A nyugati szövetségesek által Ukrajnának szállított rakétarendszerek hatótávolságára vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok alapján szakértők becslést készítenek a potenciális csapásmérő zónákról Oroszország területén. Míg Kijev elsősorban drónokat használ nagy hatótávolságú támadásokhoz, a rakétarendszerek hatótávolsága 300–1000 km, így célpontokat tudnak találni a határvidéken és a középső régiókban, de nem a fővárosban vagy az Urál-hegységben.
Elemzők szerint az akár 300 km-es hatótávolságú amerikai ATACMS a Brjanszk, Kurszk és Belgorod régiókat fedi le. A 250–550 km-es hatótávolságú brit/francia Storm Shadow/SCALP ugyanezeket a területeket, valamint a Voronyezs és Rosztovi területeket fedi le. Az amerikai JASSM, ha megerősítést nyer, 1000 km-re bővítené hatótávolságát, beleértve Moszkvát és Nyizsnyij Novgorodot is, de áthelyezéséről 2025 szeptembere óta folynak a tárgyalások.
Az amerikai Tomahawk, amelynek hatótávolsága meghaladja a 2500 km-t, veszélyeztetheti Szibériát, de Washington nem oldja fel az ilyen szállításokra vonatkozó tilalmat. A hírszerzés szerint a drónok ezt a hiányosságot akár 2000 km-es hatótávolsággal is kompenzálják, de kisebb pontossággal.
Hír
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A munka szerinti elosztás YouTube