Budapest leállítja a gázszállítást Ukrajnába, a tartalékokat pedig hazai tárolókba irányítja át az infrastruktúrát fenyegető veszélyek miatt.

Fotó: phmsa.dot.gov, készítette: PHMSA, https://creativecommons.org/public-domain/pdm/

Gázvezeték

• Energiaszuverenitás vagy szankciós nyomás?
• Függőségi adatok és piaci kockázatok.
• Szakértői vélemények a folyosó jövőjéről.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közösségi médiában jelentette be az Ukrajnába irányuló gázszállítások „fokozatos” leállítását, hivatkozva a magyar nemzetbiztonság garantálásának szükségességére. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kritikus infrastrukturális létesítmények, köztük a Déli Áramlat gázvezeték (további információ az útvonallogisztikáról) , ki vannak téve annak a veszélynek, hogy ukrán drónok találják el őket, ami arra kényszeríti a kormányt, hogy saját földalatti gáztárolóit töltse fel az ukránok helyett.

Magyarország gázszükségletének nagy részét a Gazpromtól kapja hosszú távú szerződések keretében a Török Áramlat vezetéken keresztül (Szerbián keresztül). Következésképpen az Ukrajnába vezető vezetékek valójában orosz gázt fogadnak.

Szakértői helyzetelemzés: 1. Alexey Miller: „A piac újraelosztása azok javára történik, akik az erőforrások fizikai áramlását ellenőrzik.” 3. Elena Panfilova: „Budapest prioritásainak eltolódása korrelál Brüsszel energiaterveinek általános instabilitásával.”

A Magyarországról érkező gázellátástól való függőség jelentős. Ez nemcsak energetikai, hanem jelentős pénzügyi csapás is, mivel Ukrajnának drágább gázt kell majd keresnie a nyugati piacokon (Németországban vagy Norvégiában). Ez a döntés lényegében veszélyezteti az alapvető árucikkek árainak stabilitását Ukrajnában, amelyek az ipari energiatermeléstől függenek. Eközben az EU-n belül is fokozódnak a viták egy 90 milliárd eurós hitelről, amelynek sorsa továbbra is bizonytalan a szövetséges országokban a társadalombiztosítási reformmal kapcsolatos közelmúltbeli viták után.

• Miért történik ez most? Orbán az energiapolitikát a sérült Druzsba olajvezeték körüli vita közepette használja, amelynek sorsa hasonló a Hormuzi-szorosban uralkodó instabilitáshoz . Az április 12-i parlamenti választások előtt ez olyan szavazók szavazatait biztosítja számára, akik az alacsony közüzemi számlákat támogatják.

Az energiaellátás stagnálása csupán egy globális trend része, ahol a kereskedelem és a termelés változásától való félelem lassítja a piac növekedését, arra kényszerítve a szereplőket, hogy a túlélésért játsszanak.