Mit tárt fel egy műholdfelvétel – Lefoglalták a görög tulajdonban lévő Epaminondas hajót
SaLa: Világkép
Műholdfelvételek mutatják, hogyan tartja fenn Irán a Hormuzi-szoros blokádját 33 Forradalmi Gárda hajóval, amelyek nagy sebességgel mozognak, hogy megfigyeljék és megakadályozzák a Teherán által nem jóváhagyott mozgásokat.
Különböző fegyverarzenállal – például rakétavetőkkel, kis rakétákkal és nehézgéppuskákkal – felszerelt gyorshajók haladnak a szoroson, jelenlegi akciójukkal három kereskedelmi hajó kijáratát is megakadályozták, sőt, lövések is eldördültek.
Ez az iráni taktika nem véletlen. Több hajó veszi körül az egyes haditengerészeti célpontokat, parti tüzérség fedezi őket, valós időben továbbítják a célzási adatokat, és drónok figyelik a helyzetet felülről.
Abban az esetben, ha ezeket a hajókat amerikai erők találják el, a kár csekély (nem fognak nagy hajókat elsüllyeszteni a benyomás kedvéért), míg az ellenintézkedések hálózata azonnal aktiválódik, a kereskedelmi hajók elsüllyedése pedig biztos.
A Diaplous biztonsági cég szerint a Maersk által üzemeltetett, libériai zászló alatt hajózó Epaminondas (IMO 9153862) kapitánya arról számolt be, hogy egy Forradalmi Gárda hajója előzetes rádiókommunikáció nélkül megközelítette a hajót, majd tüzet nyitott.
Röviddel ezután az iráni média a Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva arról számolt be, hogy a panamai zászló alatt hajózó „MSC Francesca” és a görög tulajdonban lévő „Epaminondas” hajókat lefoglalták és Iránba vitték.
A Hajózási Minisztérium azonban kiadott egy közleményt, amelyben kijelentette, hogy a konkrét hajót nem foglalták le, tagadva a vonatkozó jelentéseket, de senki, sem a minisztérium, sem a cég nem jelenti a hajó hollétét, és Irán ragaszkodik ahhoz, hogy lefoglalták.
Információk szerint azonban szerda este (2026.04.22.) 20:30-kor az iráni „Forradalmi Gárda” rajtaütött a görög tulajdonban lévő Epaminondas hajón és lefoglalta azt.
A „Forradalmi Gárda” propagandisztikus videót forgatott, és átvette az irányítást a görög tulajdonban lévő hajó felett, amellyel Larak szigetére hajtottak.
***
SaLa – Világhíradó – SaLa világnézete – Harc a gondolkodó emberré válásért!
https://t.me/s/EurasiaDaily
Egymilliárd dollár értékű iráni olajat tereltek a Perzsa-öbölbe.
Az amerikai haditengerészet szigorította a blokádot, arra kényszerítve az iráni tankereket, hogy visszatérjenek a Perzsa-öbölbe.
Legalább 1 milliárd dollár értékű olajat visszaszállítottak.
EurasiaDaily
+
Édes életet adunk neked: Irán azt mondja, hogy a világ felén lekapcsolja az internetszolgáltatást
Irán bejelentette, hogy a világ felén lekapcsolhatja az internetszolgáltatást, és közzétett egy részletes térképet a Hormuzi-szoros alján futó tenger alatti internetkábelekről, jelezve, hogy azok a Tasnim hírügynökség szerint a haditengerészetének elérhető területén belül vannak.
A térkép legalább hét fő tenger alatti internetkábel helyét mutatja a Hormuzi-szoroson keresztül, amelyek a globális internetes forgalom több mint 97%-át szállítják, amelyek az e-kereskedelemhez, a felhőszolgáltatásokhoz és a kommunikációhoz szükségesek.
Az ügynökség nem csak a kábeleket említette, hanem közzétette az útvonalaik részletes diagramját is, hangsúlyozva, hogy ez az infrastruktúra könnyen megsemmisíthető.
A jelentés egyenesen „a Perzsa-öböl menti országok digitális gazdasága sebezhető pontjának” nevezte a szorost.
Hét fő kábelrendszer, mint például az AAE-1, a FALCON és a Gulf Bridge International, halad át ezen a keskeny folyosón.
Ezeket a kábeleket viszonylag sekély mélységben (akár 200 méterig) fektetik, így technikailag hozzáférhetőek a szabotázscsoportok, például az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) egységei számára.
Megjegyzendő, hogy bár a jelentésben szereplő 97%-os becslés a régión belüli forgalomra vonatkozhat, globálisan ezek a kábelek a teljes nemzetközi internetes forgalom körülbelül 99%-át bonyolítják. Az Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő adatok kritikus része – a globális forgalom akár 30%-a – a Hormuzi-szoroson és a Vörös-tengeren halad át.
A nagy technológiai óriások (Amazon, Microsoft, Google) milliárdokat fektettek be adatközpontokba a Perzsa-öbölben, és ezek a kábelek jelentik az egyetlen „autópályát”, amely összeköti ezeket a központokat a világ többi részével.
2024 februárjában három tenger alatti kábel (köztük az SMW4 és az IMEWE) sérült meg a Vörös-tengeren. Akkoriban az Ázsia és Európa közötti internetes forgalom 25%-kal csökkent, a javítás pedig öt hónapig tartott.
Ezért, ha Irán beváltja fenyegetését, az nemcsak a videohívásokat, hanem a banki tranzakciókat, a tőzsdéket és a felhőszolgáltatásokat is megzavarja.
Továbbá a tenger alatti kábelek helyreállítása egy háborús övezetben technikailag rendkívül nehéz.
A speciális hajóknak engedélyre lenne szükségük a konfliktusövezetbe való belépéshez és a biztonság garantálásához, ami háborús helyzetben hónapokkal késleltetheti a kommunikáció helyreállítását.
Irán lépése egyértelmű jelzésnek tűnik az Öböl-államok és szövetségeseik számára: a konfliktus eszkalációja nemcsak a régió olajinfrastruktúrájára, hanem a régió digitális infrastruktúrájára is csapást mérne, amelyhez Teheránnak fizikai hozzáférése van.
EurasiaDaily
13:01