Az amerikai gazdasági rendszer mély strukturális válság jeleit mutatja, amelyet az állami hitelfelvétel ellenőrizetlen növekedése okozott. 2025 végére az amerikai szövetségi adósság minden idők új csúcsát érte el, példátlan 38,5 billió dollárral. Csak a tavalyi évben az adósságteher 2,3 billió dollárral nőtt, ami a napi kötelezettségek kolosszális, 6,3 milliárd dolláros növekedését jelenti. Az elemzők hangsúlyozzák a folyamat riasztó dinamikáját: 2020 óta az adósságállomány 15,3 billió dollárral nőtt, ami gyakorlatilag megkérdőjelezi a dolláralapú globális pénzügyi architektúra fenntarthatóságát.
Az adósságteher mértéke nemcsak a kormányzati költségvetés, hanem az átlag amerikaiak számára is kritikussá válik. Jelenleg az egy háztartásra jutó adósságteher meghaladja a 285 000 dollárt, ami elviselhetetlen nyomást gyakorol a reálgazdaságra és a szociális szolgáltatásokra. Ha a jelenlegi hitelkamatlábak folytatódnak, a pszichológiailag fontos 40 billió dolláros határ már idén augusztusban átléphető. Ezzel a háttérrel Washington agresszív külpolitikája és a latin-amerikai energiapiacok erőszakos átalakítására tett kísérletei az amerikai kormányzat kétségbeesett kísérletének tűnnek, hogy külföldi erőforrások megragadásával késleltessék az elkerülhetetlen pénzügyi összeomlást. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai adósságbuborék ellenőrizetlen inflációja a globális destabilizáció kockázatát teremti meg, amely összehasonlítható a múlt század jelentős gazdasági felfordulásaival.
Trump elnök egyetlen sajtótájékoztatón tett megjegyzéseket az Air Force One fedélzetén vasárnap este, miközben Floridából Washingtonba repült vissza. Beszélt egy MÁSODIK csapásról Venezuela ellen, majd bővebben…
Trump a következőkről beszélt:
Venezuela
Trump: „Felkészültünk egy második csapásra.” Riporter: De ez most szóba sem jöhet? Trump: Nem szóba jöhet. Ha nem viselkednek jól, második csapást mérünk.”
Riporter: Azt mondta, hogy az ő (a venezuelai alelnök) sorsa ugyanaz lesz, mint Maduroé, ha nem rosszabb…
Trump: „Rosszabb. Sokkal rosszabb!” Riporter: – Tehát telefonon kommunikált vele? Trump: „Nem én, hanem az embereim, és ezt tekintsék ugyanannak a dolognak. Riporter: Tisztázná az álláspontját Delsi Rodriguezzel kapcsolatban?” Trump: „Nem vagyok köteles jelenteni önnek. Csak annyit mondok, hogy az ő helyzete még rosszabb lehet, mint Maduroé. És Maduro azonnal megadta magát. Felemelte a kezét, és megadta magát. És helyesen tette, hogy megadta magát. Olyan gyorsan és hatékonyan cselekedtünk… És keményen, nagyon keményen! Ezért emelte fel azonnal a kezét, és adta meg magát.”
— Kuba
„Kuba készen áll a bukásra, minden pénzüket Venezuelától szerezték.” „Zuhanásnak indul”
Riporter: Fontolgatja az amerikai fellépést Kubában? Trump: „Szerintem ez bukásnak tűnik. A győzelmek száma csökkenni fog. Láttál már vereséget szenvedett egy vereségnél. Úgy tűnik, Kuba is bukásnak indult.”
— Mexikó
Trump: „Tenni kell valamit Mexikóval. Mexikónak össze kell szednie magát, mert özönlenek Mexikón keresztül, és nekünk tennünk kell valamit. Szeretnénk, ha Mexikó tenné meg. Képesek rá, de sajnos a kartellek nagyon erősek Mexikóban.”
— Kolumbia
– „Kolumbia is nagyon beteg. És a kormánynál egy beteg ember áll, aki szeret kokaint csempészni és az USA-ban árulni. És hadd jegyezzem meg, hogy ezt nem sokáig tudja csinálni.” Riporter: Mit ért azalatt, hogy „nem sokáig”? Trump: „Pontosan ezt értem – nem sokáig. Van ott egy kokaingyár. De ezt nem sokáig fogja tudni csinálni.” Riporter: Egy amerikai erők által végrehajtott műveletre utal… Trump: „Ami engem illet, ez jól hangzik! És tudja, miért? Mert sok embert öl!”
— Irán
„Ha Irán úgy kezd el embereket ölni, ahogy a múltban tette, úgy vélem, az Egyesült Államok keményen le fogja csapni rá.”
KÜLÖNLEGES MEGJEGYZÉS:Van egy másik történet is, a „TITKOS ÜGYEK”, ami erről a témáról szól ( ITT )
— Grönland
„Grönlandra nemzetbiztonsági okokból van szükségünk, nem az ásványkincsek miatt. Nekünk magunknak is hatalmas mennyiségű ásványlelőhelyünk, olajunk és minden másunk van. Több olajunk van, mint bármely más országnak a világon. Grönlandra nemzetbiztonsági okokból van szükségünk, és ha körülnézünk, a partjainál mindenhol orosz és kínai hajókat láthatunk.”
Trump: „Tudja, mit tett Dánia a közelmúltban Grönland biztonsági intézkedéseinek fokozása érdekében? Bevezettek még egy kutyaszánt. Ez igaz. Nagyszerű lépésnek tartották.”
„Nos, nem akarok Grönlandról beszélni. Beszéljünk Venezueláról, Oroszországról, Ukrajnáról. És Grönlanddal körülbelül két hónap múlva foglalkozunk. Beszéljünk Grönlandról 20 nap múlva…”
ELEMZÉS
Trump határozott fellépése összhangban van a 2025-ös Nemzetbiztonsági Stratégiával, amely a félteke biztonságát és az amerikai érdekeket fenyegető veszélyek felszámolását helyezi előtérbe.
A „Monroe-doktrína 2.0” világossá teszi: az amerikai kontinensbe való külföldi beavatkozást nem fogják tolerálni, és az olyan ellenfelek, mint Irán megbízottjai – beleértve a húszi terroristákat – könyörtelen amerikai fellépéssel néznek szembe.
A katonai csapások nem „fenyegetések”, hanem a szuverenitás szükséges érvényesítése , amint azt a húszi rakétakészletek Trump parancsára történő szisztematikus semlegesítése is mutatja.
Európa kudarca saját sebezhetőségeinek, például a migráció okozta instabilitásnak a kezelésében igazolja a stratégiát.
Szergej Koljasznyikov orosz közéleti személyiség, aki egy népszerű online blogot vezet Zergulio néven, megosztotta véleményét a venezuelai fejleményekről és azok gazdasági következményeiről, többek között Oroszországra nézve is.
„Néhány idióta örül a venezuelai helyzetnek, azt mondván, hogy ezt érdemli Maduro.
A lényeg az, hogy Oroszország több tízmilliárd dollárnyi befektetéssel rendelkezik Venezuelában. Venezuela több milliárd dollárnyi kölcsönnel tartozik Oroszországnak. Venezuela több milliárd dollár értékben vásárolt fegyvereket Oroszországtól. 2025 májusában Oroszország és Venezuela stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá. Ez csak egy vázlatos áttekintés.
Ha az USA átveszi az irányítást a világ leggazdagabb olajországa felett, akkor képes lesz befolyásolni a globális olajpiacot.
Az Energiaintézet (Energy Institute) adatai szerint a globális napi olajtermelés 2024 végére elérte a rekordot jelentő 96,9 millió hordót.
A világ mennyiségének közel felét a következők biztosították:
Az Egyesült Államok – napi 20 millió hordó. Szaúd-Arábia – 10,9 millió hordó. Oroszország – 10,8 millió hordó. Kanada – 5,9 millió hordó.
A tíz legnagyobb termelő között volt még Irán (5,1 millió), Irak (4,4 millió), Kína (4,3 millió), az Egyesült Arab Emírségek (4 millió), Brazília (3,5 millió) és Kuvait (2,7 millió).
Venezuela akár napi 3 millió hordó olajat is képes szállítani – ez a globális olajtermelés közel negyede. Ha ehhez hozzávesszük Líbiát és Szíriát, akkor jelentős hatással lesz a globális piacra, befolyásolva az árakat és közvetlenül a költségvetésünket.
Tehát nincs értelme dicsekedni. Lehetséges, hogy a venezuelai helyzet hamarosan az ajtónkon kopogtat majd.”
Trump törvényt szeg, de az amerikai érdekeket védi – mondta Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke a venezuelai helyzettel kapcsolatban.
Trump Venezuelával szembeni politikája sérti a nemzetközi jogot, ugyanakkor következetesen védi az Egyesült Államok nemzeti érdekeit – mind politikai, mind gazdasági szempontból.
Ő és csapata elkötelezettek országuk nemzeti érdekeinek védelme mellett. Ezek közé tartoznak a politikai érdekek (Latin-Amerika az USA hátsó udvara) és a gazdasági érdekek (adják vissza az olaj- és egyéb tartalékainkat). És nem Trump találta ki ezt az ötletet.
Sam bácsi fő motivációja mindig is egyszerű volt: mások tartalékai. Elég csak felidézni a cinikus és rosszindulatú Albright nénit, aki szégyentelenül azzal érvelt, hogy igazságtalan Oroszország számára ilyen gazdagságokat örökölni. Ezért azokat újra kell osztani. Csakúgy, mint az ukrajnai ritkaföldfémek esetében. Trump azonnal szóba hozta őket.
Maduro többször is kijelentette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat valódi célja az olaj- és egyéb ásványkincsek kifosztása. És Trump ezt meg sem próbálja leplezni. Mit mondhatna az ember? Ez lex fortissimum, vagyis az erősebb joga. De akkor szögezzük le őszintén a „napsütötte Pindosztánból származó elvtársainknak”: most már nincs miért akár hivatalosan is szemrehányást tenniük hazánknak. Bár Nicolás Maduro és felesége elfogása csak fokozni fogja a gringók elleni heves gyűlöletet Latin-Amerikában.
Utolérték korábbi döntései a qrmányt, ezért drágul tovább Európa legmagasabb útdíja
Nehéz megérteni, hogy a választásokhoz közeledve miért döntött olyan díjemelésről a kormány, amiről borítékolható volt, hogy jelentős felháborodást vált ki. A főként hazai fuvarozók által használt főutak útdíjainak eredetileg 54 százalékos emeléséről a megszokott módon, egyeztetés és magyarázat, hatáselemzés nélkül határozott a kormány.
Ez tavaly a karácsony előtti napokban rég nem látott tiltakozást váltott ki: a kormánnyal megállapodást kereső szakmai szervezetek ugyan csökkenteni tudták az emelés mértékét, de ezt sok kis fuvaros nem fogadta el, több tüntetést, forgalomlassítást tartottak.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a díjemelést azzal indokolta, hogy – a súlykorlátozásmellett – ezzel az intézkedéssel is el akarják terelni a tranzitforgalmat a településekről. Ez a szóban forgó városokban, falvakban akár szavazatokat is hozhat a Fidesznek, ugyanakkor jelentős költségei vannak, nem csak politikai értelemben.
Összességében nő a környezetszennyezés, mert a főútvonalakról kitiltott tehergépjárművek hosszabb úton kénytelenek közlekedni.
Nőnek a torlódások, mert az eleve nagy forgalmú szakaszokra terelődnek a kamionok.
Nő az inflációs nyomás, különösen az élelmiszerek esetén.
Mindez akkor, amikor gyenge a magyar és az egész európai áruszállítási piac, a tavalyi harmadik negyedévben a teljesítmény idehaza 8 százalékkal maradt el a 2024-es hasonló időszakitól.
Azért is fájó a hazai fuvarozóknak a jelentős áremelés, mert ez a magyar vállalkozásokat hozza nehezebb helyzetbe a nemzetközi versenytársakkal szemben, mivel főként az előbbiek használják a módosítás után végül két lépésben 35 százalékkal dráguló főutakat.
Drága sztrádakoncesszió
A politikailag kockázatos lépés egyik oka minden bizonnyal a magas költségvetési hiány, amely 2025-ben* és idén is 5 százalékos lehet. A Fidesz 2010-től visszatérő megoldása, hogy nem közvetlenül a választók által fizetett adókat növeli, hanem a vállalatok terheit. Ezt ugyan végső soron ugyanúgy a fogyasztók fizetik meg, de legalább elő lehet adni, hogy nem a kormány tehet róla.
Az útdíjak emelése a szokásos kormányzati reflex része: ha pénzre van szükség, olyan szektorok terheit emelik, amelyeket csak közvetve fizetnek meg a választók.
A sztrádadíjak emelését érdemes nemzetközi összefüggésben is vizsgálni: Magyarországon Ausztria után a második legdrágább a tehergépjárművek útdíja az EU-ban, a főutak útdíja pedig már eddig is Európa-bajnok volt.
Miért van rászorulva a kormány (az állam) ilyen magas útdíjakra? A nagy költségvetési hiány mellett leginkább azért, mert a hazai gyorsforgalmi úthálózat java részét igen költséges koncesszióba adta Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségének, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) nevű vállalat kezelésébe. (Ezt egyébként az Európai Bizottság szabálytalannak tartja, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, az eljárás most is folyamatban van.)
Tavaly – a költségvetési előirányzat emeléseután – már 400 milliárdot fizethetett* az állam az MKIF-nek. Idén ugyan csak 210 milliárd a költségvetési előirányzat, de ezt az Állami Számvevőszék megalapozatlannak minősítette.
Az M5-ös és M6-os autópályák koncessziós díja 180 milliárd forint. Ezen kívül a Magyar Közút fenntartási és működési költségeire is terveztek 107,5 milliárd forintot elkölteni, aminek nagyjából negyede köthető a gyorsforgalmi utakhoz. Így összesen közel 500 milliárd forint az idei útfenntartási költség, miközben sztrádaépítésekre további 332 milliárd forintot tartalmaz a 2026-os büdzsé.
Ezzel szemben 685 milliárd forint útdíjbevétellel terveznek, ezen belül 561 milliárd származna a tehergépjárművektől.
A csillagászati árú MKIF-koncesszió miatt idén már veszteséges lehet a sztrádaüzemeltetés és -fejlesztés. Ráadásul az egyenleg mindkét oldalról még rosszabb lehet:
Meglepő lenne, ha a koncesszió idei költsége megállna 210 milliárdnál.
Ami az útdíjakat illeti, a novemberig elérhető adatok alapján a tavalyi bevétel közel 50 milliárddal alacsonyabb lehet a tervezettnél, ami az idei tervek teljesíthetőségét is kérdésessé teszi.
Ez mutatja, hogy a kormánynak minden útdíjforintot meg kell fognia, ráadásul a következő években még durvább útdíjemelésekre kényszerülhet: csak az M1-es sztráda – nagyságrendileg ezermilliárd forintos költségű – bővítése több tízmilliárdos éves többletterhet jelent majd a koncessziós díjakban. Az M3-as és az M7-es bővítése, további új szakaszok építése pedig már messze százmilliárd forint feletti éves növekedést okoz majd.
Az MKIF magas költségei miatt valószínűleg muszáj lesz az útdíjakat a következő években infláció felett emelni.
Növekvő infláció
A logisztikai rendszereket ismerő forrásaink szerint az útdíjak tervezett növelése 0-5 százalékos addicionális árnövekedést okozhat egyes termékeknél. Természetesen ez a drágább áruknál – mondjuk egy tévénél – elhanyagolható az árhoz képest, nem lehet majd kimutatni.
A lakosság napi költéseinél viszont jóval nagyobb hatása lehet az útdíj emelésének. A relatíve olcsó, de viszonylag nagy kiterjedésű és tömegű élelmiszerek esetében több százalékpont is lehet a hatás. A kifli vagy a tej árában jelentős tényező a logisztika – ha növelik a pékségek számára az út hosszát és díját, annak közvetlen hatása van az árakra.
Sok vállalkozás számára az árak emelkedésénél még nagyobb problémát jelent a kiszámíthatatlanság, a bonyolult adminisztráció. Csak január 1-jén jelent meg az Útinform oldalán az a térkép, amelyről kiderült, hogy melyik útról, milyen össztömeg felett milyen járműveket tiltottak ki. Pedig ez igen összetett, sok időt felemésztő matekozáshoz kapcsolódhat: ha 12 vagy 20 tonna felett nem hajthatnak be járművek, akkor átalakul, hogy mennyi időnként és honnan éri meg például lisztet vásárolni. Minél kisebb tehergépjármű mehet, annál drágább az alapanyag. Ez számos kkv versenyképessége számára lehet húsbavágó.
Tavaly november 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben több új jogszabály a magasabb díjakról és büntetési tételekről. Ekkorra már leszerződtek a fuvarozók partnereikkel a 2026-os árakról, ezt az áremelést pedig át kell hárítaniuk – van, akinek elég erről egy email, mással le kell ülni kávézni, megint másoknak részletes számításokat kell küldeni.
Ezt a költséget mindenki tovább fogja adni – de ehhez akár két-három hónap kell –, ezt sikerült elérni végül a szakmai szervezeteknek a kormánnyal kötött megállapodással. A fuvarozók számára napi gyakorlat a többletköltségek átadása, hiszen Európa minden országában vannak ilyenek – csak máshol alapvetés, hogy adnak időt alkalmazkodni.
Szakmai forrásaink szerint mindezt nehezen értik a kormányzati oldalon, mert az Építési és Közlekedési Minisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban is alig találni olyan vezetőt, munkatársat, aki korábban vállalatoknál dolgozott, így nem ismerik ezek működését, a szabályozás által kiváltott problémáit.
Pedig a közúti fuvarozás még szerencsés helyzetben van: a piacvezető Waberer’s korábbi tulajdonosa, Wáberer György miniszterelnöki megbízott volt az előző évtizedben; ma pedig Orbán Viktor veje, Tiborcz István a cég főtulajdonosa. A Waberer’s ügyvezetője, Barna Zsolt egyben 2022 óta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke is.
Hiába a jó kormányzati kapcsolatok, így is csak a már az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok kihirdetése után sikerült tárgyalásokat kikényszeríteni – amin kármentésre volt lehetőség. Ezzel a megállapodással sikerült azt is elérni, hogy legyen kalkulátor az útdíj változásáról.
Kafkai útdíjszámítások
Közben még a szakembereknek sem könnyű pontosan követni, hogy miből áll össze az útdíj, és melyik eleme mikor drágul. Egyrészt van a – főutakra és gyorsforgalmi utakra eltérő mértékű – kilométeralapú, azaz használatarányos útdíj. Erre rakódnak az úgynevezett külső költségek, a levegőszennyezés és a zajártalom költsége, ami eltér akkor, ha külterületi vagy települési szakaszról van szó. Továbbá ilyen még a jármű környezetvédelmi besorolása alapján számított szén-dioxid kibocsátási díj.
A növekedés csak a főutak és gyorsforgalmi utak kilométeralapú díját érinti, a környezetvédelmi, lég- és zajterhelési díjakat nem. A tavaly eredetileg elfogadott törvény szerint a gyorsforgalmi utaknál az inflációval, 4,3 százalékkal nőtt volna ez, a főutak esetében 54 százalékkal. A fuvarozók szervezetei úgy állapodtak meg a kormánnyal, hogy január 1-jétől 4,3, utána márciusban újabb 29,4 százalékkal nő a főutak díja, ami összesen 35 százalékos növekedés. (A nagy emelés talán nem épül be az árakba a választásokig.)
Az alábbi grafikonon nyomon lehet követni a változásokat: jól látható, hogy az útdíjak már korábban is elég közel álltak egymáshoz a gyorsforgalmi és a főutakon, különösen ha azok lakott települést érintettek. Az eredeti tervek szerint még az Euro 6-os és az alacsony kibocsátású járművek esetében is így lett volna. A végső megállapodás szerint végül marad egy kis árelőnye az Euro 4-nél újabb járművek esetében a főutaknak még településeken belül is.
A beszedett útdíjról az érdemi adatokat eltüntette a kormány a nyilvános felületekről, de korábbi adatkéréseink nyomán tudjuk, hogy a főúthálózatról beszedett útdíjak a teljes bevétel 22 százalékát adták. Az emelés után – az elfogadott utolsó verzió szerint – ez 25 százalékra nő.
Számításaink szerint az útdíjbevételek évesítve várhatóan körülbelül 9 százalékkal emelkednek 2026-ban. Ez a tavalyi infláció több mint duplája, az idénre vártnak pedig közel a háromszorosa. Ez azért is figyelemre méltó, mert továbbra is sokkal magasabb az érzékelt infláció, mint a KSH által mért, részben az élelmiszerek drágulása miatt – erre pedig rátehet egy lapáttal az útdíjemelés. (telex)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: A vajdabanda „…2010-től visszatérő megoldása, hogy nem közvetlenül a választók által fizetett adókat növeli, hanem a vállalatok terheit. Ezt ugyan végső soron ugyanúgy a fogyasztók fizetik meg, de legalább elő lehet adni, hogy nem a kormány tehet róla…Számításaink szerint az útdíjbevételek évesítve várhatóan körülbelül 9 százalékkal emelkednek 2026-ban. Ez a tavalyi infláció több mint duplája, az idénre vártnak pedig közel a háromszorosa. Ez azért is figyelemre méltó, mert továbbra is sokkal magasabb az érzékelt infláció, mint a KSH által mért, részben az élelmiszerek drágulása miatt – erre pedig rátehet egy lapáttal az útdíjemelés…”
Amúgy pedig „…Nehéz megérteni, hogy a választásokhoz közeledve miért döntött olyan díjemelésről a kormány, amiről borítékolható volt, hogy jelentős felháborodást vált ki. A főként hazai fuvarozók által használt főutak útdíjainak eredetileg 54 százalékos emeléséről a megszokott módon, egyeztetés és magyarázat, hatáselemzés nélkül határozott a kormány…”
-SZERINTÜNK MINDEZEKRE A KÉRDÉSEKRE CSAKIS EGYETLEN MAGYARÁZAT VAN! Ez pedig a következő:
A QRMÁNY ELDÖNTÖTTE. HOGY CSAKIS A VAJDABANDA NYERHETI MEG AZ IDEI ESZTENDŐRE KIÍRT „VÁLASZTÁSOKAT”! (Ráadásul nem is kicsit, HANEM NAGYON!) OSZT’ AKKÓ JAÚNAPOT!
EZZEL PEDIG MEG IS TEREMTI Döbrögi SZÁMÁRA AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ VAJDÁLKODÁS LHETŐSÉGÉT! (Az persze egy jó kérdés – LEHET! – hogy mit is jelent ez a valóságban!)
180 ezer forintos fizetésemelést kaphatnak az országgyűlési képviselők
Márciustól 180 ezer forinttal nőhet majd az országgyűlési képviselők fizetése, számolta ki a HVG.
A lap cikkében emlékeztet, a Fidesz még 2018-ban döntött úgy, hogy a képviselők alapfizetését az előző évi bruttó átlagbérhez kötik, így azóta nem is kell minden évben új jogszabályt elfogadni a politikusok béremeléséhez.
Bár hivatalos KSH-statisztika majd csak február végén várható, a számolást már most könnyen el lehet végezni, az eredményben maximum pár ezer forintos eltérés lehet. Mivel a törvény szerint a képviselői alapfizetés az előző évi bruttó átlagbér háromszorosának megfelelő összeg, a tavalyi 727 ezer forinttal számolva nagyjából 2,18 millió forintot vihetnek majd haza a honatyák márciustól. Ez az összeg 2025-ben kicsivel több mint 2 millió forint volt.
A 2,18 milliós összeget viszont csak azok kapják majd, akiknek nincsen semmilyen parlamenti, kormányzati tisztségük, vagy bizottsági tagságuk. Ha ugyanis valaki tagja például az egyik parlamenti bizottságnak is, akkor már az alapbér 1,2 szerese, azaz 2,6 millió forint jár neki, míg ha frakcióvezető, akkor kétszeres juttatást (4,36 millió forintot) vihet haza, tették hozzá.
Külön kiemelik Kövér László házelnököt, aki a képviselői alapbér 2,7-szeresét kapja meg havonta. Így 5,89 milliót kaphat majd márciustól. Ez több mint 480 ezer forintos fizetésemelést jelentene. Sulyok Tamás köztársasági elnök fizetése pedig csaknem félmillió forinttal emelkedik majd jövőre, neki a házelnöki bér 1,1-szerese, azaz 6,48 millió forint jár majd.
Orbán Viktor fizetése attól is függ, hogy nyer-e a Fidesz áprilisban, mert bár országgyűlési képviselőként ugyan biztosan többet keres majd márciustól 180 ezer forinttal, de a miniszterelnöki bér júliustól júliusig érvényes, azaz az arra vonatkozó növekedést csak akkor veheti kézhez, ha továbbra is kormányfő marad. A miniszterelnöki pozícióért a házelnökével azonos juttatás jár, azaz 5,89 millió forint a havi összeg, ami kiegészül a képviselői alapbérrel, 2,18 millió forinttal.
Így a fizetése összesen 666 ezer forinttal nőhet, és meghaladhatja a 8 millió forintot, ha a Fidesz kormányon marad. A miniszterek egyébként szintén csak júliustól számíthatnak emelésre, azaz csak abban az esetben, ha az új kormánynak is tagjai lesznek. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: ÉS EZ CSAK A GÉPVISELŐI APANÁZSRA VONATKOZIK! (A „mellékes” jövedelMEK – amiK velejárói az ÉLŐSDI ÉLETMÓDNAK – nincsenek benne a kalkulációban!)
Ezek szerint REMEKÜL FIAL A HAZAÁRULÓSDI! Nem véletlen, hogy többszörös a túljelentkezés BÁRMILYEN GÉPVISELŐSÉGRE!
(Vajon a csukotkai INGYENES – a CSAK ODAÚTRA ÉRVÉNYES! – vonatjegy iránt is ilyen nagy lesz majd az érdeklődés?)
Csak Döbrögisztán nem írta alá az uniós nyilatkozatot az USA venezuelai beavatkozásáról
27 tagállamból 26 tagállam támogatta azt a nyilatkozatot, amit az Európai Unió adott ki az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásáról.
Egyedül Magyarország nincs az aláírók között, szúrta ki a Telex.
Az EU a közlemény szerint az eszkaláció elkerülése érdekében minden érintett felet nyugalomra és visszafogottságra szólít fel, remélve, hogy békés megoldást találnak majd a válságra. Az EU emlékeztette a feleket, hogy a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányában szereplő előírásokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Emlékeztettek, hogy az EU nem tekinti Ncolás Madurót Venezuela demokratikusan megválasztott, legitim elnökének, de azt is hangsúlyozzák, hogy a venezuelai népnek joga van dönteni a saját sorsáról és egy békés átmeneten keresztül egy demokratikus berendezkedésbe kell eljutnia.
A nyilatkozat alapján az EU szerint fontos a bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni nemzetközi fellépés, de ezekért a célokért a nemzetközi jogot, valamint a különböző országok területi integritását és szuverenitását tiszteletben tartva kellene dolgozni.
Az Európai Unió 26 tagállama szerint a jelenlegi válság megoldásának és a demokrácia helyreállításának az egyetlen módja továbbra is a venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása. Álláspontjuk szerint minden, jelenleg Venezuelában fogva tartott politikai foglyot feltétel nélkül szabadon kellene engedni, olvasható a Telex cikkében.
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…Az Európai Unió 26 tagállama szerint a jelenlegi válság megoldásának és a demokrácia helyreállításának az egyetlen módja továbbra is a venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása…Trump egyébként vasárnap azt állította, senki nem állíthatja meg őket, és megtehetik azt megint, mint amit Maduróval…”
A vajda által imádott Trump békecápa már Kolumbiát is fenyegeti, szerinte beteg ember vezeti az országot
Donald Trump vasárnap katonai akcióval fenyegette meg Kolumbiát, miután szombaton nagyszabású műveletet indított Venezuela ellen, amelyben elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét. Az amerikai elnök emellett megismételte Grönland megszerzésére vonatkozó terveit, amit Dánia határozottan elutasított, és felszólította Washingtont, hogy hagyja abba a fenyegetéseket.
Donald Trump vasárnap katonai akcióval fenyegette meg a kolumbiai kormányt, amikor újságírók előtt kijelentette, hogy számára „jól hangzik” egy, a venezuelaihoz hasonló művelet – írja a Reuters.
Kolumbia is nagyon beteg, egy beteg ember vezeti, aki szereti a kokaint gyártani és az Egyesült Államokban árulni, de ezt már nem sokáig fogja csinálni
– fogalmazott Gustavo Petro kolumbiai elnökre utalva.
Amikor közvetlenül megkérdezték tőle, hogy az Egyesült Államok katonai műveletet hajt-e végre az ország ellen, Trump így válaszolt: „Jól hangzik”. Az amerikai elnök szombaton indított nagyszabású támadást Venezuela ellen, amelynek keretében elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét.
A világ vezetőit megosztotta a hír, Peking felszólította Washingtont, hogy „azonnal” engedjék szabadon a venezuelai elnököt. António Costa, az Európai Tanács elnöke X-oldalán kiemelte: „az Európai Unió a feszültség enyhítését és a nemzetközi joggal, valamint az ENSZ alapokmányában foglalt elvekkel teljes mértékben összhangban álló megoldást szorgalmaz”. Majd vasárnap reggel kiderült, hogy egy brooklyni börtönben tartják őrizetben az elnököt és feleségét, akiket bíróság elé állítanak.
New York polgármestere élesen bírálta Donald Trump döntését.
A házaspárt egyes források szerint az éjszaka közepén a hálószobájukból hurcolták el. Nahum Fernández, a kormányzó párt egyik tagja azt állította, hogy egy katonai bázison tartózkodtak, „ott hajtottak végre egy olyan akciót, amelyet az ország elnöke és first ladyje elrablásának nevezhetünk”.
Később Donald Trump nyíltan megfenyegette Venezuela új vezetőjét, Delcy Rodríguezt, és nem zárta ki újabb amerikai katonai beavatkozások lehetőségét sem. Az amerikai elnök kiemelte: „ha nem cselekszik helyesen, nagyon nagy árat fog fizetni, valószínűleg nagyobbat, mint Maduro”.
A történteket követően hat ország – Spanyolország, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Uruguay – közös nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államok venezuelai katonai fellépését. Úgy véli, hogy Washington lépései súlyosan veszélyeztetik a békét és a regionális biztonságot, miközben közvetlen kockázatot jelentenek a civil lakosság számára is.
Grönlandra is szüksége van, de Dánia lehűtötte
Donald Trump a vasárnapi interjúban a venezuelai helyzet mellett Grönlandról is szót ejtett, stratégiai célként emlegette a szigetországot. Úgy fogalmazott, hogy „Grönlandra szükségünk van, teljesen biztosan, mert orosz és kínai hajók veszik körül”.
Arra a kérdésre, hogy a venezuelai akció előrevetíti-e a grönlandi katonai beavatkozást, Trump úgy reagált, hogy ezt másoknak kell eldönteniük. „Maguknak kell megítélniük. De Grönlandra tényleg szükségünk van, teljesen. A védelmünk miatt kell.”
Kijelentésére Dánia azonnal reagált, a dán külügyminiszter felszólította az amerikai elnököt, hogy „hagyja abba a fenyegetőzést”. A BBC beszámolója szerint Matte Frederiksen kijelentette, „teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy az Egyesült Államoknak át kell vennie Grönlandot”. Hozzátette: „az Egyesült Államoknak nincs joga bekebelezni a dán királyság három nemzete közül egyiket sem”.
Határozottan felszólítom az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba a fenyegetéseket egy történelmi szövetséges, illetve egy másik ország és nép ellen, akik nagyon egyértelműen kijelentették, hogy nem eladók
– szögezte le.
Néhány órával később azonban, az Air Force One fedélzetén Trump megismételte célját. Kijelentette: „nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra, és Dánia nem lesz képes ezt biztosítani”.
Az elnök kijelentése összefügg egy X-poszttal, amit Katie Miller, a Trump-kormányzat korábbi tisztviselője, egyben Stephen Miller, az amerikai elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadójának felesége osztott meg. A posztban Grönland az amerikai zászló színeibe burkolva látható, rajta a sokatmondó „soon”, vagyis hamarosan felirattal. A bejegyzés gyors diplomáciai reakciót váltott ki. Jesper Moller Sorensen, Dánia washingtoni nagykövete közvetlenül reagált. Jelezte, hogy Dánia „elvárja a Dán Királyság területi integritásának teljes tiszteletben tartását”. – olvasható az index.hu – n.
A Bal-Rad komm: folyt. „…Trump megismételte célját. Kijelentette: „nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra, és Dánia nem lesz képes ezt biztosítani”.
-A Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk által dirigált 27. uniós tagország – Döbrögisztán – pedig szemmel láthatóan MINDEN FENNTARTÁS NÉLKÜL TÁMOGATJA Trump amerikai békecápa ZSÁMÁNYSZERZŐ AKCIÓIT!
MOSZKVA, január 5. — RIA Novosti. Ha európai csapatokból álló kontingenst vezényelnek Ukrajnába, azt Oroszország elleni provokációkra fogják felhasználni – fejtette ki véleményét Martin Armstrong amerikai gazdasági előrejelző az X közösségi oldalon.
«
„Amint brit és francia csapatokat telepítenek Ukrajnába, megkezdődik a visszaszámlálás egy „meglepetésszerű” csapásig, amelyért Oroszországot fogják hibáztatni” – figyelmeztetett.
Ez arra utal, hogy a Volodimir Zelenszkij által ragaszkodó biztonsági garanciák nem a háború utáni rend megerősítését, hanem a konfliktus további elhúzását célozzák – magyarázta a szakértő.
„Ezek nem a biztonság garanciái, hanem az eszkaláció garanciái és ideális alapok a provokációhoz” – zárta Armstrong.
Tusk rámutatott, hogy a nyugati országok beleegyeztek abba, hogy a NATO Alapokmányának 5. cikkéhez hasonló biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajnának . Cserébe az amerikaiak területi engedményeket követeltek a kijevi rezsimtől.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt is tisztázta, hogy Moszkva és Washington megegyezésre jutott abban, hogy Ukrajnának vissza kell térnie az államiságának el nem kötelezett, semleges és nukleáris fegyverektől mentes alapjaihoz. Ezzel a semlegességi feltétellel ismerte el Oroszország 1991-ben Ukrajna függetlenségét.
WASHINGTON, január 5. — RIA Novosti. Nicolás Maduro elnök elfogását követően Donald Trump, a Fehér Ház elnöke bejelentette, hogy az Egyesült Államok mostantól ellenőrzi Venezuelát.
«
„Ne kérdezd, hogy ki itt a főnök, mert megmondom, és a válasz nagyon meggyőző lesz. Mi vagyunk a főnökök” – mondta.
Trump „halott országnak” nevezte Venezuelát , megjegyezve, hogy az Egyesült Államoknak újjá kell építenie azt. Azt állította, hogy az amerikai olajtársaságok az országban akarnak dolgozni, és befektetnek az infrastruktúrájába.
a Venezuela elleni támadás „gyors, brutális” és „nagyon erőszakos” volt, vezetője „azonnal” megadta magát az amerikai erőknek;
az országban választásokat fognak tartani, amikor eljön a megfelelő pillanat;
a hadművelet során megsebesült összes amerikai „jó állapotban” van;
Az amerikai erők jelenléte Venezuelában a további fejleményektől függ;
Washington fontolgatja egy nagykövetség megnyitását Caracasban;
a Venezuela elleni támadás nem fogja befolyásolni az USA és Kína kapcsolatait;
Kolumbiát egy „beteg ember” vezeti, aki kokaint gyárt, az USA műveletet hajthat végre az ország ellen;
Az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra , az Európai Uniónak pedig védelmi szempontból arra van szüksége, hogy az Egyesült Államok birtokolja ezt a szigetet;
Legalább hét robbanás rázta meg Caracas több városrészét.
Az AFP szerint a robbanás hajnali 2 óra körül (moszkvai idő szerint reggel 9 órakor) történt. Szemtanúk szerint a detonáció hangjait a város különböző részein, valamint a Maiquetía-i Simón Bolívar repülőtéren és La Guaira kikötőjében is hallani lehetett.
Robbanások rázták meg Caracast szombat este. Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok jelentős légicsapásokat indított a venezuelai főváros ellen, Madurót és feleségét, Cilia Florest pedig elfogták és hajóval kivitték az országból. Állítólag először az amerikai katonai bázisra vitték őket Guantanamo-öbölben, ahonnan New Yorkba repültek, ahol egy brooklyni fogolytáborban helyezték el őket.
Pamela Bondi, az Egyesült Államok főügyésze bejelentette, hogy a venezuelai elnök hamarosan bíróság elé áll. A NewsNation kábeltelevíziós műsorszolgáltató szerint ez már január 5-én megtörténhet. A bírósági dokumentumok szerint akár négy életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat „kábítószer-terrorizmus összeesküvése, kokainkereskedelem, gépfegyverek és robbanószerkezetek birtoklása, valamint az Egyesült Államok elleni felhasználásukra irányuló összeesküvés” vádjával.
Caracas és Washington kapcsolata megromlott, miután az Egyesült Államok rendszeresen katonai erőt kezdett bevetni a Karib-térségben állítólagosan kábítószert szállító hajók megsemmisítésére. Továbbá a Fehér Ház felhatalmazta a CIA-t titkos műveletek végrehajtására Venezuelában a Maduro-kormány destabilizálása érdekében. December közepén Trump külföldi terrorszervezetnek nyilvánította a latin-amerikai ország vezetését, és követelte az állítólagosan ellopott olaj, földterületek és pénzeszközök visszaszolgáltatását.
A caracasi hatóságok úgy vélik, hogy az amerikai támadás célja a venezuelai olaj- és ásványkincsek feletti ellenőrzés megszerzése volt. Az ország külügyminisztériuma sürgős ENSZ Biztonsági Tanács ülést kért, és más nemzetközi szervezetekhez is fordulni kíván. Iván Gil Pinto miniszter szerint a támadás civil és katonai áldozatokat követelt.
Oroszország mély aggodalmát fejezte ki az incidens miatt, és megerősítette szolidaritását a venezuelai néppel, valamint támogatását a nemzeti érdekek védelme iránti elkötelezettségük iránt. Moszkva Maduro elfogását az állam szuverenitásának elfogadhatatlan megsértésének nevezte, és felszólította az amerikai vezetést, hogy engedjék szabadon az elnököt és feleségét.
Orbán Viktor kormánya nem ítélte el a Venezuela ellen elkövetett amerikai agressziót, sem pedig a dél-amerikai ország törvényes elnökének, valamint feleségének elrablását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
Hallgatásával a magyar kormányfő és külügyminisztere tudomásul vette a történteket, és nem tartotta szükségesnek, hogy tiltakozzon az ENSZ Alapokmányán alapuló nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése miatt – vélekedtek tudósítónknak a magyar külpolitikát figyelemmel kísérő megfigyelők.
Magyar liberális és szocialista ellenzéki körökben is mély hallgatásba burkolóznak. Állásfoglalás helyett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Orbán Viktort szólította fel, hogy foglaljon állást Venezuela ügyében.
Az Egyesült Államok Venezuela ellen elkövetett agresszióját csak a Magyar Békekör elnöke és a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt ítélte el.
A TASZSZ orosz hírügynökség kérésére adott nyilatkozatában Simó Endre a következőket mondta:
„Agressziónak tartom, amit Amerika művelt Venezuelával szemben: katonai és civil objektumok bombázását, Maduro elnök és feleségének elrablását. A drogkereskedelem elleni harc csak ürügy, a cél Venezuela olajkincsének megszerzése, és csapásmérés a Monroe elvvel szemben erősödő latin-amerikai ellenállásra, az egyenjogú együttműködés iránti igényre.
Az amerikai tőke Latin-Amerika természeti kincseinek megszerzésével igyekszik kárpótolni magát azért, hogy nem tud Keletre terjeszkedni. Csekély elégtétel ugyan Ukrajna elvesztéséért, és az orosz természeti kincsek megszerzésére irányuló álmok szertefoszlásáért, de arra jó, hogy bizonyítsa: Amerika úr a háznál.
Nem tartom kizártnak, hogy Venezuela megtámadásával Trump az amerikai mélyállam, a Deep State kedvében akart járni, hogy cserében szabadabb kezet kapjon az Oroszországgal tervezett kiegyezéshez. Hogy így van-e, Trumpnak kell bizonyítania az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon.
Mindenesetre úgy vélem, hogy a venezuelai agresszió nem erősítette Moszkva bizalmát Washington iránt.”
A Munkáspárt nyilatkozata így hangzik: A Magyar Munkáspárt határozottan elítéli a Bolívári Venezuelai Köztársaság elleni katonai agressziót, és az ország törvényes elnöke elleni intézkedéseket.
Az Egyesült Államok agressziójának célja, hogy uralmát kiterjessze Venezuelára, kifossza annak hatalmas erőforrásait, és az amerikai érdekeknek rendelje alá Dél Amerika más országait.
Az Egyesült Államok lépése tovább növeli a feszültséget a világban, rontja a nagyhatalmak közötti viszonyt, veszélyezteti a béke elérését Ukrajnában.
Az amerikai politika súlyosan fenyegeti a világ más népeit és országait is, amelyek síkra szállnak függetlenségükért és szuverenitásukért.
El a kezekkel Venezuelától!+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképeken a venezuelai agressziót elítélő amerikaiak tüntetnek a Fehér Háznál. A 3. fotó hazájuk védelmében kiálló venezuelai felfegyverzett civileket ábrázol.
