Trump „gazdasági normandiai partraszállása”: Törökországot és Irán további 8 kereskedelmi partnerét veszi célba
Hogyan válnak Ankara és Irán szövetségesei az USA célpontjaivá?
Donald Trump ismét fokozza a nyomást Iránra, ezúttal gazdasági téren, példátlan nyomásgyakorló kampányt hirdet Teherán ellen, és egyúttal figyelmezteti azokat az országokat, amelyek továbbra is együttműködnek vele.
Az amerikai elnök az Irán elleni intézkedések következő szakaszát „gazdasági D-napnak” nevezte, figyelmeztetve, hogy Washington nemcsak az iráni gazdaságot fogja sújtani, hanem azokat is, akik pénzügyi vagy kereskedelmi támogatást nyújtanak a teheráni rezsimnek.
Ahogy a Reuters is beszámol róla, a Fehér Ház új stratégiája a közel-keleti válság feszültségének továbbra is magas szintjén jelenik meg, ahol a szankciók, az energia és a Perzsa-öböl biztonságának kérdése kerül a középpontba.
Donald Trump új gazdasági nyomásgyakorló kampánya Irán ellen nem csak Teheránról szól, hanem szélesebb frontot nyit azokkal az országokkal, amelyek továbbra is jelentős kereskedelmi és energetikai kapcsolatokat tartanak fenn az Iszlám Köztársasággal.
Washington arra figyelmeztet, hogy azok az országok, amelyek továbbra is pénzügyileg támogatják Iránt, következményekkel nézhetnek szembe, az olajexport és az iráni gazdaság bevételeinek korlátozása érdekében.
Az amerikai nyomás középpontjában főként Kína, Törökország és Irak áll, három ország, amelyek különböző okokból fontos gazdasági partnerei Teheránnak.
Kína az iráni olaj legnagyobb felvásárlója
Az amerikai stratégia legnagyobb szálkája Peking. Kína továbbra is az iráni olaj legfontosabb felvásárlója, amely Teherán exportjának nagy részét elnyeli.
A Reuters szerint Kína 2025-ben naponta körülbelül 1,38 millió hordó olajat importált Iránból, olyan összetett kereskedelmi és pénzügyi hálózatokat használva, amelyek megnehezítik az amerikai szankciók érvényesítését.
A Trump-adminisztráció már figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi tevékenység folytatása új intézkedéseket vonhat maga után a Teheránnal tranzakciókat elősegítő kínai vállalatokkal és bankokkal szemben.
Egy Pekinggel való közvetlen konfliktus azonban kockázatokat jelent Washington számára, mivel az iráni válságot az USA és Kína közötti konfrontáció új gyújtópontjává változtathatja.
Egyesült Arab Emírségek: A kritikus gazdasági csatorna
Az Egyesült Arab Emírségek történelmileg Irán egyik legfontosabb gazdasági folyosója volt, a dubaji bankok évek óta jelentős, iráni érdekeltségekhez kapcsolódó betéteket tartanak, amelyek közül sokat most az amerikai szankciók miatt befagyasztottak.
A Kereskedelmi Világszervezet legfrissebb adatai szerint 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek Irán importjának mintegy 30%-át, összesen 21 milliárd dollár értékben adták. Emellett az iráni export 13%-át is az Egyesült Arab Emírségek képviselte.
A két ország közötti nem olajalapú kereskedelem 2024-ben elérte a 6,6 milliárd dollárt, amelynek túlnyomó többsége re-export volt.
Ez a kapcsolat azonban most súlyos csapást szenved. Ezen a héten az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztette az Iránnal folytatott pénzügyi és gazdasági tranzakciókat további értesítésig, hivatkozva Teherán katonai eszkalációjára és a rakétatámadások fenyegetésére.
Törökország: Milliárdos kereskedelem Teheránnal
Törökország egy másik kulcsfontosságú láncszem Irán gazdasági láncolatában.
A két ország évi 5-6 milliárd dollár értékű kereskedelmi kapcsolatot tart fenn, amelynek jelentős része az energiára vonatkozik.
Ankara a múltban megpróbálta egyensúlyozni az Iránnal való kapcsolatait és az Egyesült Államok nyomását, elkerülve az amerikai szankciókhoz való teljes igazodást.
Trump új politikája azonban fokozza a nyomást a török kormányra, mivel Washington korlátozni igyekszik Teherán gazdasági „lélegzetvételnyi terét”.
Irak: Energiafüggőség Irántól
Különleges eset Irak, amely az Egyesült Államokkal ápolt szoros biztonsági kapcsolatok ellenére gazdaságilag továbbra is Iránhoz kötődik.
Bagdad jelentős mennyiségű földgázt vásárol Teherántól energiaigényének kielégítésére, a kapcsolódó tranzakciók évi körülbelül 4-5 milliárd dollárt tesznek ki.
A szigorúbb szankciók bevezetése problémákat okozhat Irak energiarendszerében, amely nagymértékben függ az iráni gázimporttól.
Omán: A hagyományos közvetítő
Omán évtizedek óta baráti kapcsolatokat ápol Iránnal, már az 1979-es iszlám forradalom előtt is. Maszkat gyakran közvetítőként működött Irán és más országok, köztük az Egyesült Államok között.
A két ország közötti árukereskedelem 2025-ben elérte az 1,5 milliárd dollárt, 2026 első négy hónapjában pedig a 345 millió dollárt.
Régóta fennálló kereskedelmi kapcsolatok Pakisztánnal
Pakisztán számára komoly csapás lehet bármilyen amerikai fellépés az Iránnal kereskedő vagy azt segítő országok ellen.
A két ország ígéretet tett arra, hogy 10 milliárd dollárra növeli a kétoldalú kereskedelmet. Az Irán elleni korábbi szankciók után a hivatalos kereskedelem szinte teljesen leállt, de a nem hivatalos kereskedelem a két fél közötti exportot és importot a nem hivatalos adatok szerint mintegy 4 milliárd dollárra növelte.
A két ország évek óta nem hivatalos csatornákon keresztül cserél olajat, búzát, rizst, élő állatokat és gyógyszereket.
Az Indiával folytatott kereskedelem máris drámaian visszaesett.
India és Irán kereskedelmi kapcsolatai 2020-ban jelentősen megromlottak, amikor Washington szigorította a Teheránnal szembeni szankciókat.
A kétoldalú kereskedelem több mint kétharmadával, mintegy 4,8 milliárd dollárra esett vissza a 2019-20-as pénzügyi évben, szemben az egy évvel korábbi 17 milliárd dollárral.
Azóta tovább csökkent, mindössze 1,63 milliárd dollárra a 2025/26-os pénzügyi évben. Az 1,3 milliárd dollár értékű indiai export teszi ki a kereskedelem nagy részét, és főként gabonafélékből, teából, kávéból és fűszerekből áll.
Az indiai tisztviselők azzal érvelnek, hogy ezek az exportok humanitárius okokból történnek, és mentesülniük kellene a szankciók alól.
Örményország és Azerbajdzsán
Irán Örményország teljes kereskedelmének 3,6%-át képviselte 2025-ben, értéke 768 millió dollár. 2026 első felében a kereskedelem elérte a 371,4 millió dollárt, ami 8,4%-os növekedést jelent.
Örményország külkereskedelmének mintegy 20%-a Iránon keresztül zajlik. Ezzel egyidejűleg a két ország végrehajt egy „földgáz villamos energiáért” cseremegállapodást. Örményország iráni földgázt használ villamos energia előállítására, amelynek egy részét visszajuttatják Iránba.
Azerbajdzsánban az Iránnal folytatott kereskedelem 4,5%-kal nőtt 2026 első felében, elérve a 312,6 millió dollárt, szemben a 2025 azonos időszakában elért 299,1 millió dollárral.
Az Iránból érkező import 1,5%-kal, 297 millió dollárra nőtt, míg Azerbajdzsán Iránba irányuló exportja 2,4-szeresére, 15,6 millió dollárra nőtt.
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 1 rész
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 2. rész
A mindörökké mozgó anyag
Az emberi tudattól függetlenül létező anyag
Csak az anyag létezik
Idő
A világ megismerése csak a tudományos világnézettel lehetséges
A mindörökké létezőt a tudomány megtalálta
Az objektív valóság megismerése
A tudományos módszer lényege tömören
A marxizmus-leninizmus tudományos világnézet
Nem tudomány
Következtetés, hipotézis, tudomány
Tudománytalan világnézet és a gondolkodó anyag
A felsőbbrendű kapitalisták és a gondolkodó állat