Oroszország nemzeti vészhelyzetet hirdetett, miután Ukrajna tömeges támadásokat indított az orosz energiahálózat ellen, olyan régiókat takarva el, mint Belgorod és Kurszk.
Belgorodban káosz uralkodik, és amit Oroszország az előző teleken Ukrajnával sújtott, azt most magával Oroszországgal sújtják.
A válság a belgorodi energiahálózat elleni ukrán csapáshullám után kezdődött. A helyiek hangos robbanásokról, majd azonnali áramszünetekről számoltak be, miután az ukrán drónok először a város kulcsfontosságú transzformátorait találták el.
Órákon belül újabb tűz csapott le a belgorodi hőerőműre, 40 000 embert hagyva áram nélkül. A felvételeken látható, hogy a lucsi alállomás lángokban áll, a mentőszolgálatok pedig nem tudják megfékezni a tüzet.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója arra kérte a lakosokat, hogy keressenek alternatív energiaforrásokat és támaszkodjanak generátorokra, miután ukrán rakéták és drónok tönkretették a város fő energiaellátó rendszereit.
A rendelet azonban az abszurditás határán mozog: az oroszországi üzemanyagválság súlyosbodása miatt a helyi hatóságok egyidejűleg megtiltották a lakosoknak, hogy benzinnel töltsék meg a jeremkannákat, amivel ezek a generátorok működnek.
A pánik gyorsan terjedt, mivel a lakosok rájöttek, hogy a kormány részéről nem érkezik semmilyen tartalék terv vagy reális megoldás. A benzinkutaknak utasítást adtak, hogy csak a kritikus infrastruktúra ellátására tartalékoljanak készleteket, így a civilek csapdába estek a sötétségben.
A Kurszki régió hamarosan követte a példáját, miután ukrán drónok csapódtak be a távvezetékekre, széles körű áramkimaradásokat okozva. Andrij Kovalenko ukrán tisztviselő megerősítette, hogy Belgorodban és Kurszkban is áram nélkül van.
A Brjanszki régió Klincijében egy hőerőmű lángokban állt egy együttes robbanás után, a robbanást a helyiek rögzítették és széles körben megosztották az interneten.
A Vlagyimir régióban egy 750 kilovoltos alállomás, amely kritikus csomópont Közép-Oroszország energiahálózatában, meghibásodott. Uljanovszkban az 500 kilovoltos Veshkama alállomást több drón csapta be, ami áramszüneteket okozott a régióban.
Ezt követően támadás érte a szamarai Kinel-Cserkaszi alállomást, ami egy újabb fontos összeköttetést iktatott ki az oroszországi összekapcsolt villamosenergia-hálózatban.
Órákkal később kigyulladt a volgográdi Balasovkaja alállomás, ami megzavarta az áramszállítást a Volzsszkaja vízerőműből.
A támadások egészen Nyizsnyij Novgorodig értek, ahol a jelentések szerint hat ukrán nagy hatótávolságú drón csapódott be egy kulcsfontosságú energiatermelő létesítménybe, több mint 200 000 lakos áramellátását szüntetve meg és ipari övezeteket zárva le, sőt, még a mobiltelefon-hálózatok is összeomlottak.
Amikor a régió kormányzója a kommunikációs és áramszünetet egészséges méregtelenítésnek nevezte, a lakosok dühösen reagáltak, azzal vádolva a helyi hatóságokat, hogy hazudnak és kerülik a problémát, miközben otthonaik befagytak, vállalkozásaik pedig bezártak.
A mentőegységek létszáma megritkult, több alállomáson is tomboló tűz tombol, az elektromos hálózat pedig folyamatos nyomás alatt széttöredezett.
Az első hó leesésével számos régióban áramszünetek alakultak ki, és a helyi önkormányzatok elkezdték korlátozni az áramellátást, hogy csak a kritikus infrastruktúrára korlátozzák azt.
Összességében Ukrajna üzenete világos: minden egyes áramszünetért, amit Oroszország okoz, Ukrajna otthon is szembesülni fog egy újabbal.
Az ukrán, belföldön gyártott, nagy hatótávolságú drónok és rakéták ma már több száz kilométeres távolságból is képesek becsapódni orosz területre, olyan pontossággal és következetességgel, amire a korábbi években nem volt lehetőség.
Miközben az orosz tisztviselők energiavészhelyzetet hirdetnek és küzdenek az áramszolgáltatás helyreállításáért, Ukrajna az energiaterror áldozatából a megtorlás mesterévé vált. Belgorodban, Kurszkban és Novgorodban ugyan kialudtak a fények, de Ukrajna szerint Moszkva hamarosan követheti a példáját.