…egy ország csoport Chartát dolgoz ki a XXI. századi eurázsiai biztonságról és együttműködésről

Washington, Moszkva, 2026. január 30. péntek (MB)

     Miközben a NATO és az Európai Unió óriási anyagi forrásokat összpontosít egy „elkerülhetetlennek” vélt katonai összecsapás megvívásra Oroszországgal, Trump Amerikája pedig újabb támadásra készül Irán ellen, a békés együttműködés világrendjét szorgalmazó országok egy csoportja eurázsiai Chartát készül megfogalmazni a sokféleség és a sok pólúság XXI. századi világrendjéről – értesült a Magyar Békekör tudósítója.

     Az amerikai hadügyminisztérium kidolgozta az Irán elleni rajtaütés forgatókönyvét, benne a különleges erők műveletét, s csak arra vár, hogy Trump elrendelje a támadást. A háborús ürügyként újból Irán állítólagos atomfegyverkezését választották. További ürügyül szolgál az iráni zavargásokkal szembeni határozott teheráni fellépés, melyet Washington összeegyeztethetetlennek tart a nyugati demokrácia-modellel, amit az Iszlám Köztársaságra akar erőltetni.

      A Hormuz-szoroshoz felvonult amerikai hadiflotta készen áll a bevetésre, csak parancsra vár. Moszkva figyelmeztette Washingtont, hogy az iráni védelem felkészültebb, mint a tavalyi amerikai támadás idején volt. Az oroszok tárgyalást javasoltak az erőszak helyett, amire Teherán kész is. Trumpon múlik, hogy él-e a lehetőséggel, vagy újabb agresszióra szánja rá magát Venezuela után.

      Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön újra felszólította Caracast, hogy tessékelje ki a Venezuelában dolgozó orosz, kínai és iráni személyeket, és szüntessen meg minden kapcsolatot a három országgal.

       A venezuelai beavatkozással egyidejűleg Kubát blokád alá akarják venni, hogy ne juthasson energiahordozókhoz. Trump azt tervezi, hogy az év végéig kivérezteti Kubát, és Havannában amerikai szjíznek megfelelő kormányt juttat hatalomra. Oroszország ENSZ nagykövete figyelmeztette Trumpot, Kuba nem Venezuela, ne számítson sétagaloppra, mert a kubai vezetést nem fogják elárulni, mint történt Maduro venezuelai elnök esetében.

       Az amerikaiak Grönlanddal kapcsolatos terve is borzolja a kedélyeket. Nyebenzija orosz ENSZ nagykövet szerint „Trump el fogja érni célját”, bár még nem tudni, milyen úton-módon. Ami Oroszországot illeti, nem tart igényt Grönlandra. „Van nekünk elég jegünk odahaza is, nem kell nekünk mások jege” – mondta, majd hozzátette: szerinte Kína sem tart igényt Grönlandra. Ennyit hát az orosz és a kínai fenyegetésről, amire Trump ürügyként hivatkozik, hogy országával és a világgal elfogadtassa Grönland meghirdetett annektálását.

       Nem történt érdemi előrelépés az ukrajnai politikai rendezés tekintetében sem. A Kreml szerint nem helytálló az amerikai közlés, miszerint már csak a területi kérdés tisztázása maradt hátra, hogy a békeszerződést nyélbe üssék. Szó sincs róla, hogy a dolog csak ezen múlna, egy sor nyitott kérdésre kell még választ adni – közölte Usakov, Putyin elnök külpolitikai tanácsadója. Az oroszok közben újabb és újabb donyecki településeket vonnak ellenőrzésük alá, hogy Donyeck maradék 20 százaléka is orosz kézbe kerüljön, és a 2022. szeptemberi népszavazás eredményeként ugyanúgy Oroszország részévé váljon.

       Az orosz diplomácia mindeközben meglepő higgadtságról tesz tanúbizonyságot. Folytatja a tárgyalást az amerikaiakkal és Zelenszkij megbízottaival Ukrajnáról, kiáll Irán, Venezuela és Kuba mellett, és tárgyalásra inti az Egyesült Államokat. Hasonló magatartást tanúsít Kína is. Nyitott kérdés, vajon mit tennének, ha Amerika nem a diplomáciát részesítené előnyben, hanem fegyverhez nyúlna.

       Annyi bizonyos, hogy miközben Washington és Brüsszel mind kevesebbet törődik a nemzetközi joggal, és a konfrontáció felé vesz irányt az ENSZ Alapokmányában kinyilvánított békés együttműködéssel szemben, addig az országok egy csoportja, élükön Oroszországgal arra készül, hogy rövidesen megfogalmazzon egy eurázsiai Chartát, benne az egyenjogú, kölcsönös, oszthatatlan biztonsággal, és az együttműködés rendjével a szembenállás „rendje” helyett.

      Mint Vladiszlav Maszlennyikov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztályának igazgatója elmondta, „az Eurázsiai Sokszínűség és Multipolaritás Charta 21. századi megalkotásának ötletét Fehéroroszország javasolta, és Oroszország a legmagasabb szinten támogatta. Hasonló gondolkodású országok csoportja jelenleg is alakul, hogy megkezdje az érdemi munkát a charta szövegén, amely önálló dokumentum lesz, és tükrözi a nemzetközi kapcsolatok új valóságát”.

       Mint ismeretes, a „minszki folyamat” néven ismertté vált munkálatokba megfigyelőként Magyarország is bekapcsolódott Szijjártó Péter külügyminiszter személyében. Nem tudni, vajon a magyar kormány részt venne-e a Charta kidolgozásában is, vagy inkább az amerikai elnök által létrehozott Béke Tanácsban lát fantáziát.

       Az Eurázsiai Sokszínűség és Multipolaritás Charta tervezői Európa és Ázsia széleskörű párbeszédére helyezik a hangsúlyt, nem akarnak alternatív felépítményt létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) szemben.+++

Kiadta: Magyar Békekör

A térkép az amerikai hadihajók elhelyezkedését mutatja az Indiai-óceánon, a Hormuz-szorosnál, a Vörös-tengeren és a Földközi-tengeren.