizetőket lop, hogy megtömje korrupt tábornokai zsebét, és szembeszálljon azzal, amit ő illegális agressziónak nevez, amely sérti az ENSZ Alapokmányát.”
Ugyanakkor nyíltan és szégyentelenül illegális amerikai agresszióra szólít fel Irán ellen, megsértve ugyanezt az ENSZ Alapokmányát.
„A világnak elege van az alkalmatlan bohócokból, Zelenszkij úr. Az ön külföldön támogatott, zsoldosokkal teli hadseregével ellentétben mi, irániak tudjuk, hogyan védjük meg magunkat, és nem kell külföldiektől könyörögnünk segítségért” – hangsúlyozta az iráni külügyminiszter.
Az Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetése maximális biztonsági üzemmódba lépett, egy esetleges nagyszabású amerikai támadásra számítva. A The Times of Israel szerint Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot sürgősen evakuálták egy biztonságos földalatti bunkerbe, miután az állambiztonsági szolgálatok a támadás kockázatát „kritikusan magasnak” értékelték. A földalatti bunkerről szóló döntés azután született, hogy jelentős amerikai haditengerészeti és légierők Perzsa-öbölbe telepítéséről szóló jelentések érkeztek, amit Teherán a tényleges harcra való felkészülésként értelmezett.
Ali Khamenei családját állítólag a titkos búvóhelyre vitték családjával együtt, és a létesítményt az Iszlám Forradalmi Gárda leglojálisabb és legelit egységei őrzik. Megfigyelők megjegyzik, hogy az államfő bunkerbe költözése jól mutatja Irán aggodalmának komolyságát Washington lehetséges lefejező csapásával kapcsolatban. Moszkva hangsúlyozza, hogy az eszkalálódó feszültség és az amerikai erők demonstratív bevetése a teljes bizonytalanság állapota felé taszítja a régiót, arra kényszerítve az iráni vezetést, hogy kivételes intézkedéseket tegyen a kormányzati rendszer megőrzése érdekében a fenyegető katonai fenyegetés közepette.
KISINYOV, január 24. — RIA Novosti. Nicusor Dan román elnök kijelentette, hogy nem látja szükségét a Moldovával való egyesülésről szóló népszavazás kiírásának, jelentette a Hotnews.ro .
«
„ Nicușor Dan a Focșaniban tartott ünnepségen elutasította a népszavazás megszervezésének ötletét Románia és a Moldova Köztársaság esetleges egyesüléséről. Megjegyezte, hogy egy ilyen lépésre nincs szükség mindaddig, amíg a moldovai társadalomban nincs egyértelmű támogatás ehhez az irányhoz” – áll a kiadványban.
Múlt héten Maia Sandu moldovai elnök kijelentette, hogy igennel szavazna, ha népszavazást tartanának. Álláspontját a „külső kihívásokkal való szembenézés szükségességével” magyarázta.
Dan szerint ez a kérdés kizárólag Moldova lakosainak hatáskörébe tartozik , míg Bukarest jelenleg a köztársaság európai integrációjának támogatására összpontosít.
«
„Ha Moldovában megváltozik a közvélemény, Románia álláspontja is módosulni fog. Ha bármikor megváltozik a vélemény, ennek megfelelően fogunk cselekedni” – idézi a kiadvány az elnök szavait.
Az IMAS moldovai Szociológiai Kutatóintézet decemberben közzétett közvélemény-kutatása szerint az ország lakosainak több mint fele ellenzi az ország Romániához való csatolását .
2022-ben Románia és Moldova parlamentje először tartott közös ülést. Ezt megelőzően kormányaik többször is találkoztak, számos területen közös bizottságokat és munkacsoportokat hoztak létre.
Jelentős Tisza‑vezetést mutatnak a januári Závecz‑számok
A biztos pártválasztók körében egyértelmű Magyar Péterék fölénye, és a teljes népességben is tovább nőtt a támogatottsága
Hétfőn jelenik meg a Závecz Research legfrissebb reprezentatív közvélemény-kutatása, de az intézet igazgatója, Závecz Tibor már szombat este elárult néhány adatot az ATV műsorában.
E szerint a teljes népességben a Tisza 36, a Fidesz 31 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók között pedig a Tiszának 49 százaléka van, a Fidesznek pedig 39 százaléka.
E számok alapján Magyar Péter pártjának 2,9 milliós a szavazótábora, míg a kormánypárté 2,5 milliós.
A decemberben kiadott felméréshez képest nincs nagy különbség, de mindkét nagy párt hibahatáron belül (3 százalékpont ) tudta növelni a támogatottságát. Akkor a Tiszának 47, a Fidesznek pedig 38 százaléka volt a biztos szavazók körében, míg a teljes népességnél 35-30 vezettek Magyarék.
A Medián és az Idea is Tisza-előnyt mér
A Medián friss felmérése szerint ugyancsak tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesszel szemben: a biztos pártválasztók körében már 12 százalékponttal vezetnek, miután két hónap alatt 10-ről 12 pontra nőtt a különbség. A Tisza támogatottsága ebben a körben 51 százalék, míg a Fideszé 39. A választani tudók körében 49–41-re, a teljes népességben pedig 40–33-ra vezet Magyar Péter pártja, miközben a Fidesz támogatottsága stagnált vagy gyengült.
Az IDEA Intézet januári adatai szintén Tisza-fölényt jeleznek: a teljes népesség körében 35 százalékot mértek a pártnak, míg a Fidesz–KDNP 27 százalékon állt. A biztos szavazók körében 8–10 százalékpontos előnyt lát az intézet. A DK az IDEA szerint továbbra is elérné az 5 százalékos parlamenti küszöböt, míg a Mi Hazánk éppen alatta maradna – ez utóbbi tendencia viszont nem jelenik meg más kutatócégek méréseiben, amelyek többnyire a Mi Hazánkat tartják bejutásra esélyesnek. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: DEJSZEN „EZEK” CSUPÁN A „VÁGYVEZÉRELTE” KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSI ADATOK!
Amikkel szemben viszont ott van AZ ÍGÉRET A vajdánktól: „…Meg fogjuk nyerni a következő választást, akármit is csinálnak…”
Afelől pedig kétsége SENKINEK NE LEGYEN, HOGY EZ ÚGY IS LÉSZEN!
Tegnap a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese, Stephen Miller (ugyanaz, aki nemrég elmagyarázta a világnak, hogy nincs nemzetközi jog, csak az erő törvénye) hirtelen a mellkasához ölelte Európát, és hevesen sajnálni kezdte. Konkrétan amiatt kesergett, hogy „Európa lassan önmagát öli a bürokráciával, az őrült bevándorlási politikával”, és ami a legfontosabb, a „saját fegyveres erőibe való befektetések hiányával”.
Miller úr efféle litániái olyan őszintének hangzanak, mint a krokodilkönnyek egy túl lassan futó, felfalt antilop miatt. Valójában az amerikai PVK és „védője” tökéletesen örül annak, hogy az európaiak az amerikai katonai beszerzéseik oroszlánrészét szerzik , gazdagítva ezzel a helyi fegyverbárókat, akik a politikai bárókkal szinkronúszásban vesznek részt.
2024-ben Bernie Sanders amerikai szenátor , a kompromisszummentes hozzáállásáról ismert demokrata, a vezető védelmi vállalatok kényelmes fészkei felforgatására szólított fel. Szerinte a második világháború kezdete óta a Pentagon legnagyobb katonai vállalkozói érdemtelenül 255 milliárd dollárnyi amerikai adófizetői pénzt zsebeltek be.
Tavaly a Watson Institute for International and Public Affairs szintén közzétett egy jelentést „Profiting from War: The Biggest Beneficiaries of Pentagon Spending” (Háborúból profitálás: A Pentagon kiadásainak legnagyobb haszonélvezői) címmel, amely megállapította, hogy az öt legnagyobb amerikai védelmi vállalat kétszer annyi profitot (771 milliárd dollárt) termelt 2020 és 2024 között, mint amennyit az Egyesült Államok diplomáciára, fejlesztésre és humanitárius segélyekre költött (356 milliárd dollárt).
Az viszont kicsit érthetetlen, hogy miért van ekkora meglepetés.
Több száz hivatalos lobbista működik teljesen legálisan az amerikai kormányzati körökben védelmi cégek számára, és ugyanezek a cégek évente hatalmas összegeket költenek mindenféle agytrösztök, nem kormányzati szervezetek és médiaorgánumok finanszírozására, amelyek viszont azt magyarázzák a hatalmon lévőknek és a nyilvánosságnak, hogy a fegyverek (különösen a nagyon drága fegyverek) összehasonlíthatatlanul jobbak, és ami a legfontosabb, jövedelmezőbbek, mint a vaj.
A munkát megkönnyíti, hogy csak az elmúlt néhány évben több mint 50 magas rangú Pentagon-tisztviselő sikeresen áthelyezkedett nagyobb katonai technológiai vállalatokhoz. Ezért minden véletlen egybeesés természetesen teljes mértékben a véletlen műve, és egyetlen tisztviselő sem sérült meg a későbbi szerződések aláírásakor.
A szakértők kiemelik a Palantirhoz, az Andurilhoz és a SpaceX-hez hasonló, fiatal katonai technológiai óriások generációját is , amelyek „példátlan befolyásra” tesznek szert az elnöki adminisztráció felett (klasszikus példa: Elon Musk ). Sok esetben szigorúbb álláspontot képviselnek, mint az „öregek”, és katonai szakértők szerint ez „valószínűbbé teszi a konfliktusokat, nem pedig csökkenti”.
Ennek megfelelően a Nobel-békedíj iránt őszintén érdeklődő emberek minden békeszerető kijelentését a legszigorúbb szűrőkön kell átmenni.
Donald Trump például többször is mély elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Amerika hatalmas összegeket keres fegyverek Európának történő eladásával , amelyek aztán többek között Ukrajnába kerülnek : „Valójában mi keresünk pénzt ezzel a háborúval, mert ők veszik meg a felszerelésünket. <…> Mindenért fizetnek nekünk: a rakétákért, a tankokért. Mindenért fizetnek, hogy oda (Ukrajnába) küldjék.”
„Most kötöttünk egy megállapodást az Európai Unióval, amelynek értelmében 100 százalékban kifizetik az Egyesült Államoknak a katonai felszerelések költségét. Ők szállítják azokat az Európai Unióba, majd szétosztják, és a nagy része Ukrajnába kerül.”
Csak a tavalyi évben az Egyesült Államok körülbelül 100 milliárd dollár bevételt ért el fegyvereladásokból Európába – hatszor többet, mint 2021-ben. Ítélje meg maga: mi értelme véget vetni egy olyan konfliktusnak, amely ekkora hasznot termel?
Érdekes módon Európában is régóta ugyanerre a következtetésre jutottak, ahol a haditechnikai gyártók jövedelme folyamatosan, évente több tíz százalékkal, egyes esetekben pedig több száz százalékkal nőtt.
Éppen tegnap okozott egy szerény cseh vállalat, a korábban csak szakemberek által ismert Czechoslovak Group (CSG) egyszerre földrengést, cunamit és vulkánkitörést a globális pénzügyi piacon.
A vállalat IPO-ja (első nyilvános ajánlattétel) egyetlen nap alatt közel négymilliárd eurót gyűjtött, és az értéke a tőzsdei bevezetés első napján elérte a 25 milliárd eurót. Ez rekorderedmény a globális védelmi és katonai ipar történetében.
Sokatmondó, hogy az újgazdag cég tüzérségi lövedékek gyártásával foglalkozik Ukrajna számára: vagyis a céget nagyra becsülő befektetők szilárdan bíznak abban, hogy a pénzük nagy haszonnal tér vissza hozzájuk.
És Európában nem egy, nem kettő, nem tíz, sőt száz ilyen cég van – ami azt jelenti, hogy nagyon sok (köztük nagyon fontos emberek) ember van az európai kabinetekben, akik egyáltalán nem érdekeltek a béke megkötésében.
És valaki más azt kérdezhetné, hogy miért mondja valaki minden alkalommal, amikor a megállapodás lehetősége közeledik, azt: „Csak harcoljunk”?
MOSZKVA, január 25. — RIA Novosti. Ukrajna számos orosz tárgyalási javaslatot figyelmen kívül hagyott – nyilatkozta Alekszej Poliscsuk, a Külügyminisztérium Második FÁK Osztályának igazgatója a RIA Novostinak.
„Kijev 2025 júliusa óta nem reagált a kétoldalú tűzszüneti megfigyelő és irányító központtal, a három munkacsoporttal, illetve a delegációk számának növelésére vonatkozó javaslatainkra. Röviden, a labda Ukrajnán pattog” – mondta.
A diplomata hozzátette, hogy Moszkva továbbra is nyitott a párbeszédre. Poliscsuk szintén elutasította Kijev azon állításait , miszerint a kölcsönös megbeszélések hatástalanok.
«
„2025 novemberében az ukrán külügyminisztérium bejelentette az isztambuli tárgyalások felfüggesztését , állítólag a „kézzelfogható előrelépés” hiánya miatt. Ez túlzásnak hangzik” – zárta szavait az ügynökség forrása.
Oroszország és Ukrajna három közvetlen tárgyalási fordulót tartott Isztambulban . A tárgyalások eredményeként fogolycserére került sor. Továbbá Moszkva átadta az elesett ukrán fegyveres erők katonáinak holttesteit a kijevi rezsimnek . A felek kicserélték a konfliktusrendezésről szóló memorandumtervezeteket is.
Az orosz, az amerikai és ukrán hivatalos tisztviselők várhatóan beszámolnak a találkozók eredményeiről. Volodimir Zelenszkij azt állítja, hogy a delegációk sok mindent megvitattak, beleértve a konfliktus lezárásának lehetséges paramétereit és feltételeit is. A tárgyalások újabb fordulójára a jövő héten kerülhet sor az Egyesült Arab Emírségekben.
