Nem várt az Országgyűlésre. Az ukrán Oschadbank jogi képviselője is reagált.

A kormány a nemzetbiztonsági érdekek védelmében a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről döntött. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet hétfőn este 23 órakor már hatályba is lépett, így a kormány megelőzte a törvényjavaslat elfogadását, amelyet Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető javaslatára nyújtott be az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. Bár ezt az ukrán állami bank vitatja, a kormány rendelete szerint az arany- és pénzszállítás nem a szokásos nemzetközi gyakorlat szerint történt, a szállítók kiléte nemzetbiztonsági kockázatokat vetett fel.

Az elfogott szállítmányról korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt közölte: pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást, Kijev viszont a túszejtés és a vagyon eltulajdonítása miatt lépett, követelte az Oschadbank pénzszállító járművei és a szállított értékek haladéktalan visszaszolgáltatását. Az Orbán-kormány ugyanakkor a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a „visszatartott” ukrán vagyon (35 millió euró, 40 millió dollár, 9 darab 1 kilós aranytömb) miatt rendeletben írta felül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényt, így NAV-nak kell vizsgálnia

a készpénz és arany egy részének magyarországi felhasználását, továbbá, ha felmerül a magyarországi felhasználása, akkor azt, hogy mely személyekhez és szervezetekhez került ilyen vagyon, illetve az átszállított vagyonból magyarországi bűnszervezetek, esetleg Magyarországon jelen lévő terrorszervezetek vagy politikai szervezetek részesülhettek-e.

A vizsgálatot a rendelet hatálybalépését követő 60. napig kell lefolytatni a NAV tv. titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint. Addig a vagyont – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata nélkül – is lefoglaltnak kell tekinteni. A rendelet ellenére kedden az Országgyűlés kivéletes eljárásban tárgyalta a törvényjavaslatatot is az „ukrán aranykonvoj” ügyéről. A javaslatot hivatalosan jegyző Sas Zoltán, Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke arra volt kíváncsi, hogy a törvényjavaslatnak eljárásjogilag van-e visszamenő hatálya, ez akadályát jelentheti-e a későbbi végrehajtásnak.

Horváth Lóránt: Nem volt jogi alapja a lefoglalásnak

Az ukrán Oschadbank jogi képviselője a 24.hu-nak nyilatkozva kulcselemnek nevezte, hogy a szóban forgó pénzt és aranyat a büntetőeljárásról szóló törvény egyes szabályaitól eltérően – külön határozat nélkül – lefoglaltnak tekintik. Szerinte a cél, hogy a szóban forgó vagyont ne kelljen visszaadni. Horváth Lóránt még a rendelettel megegyező Kocsis-féle javaslat alapján is aggályosnak tartotta a titkos információgyűjtésre adott felhatalmazást is, mivel azzal

a hatóság olyan információszerzési lehetőségekhez jut, amelyek potenciálisan alkalmasak a politikai és társadalmi élet szereplőinek széles körű megfigyelésére.

Szerinte a kormány gyakorlatilag beismerte, hogy jogszerűtlenül foglalták le a vagyonelemeket az ukrán pénzszállítóktól. Horváth Lóránt a hétfői Egyenes Beszédben azt mondta:

Lázár János nyilvánosan bevallott legalább két bűncselekményt.

Az ügyvéd szerint az egyik bűncselekmény a hivatali visszaélés, a másik a Btk. 314-es paragrafusában megfogalmazott terrorcselekmény. Felidézte, hogy terrorcselekményt követ el, aki állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön, az „anyagi javak” sértetlenül hagyását, visszaadását követelése „teljesítésétől teszi függővé”. Terrorcselekményt követ el az is, aki a lakosságot megfélemlíti, más állam gazdasági rendjét megzavarja.

A rendelet miatt a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor egy útonállóhoz hasonlította Orbán  Viktort, azt írta: Sobri Jóska és a kormányfő között az különbség, hogy a betyárvezér nem tudott utólag valamilyen „jogszabályt” firkantani arról, hogy előzőleg jogszerűen követett el fegyveres rablást. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is bírálta a magyar kormányt, amiért „legalizálná” az ukrán állami pénzek visszatartását. Közölte: Ukrajna minden érintettet felelősségre fog vonni, nemcsak a pénzek visszatartása miatt, hanem a hét ukrán állampolgárral szembeni – szerinte – brutális bánásmódért is, amely sértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény és a Bécsi konzuli egyezmény rendelkezéseit.              (24.hu)

Bal-Rad komm: Izgalmas kérdés: MIRE FUT KI EZ AZ ÜGY?

SZERINTÜNK! – a vajda szándékosan provokálja Kijevet! A „választások” ELODÁZÁSA LEHET A CÉL!

Várható, hogy néhány ukrán latorzászlóalj „ÁTKALANDOZIK” majd Döbrögisztán területére!