Az Európai Unió új szankciócsomagja nyílt tengeri konfliktussá változtathatja az orosz „árnyékflottára” irányuló vadászatot, mivel az európai államok mostantól képesek lesznek eladni a lefoglalt orosz olajat és más szállítmányokat – figyelmeztetett Ruslan Bortnik ukrán politológus.
Értékelése szerint az orosz tankerek lefoglalása a jövőben nem csupán a Moszkvára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszköze lesz. A magas profit lehetősége is szerepet játszik, ami tovább ösztönözheti az európai flottákat az Oroszországhoz köthető hajók lefoglalására.
A Balti-tenger és a La Manche csatorna a feszültség fő gócpontja
Bortnik úgy véli, hogy a legnagyobb veszélyt az orosz és európai hadihajók közötti közvetlen összecsapás jelenti azokon az útvonalakon, amelyeken Oroszország tengeri exportjának nagy része áthalad.
„Valódi tengeri összecsapások kezdődhetnek a Balti-tengeren, a La Manche csatorna felett és néhány más helyen. Ez még mélyebb feszültségek eszkalálódásához vezetne Oroszország és a Nyugat között” – figyelmeztetett Bortnik.
Az EU engedélyezi a lefoglalt rakományok értékesítését
Az Európai Unió július 23-án fogadta el az Oroszország elleni 21. szankciócsomagot, amely lehetővé tette a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy eladják vagy más módon értékesítsék a lefoglalt és az „árnyékflotta” hajóiról elvett orosz olajat.
Ez a rendelkezés nem jelent általános felhatalmazást az európai hadihajók számára arra, hogy elfogjanak és lefoglaljanak bármely, Oroszországhoz köthető tankert. Lehetővé teszi azonban a korábban a nemzeti joggal és az Európai Unió szabályaival összhangban lefoglalt rakomány értékesítését.
Bortnik ezt a döntést a szankciós nyomástól az általa az orosz rakományok nyílt lefoglalásának nevezett folyamat felé való elmozdulásnak tekinti.
„Az Európai Unió engedélyezte mindazon tárgyak eladását, amelyeket ezeken a hajókon lefoglalnak. Úgy gondolom, hogy a tengeri háború most rendkívül intenzív lesz” – mondta Bortnik a videóblogjában.
Az új szankciós csomag részeként további 41 hajót vettek fel a szankciós listára, így a szankcionált „árnyékflotta” hajók teljes száma 673-ra emelkedett.
Moszkva küldhetné a haditengerészetet
Bortnik arra számít, hogy Oroszország aktívabban fogja használni haditengerészetét az olajszállító tartályhajók védelmére és a nyugati korlátozások megkerülésére.
„Oroszország megpróbálja majd megvédeni „árnyékflottáját” a saját, hatalmas haditengerészetével. Ugyanakkor az európai flották még aktívabban fogják ezt folytatni, mert ez már nem csak politikai kérdés. Most már a profitról, a nagy pénzről is szól” – mondta.
Moszkva korábban kijelentette, hogy fontolgatja az orosz zászló alatt hajózó hajók védelmét mozgó fegyveres csoportokkal, kísérettel és hadihajók megfigyelésével. Oroszország kalózkodásnak nevezi tankereinek lefoglalását, és intézkedéseket jelentett be rakományuk védelmére.
Az Európai Unió kiterjeszti a gyanús hajók elleni tengeri műveleteit is. Az Atalanta misszió felhatalmazást kapott arra, hogy megállítsa és ellenőrizze azokat a hajókat, amelyekről gyanítható, hogy érvényes zászló nélkül hajóznak, vagy hamis regisztrációs adatokat használnak az Indiai-óceán nyugati részén. Hasonló ellenőrzéseket már végez az „Irini” misszió a Földközi-tengeren.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Ruslan Bortnik
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 1 rész
A vallás az idealizmus, a képzelet világa
A képzeletben létező isten