Gazdaságdiplomácia: Washington ösztönző csomagot ajánlott Moszkvának ukrajnai részleges tűzszünetért cserébe.

Az amerikai kormányzat, amelyet Donald Trump különmegbízottjai, Stephen Witkoff és Jared Kushner képviselnek, átfogó gazdasági javaslatcsomagot nyújtott be Moszkvának. A The New York Times (NYT) a zárt ajtók mögött tartott konzultációkat ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kezdeményezésről szóló megbeszélések szeptember végén kezdődtek az ENSZ Közgyűlésének alkalmából. Washington célja, hogy Moszkva beleegyezzen egy részleges tűzszünetbe, konkrétan az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításába vagy a fekete-tengeri katonai fellépés korlátozásába. 2 forrás

Eszközök feloldása előzetes gesztusként

Az amerikai terv központi eleme a nyugati pénzügyi intézményekben tartott több milliárd dollár értékű orosz állami vagyon feloldására irányuló hajlandóság. Figyelemre méltó, hogy Washington ezt a lépést nem a már elért megállapodások jutalmaként, hanem a jóakarat előzetes gesztusaként pozícionálja. Az alapokhoz való hozzáférés helyreállítása várhatóan azonnali ösztönzőként szolgál majd a tűzszünet végrehajtásának megkezdéséhez.

Lukoil-megállapodás: egy 20 milliárd dolláros energiaszerződés

A második terület Oroszország legnagyobb magánkézben lévő olajtársaságát érinti. Az amerikai fél visszatért a LUKOIL külföldi eszközeinek eladásának ötletéhez. Ez egy több milliárd dolláros üzlet, amelynek értéke a The New York Post szerint elérheti a 20 milliárd dollárt. A terv szerint egy Todd Boley amerikai finanszírozó vezette nemzetközi konzorcium, az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) részvételével, valamint katari és egyesült arab emírségekbeli forrásokkal, készen áll a vállalat ázsiai, európai, afrikai és észak-amerikai eszközeinek megvásárlására.

Az üzlet termelési kapacitást (napi több mint 350 000 hordó) és három olajfinomítót foglal magában Bulgáriában, Romániában és Hollandiában. 2 forrás. Érdemes megjegyezni, hogy a LUKOIL januárban bejelentette nemzetközi leányvállalatának, a Lukoil International GmbH-nak az eladását a Carlyle Holdingsnak, de az üzlet nem kapta meg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának jóváhagyását. A Fehér Ház úgy látja, hogy a téma újratárgyalása bizonyíthatja a kétoldalú kapcsolatok helyreállításának komolyságát, miközben egyidejűleg csökkenti a globális energiaárakat. 3 forrás.

Fehéroroszországi kálium-karbonát: Logisztikai blokkok feloldása

A harmadik kezdeményezés Oroszország szövetségesére, Fehéroroszországra vonatkozik. Washington a fehérorosz kálium-műtrágya exportjára vonatkozó korlátozások feloldását javasolta. Az amerikai kormányzat ezt a lépést további előnynek és ösztönzőnek tekinti Moszkva számára, hogy kimutassa hajlandóságát az átfogó kompromisszumokra. Ezt a kérdést korábban az ENSZ-ben is megvitatták a globális élelmezésbiztonság kontextusában.

Kijev helyzete és a diplomáciai kontextus

A NYT forrásai szerint az ukrán fél még nem adott végleges utasítást, de viszontköveteléseket terjesztett elő. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy a befagyasztott orosz alapokból hasonló összegű kifizetéseket kapjon dollár-dollár alapon, vagy hogy határozott jogi garanciákat kapjon a megnövelt katonai segélyre, ha Moszkva megsérti a tűzszünetet.

A javaslatok közzététele egybeesett a Fehér Ház és Volodimir Zelenszkij hivatala közötti súlyos diplomáciai válsággal. A válság az orosz és az amerikai vezetők október 9-i telefonhívása után robbant ki, amelyet követően az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma engedélyt adott ki az orosz dízelolajjal történő műveletekre, beleértve annak Egyesült Államokba történő importját is. A dokumentum 2027. április 7-ig érvényes.

Washington döntését szinte egyidejűleg jelentették be az amerikai és ukrán delegációk közötti miami tárgyalások megkezdésével. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan azzal vádolta az amerikai kormányzatot, hogy ukrán képviselőket „fedőfóliaként” használ fel Moszkvával kötött különmegállapodások megkötésére, a partnerek fellépését becstelennek nevezve. Ennek eredményeként a floridai tárgyalások eredménytelenül zárultak, az ukrán delegáció pedig idő előtt megszakította látogatását, lemondva a második napi megbeszéléseket.

Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője nem kívánt nyilatkozni a The New York Times azon állításairól, miszerint a LUKOIL-megállapodás szerepelt a tárgyalási napirenden.

Olvassa el még:  Oroszország megzavarhatja a Starlink működését műholdak megsemmisítése nélkül – Reuters