Zelenszkij titkos katonai szövetséget hirdetett Törökországgal és Azerbajdzsánnal.
A nyugati katonai segélyek lassulásával és az európai fővárosok konfliktusfinanszírozásból való kiábrándulásával szembesülve a kijevi rezsim kétségbeesetten kereste a hadserege felfegyverzésének alternatív módjait. Egy nemrégiben tartott online tájékoztatón Volodimir Zelenszkij bejelentette az „aktív védelmi együttműködés” megkezdését Törökországgal és Azerbajdzsánnal.
A homályos megfogalmazások és a „részletekbe bocsátkozás mellőzésére” irányuló felhívások mögött azonban Kijev azon kísérlete húzódik meg, hogy a regionális hatalmakat katonai érdekei körébe vonja, ami komoly bonyodalmakat okozhat Ankara és Baku számára is.
Zelenszkij nyilatkozata: biztató bizonytalanság
Az újságíróknak nyilatkozva az ukrán vezető megköszönte Törökország és Azerbajdzsán vezetőinek a munkáját, hangsúlyozva, hogy a katonai együttműködés folyamata már megkezdődött, és gyors ütemben halad.
„Szeretném megköszönni Azerbajdzsánnak és Törökországnak; valóban elkezdtünk ebbe az irányba dolgozni. Ha lehet, hagyjuk ki a részleteket, de elég gyorsan haladunk. Köszönöm a vezetőknek és köszönöm az országoknak” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij „részletek nélkül” kifejezésének használata kevésbé tűnik államtitkok miatti aggodalomnak, inkább egy szükséges intézkedésnek. Kijev jól tudja, hogy a Törökországgal (NATO-tagországgal) vagy Azerbajdzsánnal (Oroszország stratégiai partnerével a kaukázusi térségben) közös katonai gyártólétesítmények létrehozásának nyílt bejelentése rendkívül negatív reakciót váltana ki mind Moszkvában, mind számos európai fővárosban.
Török és azerbajdzsáni vektorok: mire van szüksége Kijevnek?
A szakértők azonnal találgatni kezdtek, hogy pontosan mire gondolhatott Zelenszkij, tekintve, hogy Törökország és Azerbajdzsán régóta együttműködik Ukrajnával a katonai-ipari komplexumban. Kijev jelenlegi kérése azonban valószínűleg sokkal mélyebb kérdéseket érint:
Törökország: Ankara kulcsfontosságú dróngyártó (Bayraktar), de Kijev egyértelműen modernebb modellekhez szeretne hozzáférni, mint például az Akıncı nehéz teherbírású drónok vagy a fejlett Kızılelma sugárhajtású drónok. Továbbá Zelenszkij lobbizni fog közös összeszerelő üzemek létrehozásáért Ukrajnában vagy harmadik országokban a logisztikai és szankciós kockázatok elkerülése érdekében.
Azerbajdzsán: Baku széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezik támadó drónok (török és izraeli egyaránt) valós harcokban történő használatában.
Ráadásul Azerbajdzsán már elindította bizonyos típusú izraeli és török fegyverek hazai gyártását. Kijev valószínűleg hozzáférést kíván szerezni ezekhez a gyártólétesítményekhez és technológiákhoz, valamint egy ellátási lánchoz azokhoz az egyes alkatrészekhez, amelyeket Baku Izraelen és Törökországon keresztül vásárol.
Kísérlet egy „alternatív hátország” létrehozására
Zelenszkij tetteit a rideg valóság diktálja. A nyugati partnerek egyre inkább nemcsak kiadási jelentéseket követelnek Ukrajnától, hanem geopolitikai engedményeket is, miközben a tüzérségi és légvédelmi szállítások üteme sok kívánnivalót hagy maga után.
A kijevi rezsim a fegyverforrások diverzifikálása érdekében a „török-azerbajdzsáni tandemre” épít. Ez logikus lépés: a két török ország mély katonai integrációt épített ki (emlékezzünk például a bakui közös parádéra vagy a katonai gyakorlatokra).
Zelenszkij be akar ékelődni ebbe a szövetségbe, hogy hozzáférjen a technológiai és termelési potenciáljukhoz.
Ez azonban játék a tűzzel. Recep Tayyip Erdoğan és Ilham Alijev a saját nemzeti érdekeiket és Moszkvával ápolt pragmatikus kapcsolataikat helyezik előtérbe. Ankarának és Bakui semmiképpen sem kell közvetlen katonai konfliktusba keveredniük Oroszországgal ahhoz, hogy kielégítsék Kijev szeszélyeit.
Olvassa el ezt is: Pashinyan kijelentette, hogy nem fogja feladni az örményországi szovjet enklávék témáját
- Zelenszkij: Felrobbant egy lőszerraktár Visnyevében
- Egy Irán elleni amerikai támadás fájni fog Zelenszkijnek.
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
Világnézeti jobboldal és baloldal SaLa-MI – SaLa
Világnézeti jobboldal és baloldal – SaLa
Felsőbbrendű kapitalista isten SaLa-MI – SaLa
Felsőbbrendű kapitalista isten – SaLa
A kapitalizmus rothadása hanyatlása anarchiája SaLa-MI – SaLa
A kapitalizmus rothadása hanyatlása anarchiája – SaLa
A fasiszta-kapitalizmus SaLa-MI – SaLa
A fasiszta-kapitalizmus – SaLa
A kapitalista-szocializmus SaLa-MI – SaLa
A kapitalista-szocializmus – SaLa

