FIR Newsletter 2026-26 (FIR Hírlevél 2026-26)
75 éves a FIR – Hanti Vilmos FIR elnök üzenete
A „Soha többé ne fasizmust!” figyelmeztetés ma ismét időszerű.
A Nemzetközi Ellenállási Harcosok Szövetsége (FIR) 75. évfordulóját ünnepli. A szervezetet 1951-ben alapították Bécsben volt partizánok, koncentrációs táborok túlélői, az antifasiszta ellenállási harcban részt vevő nők és férfiak, valamint az üldöztetés áldozatainak kezdeményezésére. A cél egyértelmű volt: megakadályozni, hogy az emberiség újra átélje a fasizmus és a világháború borzalmait. A FIR 75 éve őrzi és támogatja az antifasiszta politikai és fegyveres ellenállás örökségét. Megalapítása nem pusztán egy szervezési cselekedet volt. Erkölcsi fogadalom volt. Egy fogadalom, hogy a fasizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a háború soha többé nem taszíthatja romba az emberiséget. Az alapítók történelmi tapasztalata egyértelmű: a fasizmus nem egyik pillanatról a másikra keletkezik. Gyűlölettel, kirekesztéssel és hazugságokkal kezdődik. Folytatódik, miközben az embereket egymás ellen fordítják, a társadalmi félelmeket politikailag kihasználják, és a demokratikus intézmények fokozatosan erodálódnak.
A FIR létezése ma már nem pusztán történelmi emlék, hanem aktuális politikai és erkölcsi szükségszerűség. A szervezet alapító atyáinak mottója – „Soha többé fasizmust! Soha többé háborút!” – ismét drámaian aktuálissá vált. A szélsőjobboldali mozgalmak egyre erősebbek Európában és a világ számos országában. Számos ország parlamentjében már nem csak elszigetelt neonáci csoportok, hanem jelentős politikai erők kérdőjelezik meg a demokratikus jogállamiság alapjait, és támadják a kisebbségeket, a migránsokat, a szakszervezeteket, a sajtószabadságot és a társadalmi szolidaritás eszméjét. Ugyanakkor a történelem relativizálása is egyre terjedőben van. Több európai országban is megpróbálják az antifasiszta felszabadulásért folytatott küzdelmet a diktatúrák bűneivel azonosítani, lekicsinyelni a nácikkal való együttműködést, vagy hősként ábrázolni azokat az egyéneket és szervezeteket, akik üldöztetést és tömeggyilkosságokat követtek el. A FIR egyik legfontosabb feladata ezért az antifasiszta történelmi emlékezet védelme. Nem véletlen, hogy sok helyen támadják az antifasiszta megemlékezéseket, megrongálják az emlékműveket, vagy megpróbálják kiszorítani az ellenállás hagyományát a közéletből. A történelemről szóló vita valójában a jelenről és a jövőről szól: arról, hogy milyen világban szeretnénk élni.
A FIR feladata ma az is, hogy világosan felismerje: a fasizmus modern formái nem feltétlenül egyenruhában és horogkereszttel jelennek meg. Gyakran olyan szlogenek mögé bújnak, mint a „rend helyreállítása”, a „nemzeti önvédelem”, a „biztonság” vagy a „kulturális identitás”. Manapság a gyűlöletbeszéd gyakran terjed a közösségi médiában, politikai propagandában, vagy akár összeesküvés-elméletek formájában.
Az FIR-nek reagálnia kell arra a tényre is, hogy a világ ismét az újrafegyverkezés korszakába lépett. Az orosz-ukrán háború – amely immár ötödik éve szabadítja el pusztító erejét Ukrajnában –, az eszkalálódó közel-keleti konfliktusok és a globális katonai feszültségek ismét normává tették a militarizáció nyelvezetét. A hidegháború vége óta soha nem költöttek ennyi pénzt katonai felszerelésre, miközben a társadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás helyzete egyre több országban romlik. Történelmi tapasztalataira támaszkodva az FIR arra figyelmeztet, hogy az autoriter és szélsőséges politikai erők könnyebben megerősödnek a militarizált társadalmakban. Az FIR a békepolitika szereplőjének is tekinti magát. Feladata, hogy együttműködjön a békemozgalmakkal, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel és mindazokkal, akik elutasítják a gyűlöletpolitikát és a háború logikáját.
Ugyanakkor a FIR belső kihívásokkal is szembesül. Az antifasiszta ellenállás résztvevőinek generációja fokozatosan kihalóban van. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy a mai generációk hogyan vehetnek részt az antifasiszta emlékezet megőrzésében és a demokratikus értékek védelmében. A jövő antifasizmusa nem korlátozódhat pusztán megemlékezések és koszorúzások sorozatára. Élénk társadalmi mozgalommá kell válnia, amely képes válaszokat adni a 21. század problémáira: a társadalmi egyenlőtlenségre, a rasszizmusra, a háborús propagandára, a demokratikus jogok erodálására és az emberi méltóság elleni támadásokra.
A FIR 75. évfordulója tehát nem pusztán ünneplési ok. Emlékeztető is. Arra emlékeztet minket, hogy a fasizmus elleni küzdelem nem a történelem lezárt fejezete, hanem a jelen és a jövő egyik legfontosabb demokratikus feladata. Ezért különösen nagy felelősséget viselnek azok, akik ma ezt az örökséget viszik tovább. A FIR 75 éves története során több tízezer ember tevékenykedett a szervezetben és tagszervezeteiben. Volt ellenállók, holokauszt-túlélők, történészek, tanárok, munkások, diákok, szakszervezeti tagok, békeaktivisták és önkéntes polgárok őrizték meg és adták tovább az antifasizmus eszméjét. Sokan közülük az ellenségeskedés, a politikai nyomás vagy a társadalmi közöny ellenére is végezték ezt a munkát. Köszönetet érdemelnek.
És külön köszönet illeti a mai generáció „fáklyavivőit” – azokat, akik ma vállalják ezt a gyakran nehéz és népszerűtlen küzdelmet. Felelősségük óriási. Ma már nem elég pusztán emlékezni a történelemre. Meg kell értenünk a tanulságait is, és bátran be kell avatkoznunk minden olyan fejlemény ellen, amely azzal fenyeget, hogy a világot ismét az embertelenség, a gyűlölet és a háború felé sodorja. A FIR 75. évfordulója ezért nemcsak ünneplésre ad okot, hanem figyelmeztetés és elkötelezettség is. Elkötelezettség az antifasiszta ellenállás erkölcsi örökségének megőrzése iránt a jövő generációi számára. Mert a történelem tanulsága ma is változatlan: Soha többé fasizmust! Soha többé háborút!
A FIR feladata ma az is, hogy világosan felismerje: a fasizmus modern formái nem feltétlenül egyenruhában és horogkereszttel jelennek meg. Gyakran olyan szlogenek mögé bújnak, mint a „rend helyreállítása”, a „nemzeti önvédelem”, a „biztonság” vagy a „kulturális identitás”. Manapság a gyűlöletbeszéd gyakran terjed a közösségi médiában, politikai propagandában, vagy akár összeesküvés-elméletek formájában.
Az FIR-nek reagálnia kell arra a tényre is, hogy a világ ismét az újrafegyverkezés korszakába lépett. Az orosz-ukrán háború – amely immár ötödik éve szabadítja el pusztító erejét Ukrajnában –, az eszkalálódó közel-keleti konfliktusok és a globális katonai feszültségek ismét normává tették a militarizáció nyelvezetét. A hidegháború vége óta soha nem költöttek ennyi pénzt katonai felszerelésre, miközben a társadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás helyzete egyre több országban romlik. Történelmi tapasztalataira támaszkodva az FIR arra figyelmeztet, hogy az autoriter és szélsőséges politikai erők könnyebben megerősödnek a militarizált társadalmakban. Az FIR a békepolitika szereplőjének is tekinti magát. Feladata, hogy együttműködjön a békemozgalmakkal, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel és mindazokkal, akik elutasítják a gyűlöletpolitikát és a háború logikáját.
Ugyanakkor a FIR belső kihívásokkal is szembesül. Az antifasiszta ellenállás résztvevőinek generációja fokozatosan kihalóban van. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy a mai generációk hogyan vehetnek részt az antifasiszta emlékezet megőrzésében és a demokratikus értékek védelmében. A jövő antifasizmusa nem korlátozódhat pusztán megemlékezések és koszorúzások sorozatára. Élénk társadalmi mozgalommá kell válnia, amely képes válaszokat adni a 21. század problémáira: a társadalmi egyenlőtlenségre, a rasszizmusra, a háborús propagandára, a demokratikus jogok erodálására és az emberi méltóság elleni támadásokra.
A FIR 75. évfordulója tehát nem pusztán ünneplési ok. Emlékeztető is. Arra emlékeztet minket, hogy a fasizmus elleni küzdelem nem a történelem lezárt fejezete, hanem a jelen és a jövő egyik legfontosabb demokratikus feladata. Ezért különösen nagy felelősséget viselnek azok, akik ma ezt az örökséget viszik tovább. A FIR 75 éves története során több tízezer ember tevékenykedett a szervezetben és tagszervezeteiben. Volt ellenállók, holokauszt-túlélők, történészek, tanárok, munkások, diákok, szakszervezeti tagok, békeaktivisták és önkéntes polgárok őrizték meg és adták tovább az antifasizmus eszméjét. Sokan közülük az ellenségeskedés, a politikai nyomás vagy a társadalmi közöny ellenére is végezték ezt a munkát. Köszönetet érdemelnek.
És külön köszönet illeti a mai generáció „fáklyavivőit” – azokat, akik ma vállalják ezt a gyakran nehéz és népszerűtlen küzdelmet. Felelősségük óriási. Ma már nem elég pusztán emlékezni a történelemre. Meg kell értenünk a tanulságait is, és bátran be kell avatkoznunk minden olyan fejlemény ellen, amely azzal fenyeget, hogy a világot ismét az embertelenség, a gyűlölet és a háború felé sodorja. A FIR 75. évfordulója ezért nemcsak ünneplésre ad okot, hanem figyelmeztetés és elkötelezettség is. Elkötelezettség az antifasiszta ellenállás erkölcsi örökségének megőrzése iránt a jövő generációi számára. Mert a történelem tanulsága ma is változatlan: Soha többé fasizmust! Soha többé háborút!
***