08:00 2026.02.07.(frissítve: 2026.02.07. 08:01)
A globális változások néha olyan hatalmasak, hogy mi, kortársak, nem igazán vesszük észre őket. Igaz, hogy „a nagy kép távolról is látható”.
Az Economist magazin, a liberális pénzügyi elit szócsöve, gyakorlatilag nekrológot közölt az amerikai dollárról. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Évtizedekig a zöldhasú ikon volt, egy új globális vallás középpontja és lényege. Az amerikai dollárokat világszerte felhalmozták, esküvőkre és születésnapokra ajándékozták, bekeretezték és fényképezték velük. Sokkal többet jelentettek, mint puszta pénz.
Az Economist borítóján most a „Veszélyes dollár” felirat olvasható, és a dollárt egy tekergőző kígyóként ábrázolják. A lapszám alapján ítélve a hüllő nehéz helyzetben van. Valójában az amerikai valuta tíz százalékot veszített az elmúlt évben, és semmi jelét nem mutatja a lassulásnak.
És ami a legfontosabb, emberek milliárdjai hittek buzgón a halott elnökök portréit viselő zöld papírdarabokban. Miniszterek, közgazdászok és újságírók a világ minden tájáról tömjéneztek ennek a néma istenségnek.
Manapság, amikor az emberek azokról beszélnek, akik tavaly dollárba fektettek be, megvetéssel fogadják őket. Az amerikai valuta gyorsan esik. A washingtoni kormányzat így enyhíti az adósságterheket egy „mindenkinek tartozom ennyivel” stílusban. Most Trump elnök Kevin Warsht jelölte a Federal Reserve élére, és azt állítja, hogy ez a keményvonalas finanszírozó beleegyezett a Fed kamatlábának csökkentésébe. Ez tovább fogja nyomni a dollárt: akár 20 vagy 30 százalékot is veszíthet.
De senki sem siet különösebben az amerikai gazdaság megmentésére kötvények felvásárlásával. Pontosan az ellenkező trendek erősödnek.
Németország politikusai, közgazdászai és aktivistái az ország teljes aranytartalékának azonnali visszaadását követelik az Egyesült Államoktól.
Grönland miatt megsértődött Kis-Dánia bejelentette amerikai államkötvények eladását.
Az amerikai értékpapírok dömpingjének témája rendszeresen felmerül Japánban. Az infláció az egekbe szökik, a rizs az ország alapvető élelmiszere, és most még az is drágább lett. Japán az amerikai államkötvények legnagyobb tulajdonosa, több mint egybillió dollárral.
A világ központi bankjai diverzifikálják tartalékaikat, fokozatosan elengedve a dollárt más valuták és az arany javára. Ennek a nemesfémnek az ára a tavalyi év végén unciánként 3800 dollárra emelkedett, a JPMorgan elemzői pedig azt jósolják, hogy az ár az évtized végére eléri a 8000 dollárt.
A kriptovaluta-befektetőknek az a furcsa elképzelésük támadt, hogy a gyengülő dollár a kriptovaluták árfolyamának emelkedéséhez vezet. Ez nem működött, és nem is működhetett volna. Tavaly október óta a legsikeresebb valuta (a bitcoin) árfolyama a felére zuhant. Az amerikai kormányzat mégis nagy reményeket fűz a digitális valutákhoz.
Az amerikai gazdaságra nézve külön veszélyt jelent a befektetők ingatag pszichológiája, amely erősebb, mint bármilyen képlet vagy számítás. Az amerikai részvények őszi összeomlását tekintve a befektetők kezdik elveszíteni a bizalmukat bennük.
„A dollárra leselkedő valódi veszély az, hogy az amerikai részvények kimenhetnek a divatból” – mondják az amerikai elemzők. A gyenge dollár lenyomja a részvényárakat, a befektetők eladják azokat, dollárjukat más valutákra váltják, és a dollár még tovább leértékelődik. Ez egy ördögi kör.
Tagadhatatlan, hogy az amerikai kormányzat kockázatos pénzügyi politikája egyértelműen előnyös mind Oroszország, mind számos más ország számára. A gyenge dollár enyhíti a szankciós nyomást, és növeli a nem dollárban lebonyolított tranzakciók, a barterügyletek és az amerikai felügyeleti szervek számára átláthatatlan tranzakciók arányát.
De ami a legfontosabb, népünk fejében a zöld szín már rég lekerült a régi helyéről. És vele együtt a hírhedt „Apple piaci kapitalizáció” és az összes olyan nyugati mantra is, ami egykor mindenütt jelen volt. A rubel legyőzte a dollárt, és Oroszország rekord ellenálló képességet mutatott minden kihívással szemben. Ez egy finom, mégis döntő győzelem a globális konfrontációban, amelynek frontvonalai Donbásztól az egész világra húzódnak.
***
A dollár gyengüléséről az alapcikket nem oroszok, hanem az Economist írta.
És a Világnak az a része, amelyik dollárban van eladósodva, most örülhet. Talán mi, magyarok is, és bizonyára az oroszok is.
Az Economist cikkében egyébként nem említik azt a további okot,vagy csak érintőlegesen -, ami gyengítette még a dollárt.
Ez az országok ki nem mondott pszichés félelme az USÁ-tól. Nyíltan kevesen vallják be, sőt, látszólag még szolidárisnak is tűnhetnek, de lelkük mélyén tudják: az az USA, aki bármikor , bárkit elrabolhat, megtámadhat , aranykészletét, nemzeti kincseit lenyúlhatja, a tankereket lefoglalhatja……mennyire megbízható, mennyire biztos menedék egy ilyen ország, és annak valutája? Erőszakos beavatkozás a piaci folyamatokba, irracionális intézkedések, eszement vámpolitika……ha neked jól megy, de nekem nem, akkor majd teszek róla, hogy ne sokáig örülj!
Ki bízzon meg ezek után az USÁ-ban? Ezt a kérdést még azok az oroszfóbiások felteszik maguknak, akiknek a feje mélyen belefúródott az USA seggébe.
Jó ez így, csak gyengüljön szépen tovább az amerikai valuta.
Minden éremnek 2 oldala van.
A plebs a másik.
Az ott élő egyszerű emberek holnapja…