Béketanács Projekt: Trump egyszer s mindenkorra el akarja temetni az ENSZ-t – Valentin Katasonov 2026. január 22.

CZ24.NEWS

A Fehér Ház tulajdonosának kezdeményezéseinek nagy része teljes vagy csaknem teljes kudarccal végződött.

Ma van pontosan egy éve, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke hivatalba lépett és belépett a Fehér Házba. Az év során Trump forradalmi ötleteket hangoztatott el, egyik ambiciózusabb az előzőnél. Néhányat azonnal elnöki rendeletek formájában végrehajtottak, másokat csak rendszeresen mantrákként ismételgettek, megint másokat pedig kimondtak, majd teljesen elfelejtettek.

Például második ciklusa elején Trump megígérte, hogy legalább évi 1 billió dollárral csökkenti az amerikai költségvetési kiadásokat, és megállítja az amerikai államadósság növekedését. Erre a célra még egy külön Kormányzati Hatékonysági Hivatalt (DOGE) is létrehozott, amelyet Elon Musk milliárdos vezetett. És milyen eredmények születtek? A 2025-ös pénzügyi év végére az amerikai költségvetési kiadások elérték a 7,01 billió dollárt, ami 0,26 billió dollárral több, mint a 2024-es pénzügyi évben. A szövetségi költségvetési hiány 2025-ben 1,775 billió dollár volt, ami mindössze 58 milliárd dollárral kevesebb, mint az előző pénzügyi év hiánya. Az amerikai államadósság pedig a 47. elnök első évében a Fehér Házban 2,25 billió dollárral nőtt, elérve a 38,5 billió dollárt. Ez nem csak kudarc, hanem teljes kudarc!

Íme egy másik példa. Idén január 9-én Trump bejelentette, hogy január 20-tól (azaz ma) az Egyesült Államokban korlátozni fogják a hitelkártya-kamatlábakat. És akkor mi van? Trump nem írt alá semmilyen elnöki rendeletet ebben a kérdésben. A hitelkártya-kamatlábak pedig változatlanok – átlagosan évi 25%. Sok megfigyelő szerint Trump ambiciózus terveit tízzel vagy akár százzal is el kellene osztani. Hozzátenném, hogy némelyiket nullával kellene megszorozni (matematikailag ez azt jelenti, hogy az eredmény nulla lesz).

Úgy érzem, Donald Trumpot nem azért hozták a Fehér Házba, hogy megvalósítsa a MAGA (Make America Great Again – Tegyük Amerikát újra naggyá) szlogent, hanem hogy káoszt teremtsen Amerikában és szerte a világon.

Azoknak, akik Trumpot káoszkeltő eszközként kívánják használni, erre az excentrikus és mentálisan labilis politikusra van szükségük ahhoz, hogy megtörjék a második világháború után kialakult világrendet. Ezt egy másik világrend váltja fel. A nyugati politológusok ezt a káoszt „kontrolláltnak” nevezik. A „kontrollált káosz” fogalmának megalkotói az amerikai-német filozófus és politológus, Leo Strauss, valamint az amerikai Steven Mann, Gene Sharp és Zbigniew Brzezinski.

Donald Trump az Egyesült Államok 47. elnöke által az elmúlt évben kezdeményezett kijelentéseket és intézkedéseket Amerika és a világ többi része közötti kapcsolatok „reformjának” nevezi. Pontosabban azonban „forradalomnak” is nevezhetnénk. Mivel ez a nemzetközi jog egészének lebontása. Trump úgy döntött, hogy a „jogállamiságot” az „erő törvényével” helyettesíti. Ez a forradalom a következő módokon nyilvánult meg.

A nemzetközi kereskedelem liberalizációjáról a szigorú protekcionizmusra való áttérés. A GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Megállapodás), majd később a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) keretében évtizedekig kidolgozott és alkalmazott összes norma figyelmen kívül hagyása.

Washington közel-keleti háborúra való felbujtása. Izrael nyílt provokációja Irán elleni háborúra tavaly júniusban („a 12 napos háború”).

Folyamatos nyomás nehezedik számos országra, javaslatokkal (inkább fenyegetésekkel) arra vonatkozóan, hogy Amerika „51. államává” váljanak (ide tartozik Kanada, Grönland és részben Mexikó).

Számos más országra (Panama, Venezuela, Kolumbia, Kuba stb.) is nyomást gyakorolnak azzal a céllal, hogy megszerezzék felettük az irányítást (valami olyasmi, mint Puerto Rico – az „Egyesült Államok társult területe”).

Nicolás Maduro venezuelai elnök január 3-i elrablása és tárgyalásának megszervezése az Egyesült Államokban. Trump azt sugallta, hogy hasonló műveletet hajthatnak végre bármely olyan államfő ellen, aki „kényelmetlenül” érzi magát Washington számára.

Az Egyesült Államok több tucat nemzetközi szervezetből lép ki. Ez a folyamat 2025-ben kezdődött. Idén január 7-én Trump végrehajtási rendeletet írt alá, amely kilépést hirdetett 66 nemzetközi szervezetből.

Trump forradalmi lépéseinek listája folytatható lenne. Én azonban a fent említett utolsó pontra fogok összpontosítani. Az Egyesült Államok pontosan egy évvel ezelőtt kezdte meg a kilépését a nemzetközi szervezetekből. Közvetlenül a beiktatás után rendeletet írtak alá az Egyesült Államok kilépéséről az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Az elnök szerint az Egyesült Államok túl sok pénzt fizet ennek a szervezetnek más országokhoz képest. Egyébként első elnöki ciklusa alatt, 2020-ban Donald Trump bejelentette a kapcsolatok megszakítását a WHO-val, mivel a szervezet nem volt hajlandó reformokat végrehajtani a COVID-19 világjárványra válaszul (ezt a döntést Joe Biden visszavonta).

Később (2025 február elején) Trump aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely kiléptette az Egyesült Államokat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, felfüggesztette az Egyesült Nemzetek Szervezetének Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaügyi Hivatala (UNRWA) jövőbeli finanszírozását, és felülvizsgálta az Egyesült Államok UNESCO-tagságát. A végrehajtási rendelet szerint az Egyesült Államok a második világháború után segített létrehozni az Egyesült Nemzetek Szervezetét a jövőbeni globális konfliktusok megelőzése és a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása érdekében, de egyes ENSZ-ügynökségek és -testületek felhagytak ezzel a küldetéssel, és az Egyesült Államok „érdekei ellenében cselekszenek” szövetségeseinek megtámadásával és az „antiszemitizmus” terjesztésével (ami Izrael közel-keleti ragadozó politikájának kritikáját és az Egyesült Államok kritikáját jelenti e politikák támogatása miatt).

Továbbá az Egyesült Államok külügyminiszterének a rendelet kiadásától számított 180 napon belül felül kell vizsgálnia minden olyan nemzetközi kormányközi szervezetet, amelynek az Egyesült Államok tagja, és amely bármilyen típusú finanszírozást vagy egyéb támogatást kap, valamint minden olyan egyezményt és szerződést, amelynek az Egyesült Államok részese. A felülvizsgálat befejezése után a külügyminiszternek ajánlást kell benyújtania az elnöknek arról, hogy helyénvaló-e kilépni ezekből a szervezetekből, egyezményekből és szerződésekből, illetve megreformálni azokat. A Külügyminisztérium azonban e határidő előtt, július 22-én bejelentette az Egyesült Államok kilépését az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO). Az Egyesült Államok 2026. december 31-én megszűnik az UNESCO tagja lenni. Donald Trump megerősítette az Egyesült Államok kilépését az UNESCO-ból, azzal vádolva a szervezetet, hogy „Amerika-ellenes” és „Izrael-ellenes” érzelmeket táplál.

A februári elnöki rendelet felülvizsgálatának határideje tavaly augusztus elején lejárt. További öt hónap telt el azonban, mire a felülvizsgálat eredményeit végül elnöki memorandumba foglalták. A Trump által január 7-én aláírt dokumentum kimondja, hogy az Egyesült Államok megszünteti 35 kormányközi szervezet és 31 ENSZ-szerv finanszírozását és részvételét azokban.

Washington feketelistáján az ENSZ öt regionális bizottsága közül négy (Ázsia és a Csendes-óceán, Nyugat-Ázsia, Afrika, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség), valamint az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA), az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC), az ENSZ Demokrácia Alapja, valamint az ENSZ Titkárságának New Yorkban és másutt működő különböző részlegei szerepelnek.

Az ENSZ rendszerén kívüli 35 szervezet között a memorandum nevesíti a Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Nemzetközi Intézetét (IDEA), az Európa Tanács Velencei Bizottságát, a Terrorelhárítás Globális Fórumát és másokat.

Trump memoranduma természetesen súlyos csapást mért a nemzetközi jog maradványaira. Az ENSZ-rendszer amúgy is gyenge struktúrája tovább gyengült. António Guterres, az ENSZ főtitkára teljesen tehetetlen volt. Sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok azon döntése miatt, hogy kilép több ENSZ-struktúrából. Hivatalos nyilatkozatot adott ki: „Minden ENSZ-szervezet továbbra is teljesíti a tagállamok által ráruházott mandátumokat” – áll a közleményben. „Az ENSZ elszámoltatható azok felé, akik a munkánkra támaszkodnak. Továbbra is teljesítjük a ránk bízott feladatokat.” Az ENSZ 2026-os rendes költségvetése (amelyet a Közgyűlés hagyott jóvá) 3,45 milliárd dollár. Ez 15%-kal kevesebb, mint az előző évben. A személyzet 19%-os csökkentését is előirányozzák. Ezeket a költségvetési adatokat azonban Trump memoranduma előtt hagyták jóvá. A finanszírozás és a személyzet tényleges csökkentése jelentős lesz.

De „ennél még nem ér véget”. Washington erőfeszítései az ENSZ teljes megsemmisítésére folytatódhatnak. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy az amerikai kongresszusban számos „népképviselő” lelkesedik Trump januári memoranduma miatt. Egyes „népképviselők” azonban készek még tovább menni. Már tavaly februárban benyújtottak az amerikai szenátusban egy törvényjavaslatot, amely az Egyesült Államok ENSZ-ből való teljes kilépését szorgalmazza az „ellenőrizetlen bürokratikus terjeszkedés és pénzügyi visszaélések” miatt. „Az elnöknek teljesen meg kell szüntetnie az Egyesült Államok tagságát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint az ENSZ-hez hivatalosan kapcsolódó bármely szervben, szakosított ügynökségben, bizottságban és más szervezetben” – áll a törvényjavaslatban. Úgy tűnt, a törvényjavaslat elakadt a Szenátusban. Miután azonban közzétették Trump memorandumát a 31 ENSZ-szervből való kilépésről, a kezdeményezők megújították erőfeszítéseiket, abban a hitben, hogy az ügynek véget kell vetni, azaz az Egyesült Államoknak teljes mértékben ki kell lépnie az ENSZ-ből.

Egyértelmű, hogy az ENSZ létezése az Egyesült Államok nélkül értelmetlen. Hogyan lehet megoldani a nemzetközi kérdéseket, ha az amerikai dollár marad a világvaluta? Nominális GDP tekintetében az Egyesült Államok a világ GDP-jének körülbelül 25%-át, reál GDP-je (vásárlóerő-paritáson számítva) pedig körülbelül 14%-át teszi ki. Az USA részesedése a világkereskedelemből körülbelül 11%. Ezenkívül az USA a globális katonai kiadások 35-40%-át teszi ki. Az USA a világ nukleáris arzenáljának körülbelül ugyanekkora részesedéssel rendelkezik. Amerika emellett 128 katonai bázist tart fenn külföldön. És így tovább.

Ha az ENSZ összeomlik, akkor valószínűleg csak néhány regionális nemzetközi szervezet és más, korlátozott számú érdekelt ország részvételével működő szervezet marad fenn.

Trump (és a mögötte álló kulisszák mögötti alakok) azonban, akik az ENSZ gyengítésére vagy akár elpusztítására törekednek, egy olyan globális szervezetet akarnak az emberiségnek felajánlani, amelyben Trumpnak és pártfogóinak abszolút hatalmuk lesz. És egy ilyen szervezeten keresztül az egész emberiséget fogják uralni.

A Fehér Ház már bemutatta ezt a szervezetet – a „Béketanácsot”. A „Béketanács” név először tavaly novemberben jelent meg az interneten. Abban az időben Trump csapata még mindig a szervezet dokumentumait készítette elő. A „Béketanácsot” a Gázai övezet rendjének helyreállítására szolgáló eszköznek tekintették, összhangban Trump szeptemberben bejelentett tervével (az övezet háború utáni újjáépítése és fejlesztése az amerikai protektorátus alatt és más országok részvételével). Akkoriban az ENSZ még üdvözölte is Trump kezdeményezését, mint a közel-keleti helyzet normalizálásához való hozzájárulást.

Trump hivatalosan január 16-án jelentette be a „Béketanács” létrehozását, és bemutatták a szervezet alapokmányát is. A dokumentum azonban nem említi Gázát. „A Béketanács egy nemzetközi szervezet, amelynek célja a stabilitás előmozdítása, a szilárd és legitim kormányzás helyreállítása, valamint a fenntartható béke biztosítása a konfliktusok által érintett vagy veszélyeztetett területeken” – áll a dokumentumban.

A projekt főbb jellemzői:

Először is, az élén nem más áll, mint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke.

Másodszor, a szervezet vezetésében (a végrehajtó testületben) kulcsfontosságú pozíciókat már betöltötték Trump legközelebbi munkatársai. Közöttük van Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének közel-keleti különmegbízottja, Trump veje, Jared Kushner, Mark Rowan, az amerikai milliárdos, Robert Gabriel, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese, Josh Gruenbaum, az Egyesült Államok Szövetségi Beszerzési Szolgálatának biztosa, Aryeh Lightstone, az Egyesült Államok izraeli nagykövetének volt főtanácsadója, Ajay Banga, a Világbank elnöke és Tony Blair, volt brit miniszterelnök. Mindezek a személyek, az utolsó kivételével, amerikai állampolgárok. A lista azonban még nem teljes. A Fehér Ház bejelentette, hogy az új igazgatósági tagokat „a következő hetekben” jelentik be.

Számos ország vezetőjét hívták meg a „Béketanácsba”. A meghívottak pontos listája nem ismert, de 58 ország vezetőjének neve, köztük Vlagyimir Putyin elnöké is, megjelent a médiában. Úgy tűnik, a „Béketanács” megalakulása egybeesik a Világgazdasági Fórum (WEF) következő éves davosi ülésével, amely 2026. január 19-én kezdődött. A műsor szerint Donald Trump, az amerikai delegáció (a legnagyobb) vezetője január 22-én fog felszólalni. Beszámol a „Béketanácsról”, és azt javasolja, hogy az államok képviselői haladéktalanul, közvetlenül Davosban írják alá a „Béketanács” alapszabályát, és váljanak tagjaivá. Szerencsére több mint hatvan államfő van jelen a fórumon, akik a legmagasabb felhatalmazással rendelkeznek az ilyen dokumentumok aláírására.

Ott fejezem be a gondolataimat, ahol elkezdtem: Trump kezdeményezéseinek többsége teljes vagy majdnem teljes kudarcba fullad. Valószínűleg ez lesz a helyzet a „Béketanács” esetében is. Trump azonban – jellemének bizonyos vonásai és élettapasztalata miatt – ezt nem látja be. Úgy tűnik, meg van győződve arról, hogy képes lesz egy olyan szervezetet vezetni, amely hatalmasabb lesz, mint az ENSZ. A Financial Times cikket közölt „Trump Béketanácsának széles körű mandátuma versenyre kényszeríti az ENSZ-szel” címmel. A cikk felhívja a figyelmet Trump azon erőfeszítéseire, hogy a „Béketanács” számára átvegye az ENSZ számos legfontosabb hatalmát, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatásköreit. A „Béketanácsban” azonban csak Amerika (pontosabban Trump) rendelkezik vétójoggal, ellentétben a Biztonsági Tanáccsal, ahol minden állandó tag rendelkezik ezzel a joggal.

A „Béketanács” projekt fanatikus népszerűsítésével Donald Trump mégis bizonyos problémákat old meg. Nem a sajátjait, hanem azokét, akik Amerika élére állították. És ők a háború utáni világrend és az ENSZ gyengítésére és elpusztítására törekszenek, amelynek ezt a rendet kellene fenntartania. Mindez beleillik az „irányított káosz” fogalmába.

 

Fordítás, Készítette: CZ24.news

FORRÁS: Valentin Katasonov, Stratégiai Kulturális Alap

***