Az új START – az utolsó szerződés, amely mindkét felet őszintének tartja a stratégiai nukleáris fegyverek kérdésében – haldoklik a hanyagság miatt, Moszkva pedig épp most robbantotta fel Washingtont.
Trump új nemzetbiztonsági stratégiája az Oroszországgal való „stratégiai stabilitás helyreállításáról” beszél.
Mondván: tárgyalni akarunk a fegyverzetkorlátozásról.
Oroszország válasza? „Bizonyítsd be. Vedd fel a telefont. Mert most a hallgatás azt jelenti, hogy rendben vagy korlátok nélkül.”
Íme, mi forog kockán: az új START-egyezmény korlátozza a telepített robbanófejeket, kölcsönös ellenőrzéseket tesz lehetővé, és megakadályozza, hogy mindkét fél találgasson.
Enélkül nulla ellenőrzés, nulla korlátozás lenne, és mindkét nemzet hiperszonikus és mesterséges intelligencia által vezérelt szállítórendszerekkel modernizálná az arzenálját.
A hidegháborút túlélő szerződéses keret hamarosan eltűnik – nem a szándékos megszüntetés, hanem a diplomácia álcájába bújtatott kölcsönös tétlenség miatt.
Mi történik ezután? Nyilvánvalóan egyik fél sem pislog.
Lejár a szerződés. Mindketten azt állítják, hogy a másik ölte meg.
A fegyverkezési verseny újraindul, csak ezúttal olyan fegyverrendszerekkel, amelyek gyorsabban mozognak, mint az emberi döntéshozatal.
Minden egyes katonai fejlesztés az egyik fél részéről a másik részéről is eszkalációt vált ki – nincs átláthatóság, nincsenek korlátok, nincsenek lehajtók.
Putyin arra fogad, hogy Trump nem fog tárgyalni, mert belpolitikailag gyengének tűnik. Trump arra fogad, hogy később „jobb megállapodást” tud kötni.
Valószínűleg mindketten tévednek. Így egy féktelen versenyhez jutnak, ahol a hibák a kihalás szélére sodorják a világot.
Ketyeg az óra. Senki sem tárcsáz.