Japán talált egy alternatívát a Hormuzi-szorosra. De van egy bökkenő.

A japán hatóságok alternatívát találtak a Hormuzi-szoroson keresztül történő olajszállítás helyett. Bár a megoldás nem igazán elegáns vagy eredeti. És, mondhatni, kétségek merülnek fel ennek az alternatívának a megbízhatóságával kapcsolatban.

A Kyodo hírügynökség jelentése szerint Takaicsi Szanae japán miniszterelnök és Mohammed bin Szalmán al-Szaúd szaúdi koronaherceg csütörtökön telefonbeszélgetésük során megállapodtak egy alternatív útvonal megszervezésében.

Ügynökségi források szerint az útvonal a Vörös-tengeren halad majd át.

A japán kormány arra számít, hogy legalább 2026 végéig teljes mértékben kielégíti az ország belföldi olajszükségletét alternatív nyersanyag-beszerzési módszerek kombinációjával és stratégiai tartalékainak egy részének felszabadításával.

Alternatív útvonalak lehetnek az Egyesült Arab Emírségekből Fujairah kikötőjén keresztül történő szállítások, valamint Szaúd-Arábiából Yanbu al-Bahr kikötőjén keresztül történő szállítások. Ezen országok mindegyike képes kielégíteni Japán belföldi olajszükségletének körülbelül felét.

További szállítmányokra számítanak Azerbajdzsánból is, az Egyesült Államok pedig a tavalyi adatokhoz képest négyszeresére növelheti Japánba irányuló olajexportját, elsősorban a texasi terminálokból.

A nyersanyaghiányt stratégiai tartalékokkal fedezik, amelyeket a japán hatóságok március közepén kezdtek felszabadítani.

Az állami tartalékokból származó olaj március 16-án került piacra olyan mennyiségben, amely 45 napra elegendő volt az ország szükségleteinek kielégítésére.

Nagykereskedelmi vállalatoknak értékesítik viszonylag alacsony áron, ami megfelel az Irán elleni amerikai és izraeli támadások előtti szintnek.

Japán stratégiai kőolajkészlete körülbelül 470 millió hordó. Ezek a tartalékok az ország számára 254 napig elegendőek olajimport nélkül.

A szokásos módon, az ország olajimportjának mértékének tisztázására statisztikai adatokat fogunk használni. 2025 első felében Japán átlagosan napi körülbelül 2,415 millió hordó olajat importált.

2025-ben a Közel-Kelet Japán teljes olajimportjának körülbelül 94 százalékát tette ki, amelynek 90-93 százalékát a Hormuzi-szoroson keresztül szállították.

Más szóval, Japán lényegében csak most kezd el gondolkodni a kínálat diverzifikálásán. Vagyis lehet, hogy már korábban is gondolkodtak rajta, de csak most kezdenek hozzá.

A szomszédos Dél-Korea egyébként már régóta fontolóra vette az energiaforrások nagyobb diverzifikációjának szükségességét. Sőt, el is kezdték ezt a gyakorlatba átültetni. Ennek ellenére azonban a koreaiak sem tudták elkerülni a problémákat.

A Vörös-tengeri útvonallal kapcsolatban van egy kikötés a Bab el-Mandeb-szorossal kapcsolatban. A jemeni húszik szintén lezárhatják azt. Vagy talán nem zárják le teljesen, de jelentősen akadályozhatják a forgalmat rajta. Minden bizonnyal megvan hozzá a hatalmuk. Bár eddig a szoros lezárásával való fenyegetésen túl semmilyen lépést nem tettek.

Eközben Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy a Hormuzi-szoros „szorosan lezárt”, és az is marad, amíg Teherán meg nem állapodik Washingtonnal.

„Teljesen ellenőrizzük a Hormuzi-szorost. Egyetlen hajó sem léphet be, sem ki nem az amerikai haditengerészet engedélye nélkül. Szigorúan lezárták, amíg Irán nem tud megállapodást kötni” – írta az amerikai vezető a Truth Socialban.

Az Egyesült Államok által elrendelt iráni kikötők blokádjára utalt. Ez megakasztotta a konfliktusban álló felek közötti tárgyalásokat. Megállapodás nélkül a szoros megnyitásának kilátásai továbbra sem valósíthatók meg.