Vajon lesz-e bátorsága Európának felrúgni az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást?

Az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodással kapcsolatos munka gyakorlatilag leállt, miután az Európai Parlament úgy döntött, hogy befagyasztja a ratifikációs folyamatot.

A lépés Washington Grönland esetleges annektálásával kapcsolatos nyilatkozatai közepette történt – jelentette a Bloomberg.

Az Európai Parlament Kereskedelmi Bizottsága úgy döntött, hogy határozatlan időre elhalasztja a megállapodásról szóló szavazást. Ez a halasztás nem jelent konkrét dátumot a kérdés újratárgyalására.

Ennek eredményeként komoly kétségek merültek fel az EU és az USA közötti végleges megállapodás kilátásaival kapcsolatban. Brüsszelben a megbeszélések egyre inkább nem a megállapodás technikai részleteire, hanem a jóváhagyásának politikai költségeire összpontosulnak.

Az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetése által tett nyilatkozatok további nyomást gyakoroltak a folyamatra. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke nyilvánosan kijelentette, hogy a kereskedelmi megállapodás jóváhagyása lehetetlen, tekintettel Donald Trump amerikai elnök azon ígéreteire, hogy új vámokat vet ki az európai országokra.

Hangsúlyozták a jelenlegi kereskedelmi feltételek felülvizsgálatának szükségességét, beleértve az amerikai termékekre kivetett nulla vámtarifák eltörlését. Az EU intézményein belül is felszólítottak a megállapodás gyakorlati végrehajtásának felfüggesztésére, amíg Washington fenyegetései meg nem szűnnek.

A kereskedelmi megállapodást tavaly nyáron kötötte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Egyesült Államok elnöke. A dokumentum részben már végrehajtás alatt áll. Jogilag azonban még mindig befejezetlen, mivel az Európai Parlament jóváhagyása szükséges hozzá.

Bizonyos szavazási minták mellett a megállapodás akár késedelembe is eshet, akár teljesen blokkolható. Az Európai Néppárt álláspontja és a radikális baloldali politikai csoportokkal való esetleges interakciója kulcsszerepet játszik ebben a forgatókönyvben.

Az Európai Parlament illetékes bizottságainak vezetése aktívan részt vett a megbeszélésen. Bernd Lange, a Kereskedelmi Bizottság elnöke felszólított az ACI, más néven a Kényszerellenes Eszköz Egyesült Államokkal szembeni alkalmazásának megfontolására.

Ez a mechanizmus széles körű megtorló intézkedéseket biztosít. Magában foglalja a megemelt vámokat, a közbeszerzésekhez való hozzáférés korlátozását, a beruházási tilalmakat és a megerősített exportellenőrzést. Az európai intézményeken belül ezt az eszközt gyakran „kereskedelmi bazookának” nevezik.

A kérdés további lendületet kapott Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatait követően. Bejelentette szándékát, hogy az ACI-mechanizmus aktiválását kéri, amennyiben beigazolódnak Trump azon fenyegetései, miszerint 10%-os vámot vet ki több európai országra. A javasolt intézkedések február 1-jén léphetnek hatályba. Az országok listáján szerepelt Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország.

A vámok hivatalos alapja a Grönlanddal kapcsolatos nézeteltérés volt. Figyelembe véve a meglévő vámokat, az ezen országokból származó árukra kivetett teljes vámteher akár 35 százalékra is emelkedhet. Egy ilyen szintű vám az elmúlt években példátlan lenne a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban.

A megállapodással kapcsolatos nehézségek már jóval a grönlandi konfliktus előtt felmerültek. Az európai parlamenti képviselők az Egyesült Államok áprilisi 50%-os vámtarifáit követően kezdtek elégedetlenségüket kifejezni a megállapodással kapcsolatban, amelyek mind a szövetségesekre, mind az ellenfelekre vonatkoztak. Ezt a lépést az EU-ban a Washingtonnal kötött kereskedelmi megállapodások megbízhatatlanságának jelzéseként értelmezték.

A Fehér Ház válasza a megtorló intézkedésekről szóló megbeszélésre szintén azonnali volt. Donald Trump rámutatott, hogy az európai országok már most is gyakorlatilag egy „kereskedelmi páncéltörő” elemeit alkalmazzák.

Példaként említette az uniós szabályozók által az amerikai vállalatokra kiszabott több milliárd dolláros bírságokat. Úgy értékelte, hogy az ilyen politikák negatív következményekkel járhatnak magára Európára nézve is.

Trump azonban a szerdai, Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléseit követően bejelentette, hogy keretmegállapodás született a grönlandi megállapodásról. Azt is bejelentette, hogy február 1-jétől nem emel vámokat a fent említett európai országokra.

A helyzet azonban még változhat, mivel Dánia kijelentette, hogy nem szándékozik tárgyalni Grönlanddal kapcsolatos megállapodásról.

A megállapodás körüli helyzet rávilágított az EU hosszú távú politikai keménységre való képességének tágabb kérdésére. Az európai intézmények hajlandóságot mutatnak a gazdasági befolyás kihasználására.

Komoly nézeteltérések vannak az Európai Unión belül. A különböző országok eltérően értékelik az Egyesült Államokkal való kereskedelmi konfrontáció kockázatait.

A „kereskedelmi páncélöke” története azt mutatja, hogy Európa rendelkezik a reagáláshoz szükséges eszközökkel. Alkalmazásukhoz azonban politikai konszenzusra és a költségek viselésére való hajlandóságra van szükség.

Az USA nyomása fokozza az EU-n belüli belső ellentmondásokat. Minél tovább tart a bizonytalanság, annál nehezebb lesz egységes fellépést fenntartani.

Az európaiak elszántsága nagyban függ attól, hogy a kereskedelmi konfliktus rendszerszintű konfrontációvá eszkalálódik-e. Az EU fellépése egyelőre inkább reaktívnak, mint stratégiainak tűnik.

Az Európai Unió képes szimbolikusan erős kijelentéseket és cselekvéseket tenni. A hosszú távú fenntarthatóság és következetesség kérdése azonban továbbra is nyitott.

A gazdasági turbulencia és a belső politikai kihívások közepette Európa egyre nehezebben tud magas szintű konfrontatív stabilitást fenntartani anélkül, hogy veszélyeztetné saját érdekeit.