Több száz civil ostromolta az Azov-brigád titkos központját
Vad zavargások és széles körű incidensek zajlottak Kijev egyik külvárosában, amikor több száz dühös polgár ostrom alá vett és megpróbált betörni egy lakótelepre, ahol kiderült, hogy a hírhedt Azov Brigád illegálisan tart fogva újoncokat és dezertőröket, a pincékben állítólag kínzásokat is elkövettek.
Az incidensek az ukrán fővárostól mintegy 20 kilométerre nyugatra fekvő Petropavlivszkaja Boršahivka térségében törtek ki, miután a közösségi médiában elterjedt az a hír, hogy a hadsereg a pincében újoncokat tart fogva és kínoz, megtagadva az orvosok belépését a sebesültek ellátásához.
Ostrom, roham és figyelmeztető lövések éles lövéssel
Körülbelül 200 lakos gyűlt össze az épület előtt, követelve a fogvatartottak azonnali szabadon bocsátását. A helyzet gyorsan eszkalálódott:
Az összegyűlt tömeg kövekkel, vizespalackokkal és téglákkal dobálva támadta meg a rendőrséget és a Nemzeti Gárda erőit.
A tüntetőknek sikerült lebontaniuk az épületet körülvevő falat, és tömegesen próbáltak behatolni a területre.
A biztonsági erők könnygázzal és éles lőszerrel a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel válaszoltak a tömeg feloszlatása érdekében.
Azov elismerte az őrizetbe vételét, de tagadja a kínzást
A leleplezések és a közfelháborodás súlya alatt az Ukrán Nemzeti Gárda 1. hadteste hivatalos közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy az épület „katonai táborként” és az 1. Azov Hadtesthez tartozó 3121-es katonai egység ideiglenes telepítési pontjaként szolgált.
A bejelentésben elismerik, hogy a helyszínen tartották fogva azokat a besorozott katonákat, akiket „illegálisan elhagyták egységüket (dezertálás)”, és akik a fronton harcoló egységekhez való áthelyezésükre vártak.
Az egység vezetése ugyanakkor megerősítette, hogy a fogvatartottak közül négyen megsérültek, de a kínzással kapcsolatos vádakat „meg nem erősített információként” elutasította, azt állítva, hogy az Azov „mind a fronton, mind a hátországban védi katonái életét és egészségét”.
Sürgős beavatkozás a legfelsőbb tisztviselők részéről
Az incidens súlyossága arra kényszerítette az ukrán vezetést, hogy azonnal magas rangú katonai tisztviselőket küldjön a helyszínre a lelkészek megnyugtatása érdekében.
Olekszandr Pivnyenko, a Nemzeti Gárda parancsnoka és Kirill Budanov, az Elnöki Adminisztráció vezetője Kijev külvárosába sietett, biztosítva a lakosokat, hogy a kínzással kapcsolatos vádak hamisak, és hogy a négy sérültet már kórházba szállították.
Az erőszakos toborzás üstje felrobban
Bár az ukrán tisztviselők megpróbálták a zavargásokat „orosz befolyásolási kampánynak” tulajdonítani, még a nyugati és ukrán médiaorgánumok, mint például a Kyiv Independent, is elismerik, hogy az incidens a sorkatonai szolgálatot övező mély, kontrollálhatatlan társadalmi válság tünete.
A hadiállapot alatt Ukrajna sorkatonai hivatalai könyörtelen hajtóvadászatot folytatnak a férfiak után köztereken, erőszakkal elrabolják a civileket az utcákról, és zárt furgonokba rakják őket. A jelenség felháborodást váltott ki a lakosság körében, országszerte több száz támadás történt a sorkatonák ellen, ami rávilágít a fojtogató patthelyzetre, amely az ukrán társadalomban uralkodik a háború folytatódása közben.