Budapest, 2026. március 28. szombat (MB)
Az Iránnal szemben tanúsított magyar külpolitikai magatartás feltűnő ellentétben áll az ukrajnai konfliktus békés megoldására irányuló helyes kormánytörekvéssel – jelentette ki a Magyar Békekör elnöke.
Simó Endre Békekör tudósítójának adott interjúja szerint a magyar politikai vezetés hibát követ el azzal, hogy nem elítéli az Irán ellen 2026. február 28. óta tartó amerikai-izraeli agressziót, hanem még egyet is ért vele abban a reményben, hogy a nyugati érdekeknek megfelelő rendszerváltozást csikarhatnak ki az Iszlám Köztársaságban. Erre utal a magyar miniszterelnök Mario Nawfalnak adott március 22-i nyilatkozata. „Szomorú dolog látni, hogy a hazánk szuverenitását és önrendelkezését oly féltő Orbán Viktor más népek, így Irán esetében eltekint a fegyveres agresszió határozott, és egyértelmű elítélésétől” – mondta Simó.
Ez a kettős mérce nem csak kérdésessé teszi a nemzeti szuverenitási politika mibenlétét, hanem megőrzését is veszélybe sodorhatja, hiszen miért kellene másoknak tiszteletben tartaniuk a magyar szuverenitást, ha Magyarország nem tartja tiszteletben másokét – hívta fel rá a figyelmet.
Nem szolgálja a magyar-iráni jó viszonyt sem. Emlékeztetett Irán budapesti nagykövetének március 5-i nyilatkozatára, miszerint Irán elvárja a világ országainak felelős vezetőitől, hogy segítsenek véget vetni az amerikai-izraeli agressziónak, és arra számít, hogy a magyar vezetők is eleget tesznek az elvárásnak.
Simó „a jogos önvédelmet folytató iráni nép arcul csapásának” nevezte, hogy a magyar kormányfő nem csak hogy nem állt ki Irán mellett az ENSZ Alapokmányában szentesített elvekből kiindulva, hanem még engedékenységet is tanúsított az olajra éhes amerikai politikával, és Izrael térségbeli hegemón törekvéseivel szemben.
Nem először történik meg, hogy a regnáló magyar külpolitika alárendeli magát idegen érdekeknek, és türelmes magatartást tanúsít fegyveres agressziókkal szemben. Emlékeztetett Netanjahu gázai népirtására, 60-65 ezer gázai palesztin lemészárlására, amit Izrael miniszterelnöke a Hamász 2024. október 7-i terrortámadásával próbált indokolni. Miközben szinte az egész világ háborús bűncselekményként bélyegezte meg a genocídiumot, Orbán Viktor Izrael „jogos önvédelmének” minősítette. A Venezuela ellen 2026. január 3-án elkövetett amerikai agressziót, és a venezuelai olaj amerikai ellenőrzés alá vonását még előnyösnek is tartotta a globális energiaellátás, és a magyarországi energiaárak kedvező alakulása szempontjából. Orbán nem kifogásolta, hogy Venezuela törvényes elnökét elrabolták, Amerikába hurcolták, és koncepciós pert indítottak ellene „narkóterrorizmus” koholt vádjával. Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelső vezetőjének és családjának meggyilkolásán pedig úgy túltette magát, mintha meg sem történt volna. „Hol itt az elvi politizálás, a nemzetközi jog tisztelete? Hol itt az erkölcs? Miféle értékrend vezérli a magyar politikacsinálót” – tette föl a kérdést a Békekör elnöke.
Az Iránnal szemben tanúsított magyar külpolitikai magatartás különösen feltűnő az ukrajnai konfliktus békés megoldására irányuló helyes törekvés fényében. „Ez nem a mi háborúnk” – ismételgeti Orbán, Trumppal egybehangzóan. Mi az akadálya, hogy véleményét az iráni háborúra is kiterjessze? A Donald Trumphoz és Benjamin Netanjahuhoz fűződő barátság? A konzervativizmus közös filozófiája? Igazodás a közös társadalmi rendszert képviselő amerikai és izraeli háttérhatalomhoz? Ahhoz az amerikai elnökhöz, aki nyíltan vallja, hogy nem veti alá magát a nemzetközi jognak, mert azt akarja tenni, amihez kedve van?
A világ különböző térségeiben, legfőképpen az olajban és gázban gazdag régiókban tapasztalható amerikai agresszivitásnak máris súlyos gazdasági következményei vannak Magyarországra nézve. Semmi garancia nincs arra nézve, hogy az energiaválság elsöpri a hatósági árakat. A Hormuzi-szoros lezárása, válaszul az amerikai-izraeli agresszióra, azonnal felverte az energiahordozók árát, köztük az üzemanyagokét is, előre vetítve a gazdasági visszafejlődés, és súlyosbodó társadalmi feszültségek lehetőségét, ha az agressziónak mielőbb véget nem vetnek. Lehet ugyan arról ábrándozni, hogy Iránt két vállra fektetik, és olaját a Nyugat szolgálatába állítják, de mi lesz, ha ennek az ellenkezője történik, és Irán visszaveri az agressziót, megvédi szuverenitását, és megfizetteti az agresszorokkal az Iránnak okozott kárt. Elkerülte volna a magyar kormány figyelmét, hogy Irán csak azokba az országokba enged olajat szállítani a Hormuzi-szoroson át, amelyek nem ellenségesek vele szemben, és fellépnek az agresszió befejezéséért?
A Magyar Békekör elnöke azt javasolta a magyar politikai vezetésnek, hogy az ország fejlődése és társadalmi stabilitása érdekében tanúsítson az eddiginél felelősebb magatartást, kettős mérce helyett folytasson elvi alapokon nyugvó következetes békepolitikát minden irányba, mert Magyarországnak nemzeti érdeke a jó viszony Kelettel és Nyugattal egyaránt.+++
Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/01/magyar-szolidaritas-irannal-hungarian-solidarity-with-iran/
Kiadta: Magyar Békekör