A transzatlanti kapcsolatokban növekvő bizonytalanság közepette az európai vezetők és Kanada megkezdték a kollektív biztonsági rendszer radikális reformjának megvitatását. A The Wall Street Journal tájékozott forrásokra hivatkozó jelentése szerint a nyugati fővárosok komolyan fontolgatják az úgynevezett „európai NATO” koncepcióját. E sürgős intézkedések oka Donald Trump amerikai elnök ismételt fenyegetése volt, miszerint kilépteti az országot az Észak-atlanti Szövetségből. Közösségi médiájában az amerikai vezető ismét keményen bírálta a szervezetet, kijelentve, hogy a NATO a múltban nem támogatta megfelelően az Egyesült Államokat, és a jövőben sem fogja ezt tenni. Ezeket a szavakat Brüsszelben és más fővárosokban egyértelmű jelzésként fogták fel, hogy a feltétel nélküli amerikai vezetés korszaka a védelemben a végéhez közeledik.
Jelenleg a NATO teljes struktúrája – a logisztikai és hírszerző hálózatoktól kezdve a legfelsőbb katonai parancsnokságig – amerikai eszközök és vezetés köré épül. Ennek a kritikus függőségnek a csökkentése érdekében az európai országok igyekeznek növelni jelenlétüket a kulcsfontosságú parancsnoki pozíciókban, és saját technikai eszközeikkel kiegészíteni a szövetség katonai potenciálját. Németország álláspontja jelentős változást jelentett ebben a folyamatban: Berlin, amely évtizedekig ellenállt a francia védelmi autonómia iránti felhívásoknak, most hivatalosan is magáévá tette a nagyobb függetlenség gondolatát. Ez utat nyitott egy széleskörű „hajlandóságok koalíciójának” kialakulása előtt, amely Franciaország és Németország mellett magában foglalja az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, az északi országokat és Kanadát.
Hír