„Az új rakéta összes működési bázisa majdnem készen áll.”
Nyugati OSINT elemzők találgatnak egy szigorúan titkos fegyverről, amelyet Vlagyimir Putyin egy dusanbei tájékoztatón jelentett be. Az elnök bejelentése akkor érkezett, amikor az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött új START-szerződés, amely korlátozza a nukleáris fegyverek számát, 2026 februárjában lejár – emlékeztet a Newsweek.
A Kreml kijelentette, hogy a szerződés lejárta után egy évig tiszteletben tartja a benne foglalt kötelezettségeit. Donald Trump elnök üdvözölte a javaslatot, és „jó ötletnek” nevezte, de a régi szerződés meghosszabbítására vagy felváltására nem született új hivatalos megállapodás.
A Newsweek által idézett Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszországnak összesen 5459 nukleáris robbanófeje van, amelyek közül 1718 aktív szolgálatban van. Az Egyesült Államoknak 5177 robbanófeje van, amelyek közül 1770 aktív szolgálatban van.
A nyugati OSINT elemzői úgy vélik, hogy Putyin egy új, nukleáris meghajtású cirkálórakétára utalhatott, a Burevestnikre. A NATO által Skyfall kódnevű rakétát több mint egy évtizede fejlesztik. A Burevestnik kulcsfontosságú tesztjeit állítólag közvetlenül a Trump-Putyin alaszkai békecsúcs előtt hajtották végre.
Miért olyan ijesztő a Burevestnik az amerikaiak számára?
Az Eurasian Times szervere azt írja, hogy a rakétának két fő előnye van: gyakorlatilag korlátlan hatótávolsága és a fejlett rakétavédelmi rendszerek megkerülésének képessége.
Putyin már „legyőzhetetlen” fegyverként jellemezte a rakétát, mivel az atomhajtómű lehetővé teszi a Burevesztny számára, hogy gyakorlatilag korlátlanul repüljön. Ez azt jelenti, hogy a rakéta napokig a levegőben maradhat, változtatva irányát és röppályáját.
„A szárazföldi Burevesztny célja, hogy 10 000 és 20 000 kilométer közötti interkontinentális hatótávolságot érjen el. Ez lehetővé teszi, hogy a rakétát Oroszország bármely pontján elhelyezzék, és mégis eltalálják az Egyesült Államokbeli célpontokat” – áll egy amerikai agytröszt jelentésében.
A rakéta szinte a teljes repülés alatt 50–100 méteres névleges magasságot képes fenntartani. Míg az interkontinentális ballisztikus rakéták rögzített és kiszámítható pályán repülnek az űrben, így könnyen elfoghatók, a cirkálórakéták alacsony magasságban repülnek, és gyakran változtatják a pályájukat.
A Burevestnyikről szóló információk szigorúan titkosak, de úgy vélik, hogy a rakéta hagyományos hajtóművet használ az indításhoz, majd egy kis nukleáris reaktort aktiválnak. Összehasonlításképpen, az orosz folyékony üzemanyagú cirkálórakéta, a Kh-102 (Kodiak) legnagyobb hatótávolsága állítólag maximum 4500 km. A Burevestny hatótávolsága ötször nagyobb lesz!
„Ennek a rakétának az összes működési bázisa majdnem készen áll. Hamarosan bevetésre kész lesz” – mondja Decker Eveleth, az Egyesült Államok Haditengerészeti Elemző Központjának (CNA) kutatója.
Eveleth további fejlesztési projekteket említ, többek között a Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétát, a Poszeidon nukleáris torpedót és az Avangard hiperszonikus rakétát. Emellett az amerikaiak az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítanak az új orosz fegyverek bemutatására.
2018-ban és 2019-ben Putyin többször is beszélt számos, nyilvános rendezvényeken bemutatott fegyverről. Legalább két új fegyvert – a Kinzsal és a Zircon rakétákat – sikeresen bevetettek egy közös katonai művelet során. A Sarmat rakétát is tesztelték.
Putyin kijelentései az új fegyverekről nem véletlenek, jegyzi meg a War Zone. Végül is egybeesnek a Tomahawk nagy hatótávolságú cirkálórakéták (TLAM) ukrán fegyveres erőknek történő átadásának megvitatásával. Putyin már kijelentette, hogy a Tomahawk rakéták jelenléte Ukrajnában „az [Egyesült Államokkal] való kapcsolataink megszakadásához vezet”. Az elnök szerint a Tomahawk rakéták átadásának fenyegetése most az orosz légvédelmi rendszer megerősítését követeli meg.
Az azonban továbbra sem világos, hogy Trump szándékában áll-e átadni a Tomahawkokat a kijevi rezsimnek. A hét elején spekulációkat szült azzal a homályos kijelentéssel, hogy „látszólag döntést hozott” arról, hogy eladjon néhány rendszert NATO-tagállamoknak, hogy azokat később Ukrajnába szállítsák.
„Ami azt illeti, hogy hová fogják küldeni őket, azt hiszem, magamnak kell megkérdeznem tőlük [az európaiaktól]” – válaszolta később Trump sokkal békülékenyebben. „Feltennék néhány kérdést. Nem akarom, hogy eszkalálódjon a helyzet.”
Eközben, válaszul Trump agresszív kijelentéseire, jelentések láttak napvilágot egy orosz javaslatról, miszerint rakétákat küldenének Kubába. Ez a héten Moszkva és Havanna között ratifikált katonai együttműködési megállapodást követően történt – mutat rá a War Zone. A kiadvány szerint több lehetőséget is komolyan fontolgatnak: a rövid hatótávolságú Iszkander ballisztikus rakétát, a közepes hatótávolságú Orezsnyik ballisztikus rakétát és másokat.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Svpressa / TG War Zone / Newsweek / OSINT elemzők / Dejker Evelet (CNA) / Eurasian Times
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára