„Fejbe is lőhetnek, nem érdekel” – Laár András elszabadult: le akarja rombolni ezt a civilizációt
Laár sosem volt szelíd típus, de most mintha végképp elszakadt volna nála a cérna. Laár András humorista, zenész és gondolkodó szerint a mai világ rothadt, a pénz irányít mindent, és „a Földanya majd egy mozdulattal eltakarítja ezt a mammonista rendszert.” Azt mondja: már nincs vesztenivalója – és ha ezért „fejbe is lőnék”, az sem érdekelné.
Az utóbbi időben egyre több szó esik Laár András életéről és különös világlátásáról. A legendás humorista, zenész és gondolkodó most újra hallatott magáról – ezúttal egy meglepően őszinte Borsnak adott interjúban, ahol a Galla Miklós iránti segítségnyújtásból kiindulva a rendszer, a szeretet, sőt az emberiség sorsa felé kanyarodott. A beszélgetésből kirajzolódik: Laár ma már nem a poénokra, hanem a túlélésre és a tudati forradalomra épít.
Laár András: „Fejbe is lőhetnek, de legalább kimondtam”
Laár ma már kimondja azt is, amit mások csak gondolnak. A művész szerint éppen ez adja a valódi szabadságot.
A legtöbben azért nem szólnak, mert félnek. Nekem már nincs mitől félnem. Ha lelőnek, az maximum annyi, hogy meghalok – de az se nagy ügy. Az egész világ rendszer egy hazugságra épülő agyrém. Mindenki tudja, de senki sem meri kimondani. Most már mindent elvesztettem. Nincs vesztenivalóm. Maximum lelőhetnek, de az se érdekel. Mert már minden mindegy. Most akkor is megmondom, mi a f*sz van.
– mondja határozottan Laár.
Úgy érzi, a társadalom beteg, és a gyógyulás csak egy totális újrakezdéssel jöhet el.
Baj van ezzel a világgal
A művész nem kertel, szerinte a világ a pénz és a hatalom rabja lett:
Én le akarom rombolni ezt a civilizációt. Nem az életet akarom eltüntetni, hanem ezt a mammonista rendszert, ami tönkreteszi az embert. Állandóan növekedést akarnak, mintha a Földből végtelenül lehetne harapni. De nem lehet. Egy kis sajt a bolygó, amit folyton rágunk. Ez egy agyrém, b*szd meg.
Laár úgy érzi, a Földanya egy napon „megelégeli a vérszívást”, és egyszerűen „lerázza magáról az emberiséget”.
Egy csettintés, és eltűnünk. Ennyi kell csak neki. És akkor majd csodálkoznak ezek a hülyék, akik a Marsot is ki akarják fosztani. Kérdezem én: ki adott nekik jogot, hogy szétk*rják az univerzumot?
Még van szeretet
A rendszerkritika mögött mégis ott a hit: az emberben maradt jóság. Laár szerint az igazi érték nem a gazdagság, hanem a részvét.
A legtöbbet nem a gazdagok adták nekem, hanem a szegények. Háromezer forintokat, ezreseket. Szeretetből adták. Ez az igazi közönségdíj.
A művész az így kapott adományokból hozza létre az Aurária Alapítványt, amellyel bajba jutott művészeket támogat. Korábban egy Borsnak adott interjúban elmondta, ő maga is segít, ahol tud:
Én most a Gallának küldök kétszázezret, mert tudom, milyen az, amikor senki sem nyúl alád. Segítek, mert az emberi szeretetből még nem halt ki minden.
„Nem érdekel, ki hogyan emlékszik rám”
Laár végül le is zárja a beszélgetést egy erős üzenettel:
Nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam, hogy ki hogy emlékszik rám. Ma felmagasztalnak, holnap lehülyéznek. Engem már ez sem érdekel. Csak az, hogy kimondjam, ami igaz.
Úgy tűnik, Laár András végérvényesen felszabadult: szavakban, tettekben és indulatban is. És ha valóban nincs már vesztenivalója, akkor talán most lesz a leghangosabb. (bors)
Ostoba zenebohóc
Nono!
Mr Laar Adre.
Ezt a fajt mi alkottuk.
Elkrtuk. Nem kicsit, nagyon.
Nagyjából igaza van.
De ahhoz, hogy az ember így váljon őszintévé, vagy el kell veszítenie egy biztos anyagi hátteret, vagy fizikailag , egészségileg le kell robbania, mindkét esetben amikor már minden mindegy. Nincs veszíteni valója.
Amikor jól ment a bolt, jöttek a sikerek…valahogy nem ezt vallotta még.
Egy depresszív Laár András nem nem tudott volna sem Besenyő Pista bácsi lenni, sem Afrikát énekelni.
https://www.youtube.com/watch?v=HeS46shHxME&list=RDHeS46shHxME&start_radio=1