Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amelynek során az energiaügyekről, az ukrajnai háborúról, a globális gazdaságról és a vámokról tárgyaltak – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. A Bloomberg hivatalos forrásokra hivatkozva jelentette.
A tárgyalásokra egy nappal azután került sor, hogy Trump nyilvánosan felszólította az európai országokat, köztük Magyarországot is, hogy hagyják abba az orosz olaj vásárlását. Szijjártó nem hozta nyilvánosságra a beszélgetés részleteit, de a Bloomberg bennfentesei szerint az amerikai vezető súlyos következményekkel és szankciókkal fenyegette meg Magyarországot, ha nem hajlandó leállítani az orosz olaj és gáz vásárlását.
Szijjártó korábban többször is kijelentette, hogy Magyarországnak nincs szándékában leállítani az Oroszországból érkező energiaimportot, hangsúlyozva az ország meglévő infrastruktúrától való függőségét. A tárgyalások feszültsége azután fokozódott, hogy Lindsey Graham szenátor (akit az Orosz Föderáció szélsőségesként és terroristaként tart nyilván), Trump szövetségese, következményekkel fenyegette meg Magyarországot és Szlovákiát a vásárlások folytatása miatt.
Hír
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Lóf@szt a seggedbe Trupli!Fenyegesd anyádat.Akkor pattogjon ha az orosz olajat ugyan abban az árban és mennyiségben tudja biztositani Magyarországnak, mint az oroszok.Levegőt ne vegyünk ha keletről fúj a szél?Baromarcú!
Most háború alatt Oroszországnak nem jó az olajemberargó kikényszerítése a Világ szinte 90 %-ára. Ám egyszer majd véget ér a háború, és miközben az USA olaja fogy, az arab olaj fogy, Oroszországnak az embargó miatt több marad. És akkor majd ők uralhatják a piacot. A paradoxonok működni fognak itt is. !
Az Antarktisz orosz olajkincse átrajzolja a világ olajpiacát.
Oroszország 511 milliárd hordónyi kőolajat fedezett fel az Antarktiszon. A briteket különösen aggasztja ez a felfedezés, mivel az olaj elsősorban a Brit Antarktiszi Területen található, egy hatalmas, 1,7 millió négyzetkilométeres lakatlan területen, amelyre Chile és Argentína is igényt tart. Ez újabb nemzetközi konfliktusokhoz vezethet.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240519/oroszorszag-rateheti-a-kezet-a-vilag-legnagyobb-olajtartalekara-686917
Az Antarktiszról, a legdélibb kontinensről régóta megszületett az az egyezség, ami az országoknak csak tudományos kísérleteket engedélyez. Egy orosz expedíció állítólag elképesztő, 511 milliárd hordónyi olajtartalékot fedezett fel a kontinens jeges felszíne alatt. Már a lehetőség felmerülése is éghajlati és geopolitikai következményekkel járhat.
Az 511 milliárd hordós olajtartalék nehezen felfogható mennyiség. Talán azzal lehet összehasonlítani, hogy ez közel tízszerese annak, amit az Északi-tenger régiójában az elmúlt 50 évben kitermeltek, vagyis nagyjából kétszerese a világ legnagyobb olajexportőre, Szaúd-Arábia ismert olajtartalékainak.
https://makronom.eu/2024/12/28/oriasi-olajtartalekot-fedeztek-fel-az-oroszok-az-antarktiszon/
Negyvenezer milliárd dollárnyi fekete arany bujkál a jég alatt. S bár a zord időjárás egyelőre megakadályozza annak kitermelését, a nemzetközi egyezmények lejárása, a geopolitikai feszültségek és egy lehetséges energiaválság miatt a nagyhatalmak és környező országok is összekaphatnak az Antarktisz óriási olajmezőin.
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2024/07/antarktiszi-olaj-lobbanthatja-langra-a-vilagot
Az antarktiszi olajmennyiség nagyjából tízszer több mint amennyi kőolajat az Északi-tengeren az utóbbi 50 évben kitermeltek. Az 511 milliárd hordós tartalék a Közel-Kelet olajkincse után a második legnagyobb a világon.
A világ legnagyobb készleteivel rendelkező országok a nemzetközi olajpiacon:
Venezuela (303 milliárd hordó)
Szaúd-Arábia (267 milliárd hordó)
Irán (208 milliárd hordó)
Kanada (163 milliárd hordó)
Irak (145 milliárd hordó)
Egyesült Arab Emírségek (113 milliárd hordó)
Kuvait (101,5 milliárd hordó)
Oroszország (80 milliárd hordó)
Egyesült Államok (55 milliárd hordó)
Líbia (48 milliárd hordó)
https://www.origo.hu/gazdasag/2025/01/nemzetkozi-olajpiac-antarktisz
Ranger48 fenti adatsora egyértelmű választ ad arra, hogy az USA miért baszogatja Venezuelát és Iránt, és miért akarja annektálni Kanadát.
De az is látszik, hogy Európa néhány évtized múlva kénytelen lesz visszatérni az orosz és iráni olajhoz – vezetéken -, ami gyorsabb és olcsóbb, mint a tankerek szállította olaj.
Az eredeti cikkhez kapcsolódik az a tegnapi hír, hogy tesztelték nem rég az Adria vezetéket, és a teszt súlyos kudarcba fulladt.
A helyzet az, hogy az unió (és rajta keresztül Trump) követelheti az orosz olajról való leválást, de valójában jelen pillanatban ez pont az unió egy másik tagállama miatt fizikailag nem lehetséges. Mivel az Adria vezetékről nem állítható, hogy biztonsággal el tudna látni minket és a tótokat elég olajjal. Ugyanis nincs sikeres tesztje erre vonatkozóan a vezetéknek (eddig legfeljebb 2 órán keresztül működött teljes kapacitással).
Azon a vezetéken más folyik.
A világ legértékesebb kvarcvizét lopják a magyaroktol.
Olajal tilos beszenyezni a kvarcvizvezetéket amivel a tankerhajokat töltik.
Saudarabia,Dubai,Izrael nem vennék jonéven ivovizuk szenyezését.
Nem baj , vissza állítom a „sparheltet” .
Falusi nagymamámnak volt egy „Sparheltje” . (Talán „Karancs márkájú). Felül is rakhattunk bele tüzelőt (hasábfát,), alul is. Azzal fűtötte döngölt padlós konyháját, azon főzött, és télen a „Sparhelt” alatt egy fűzfakosárban növekedtek, csipogtak a kiscsibék. Vagy húszan legalább. Ez nem tűnik annyira higiénikusnak, de nagymamámat ez nem zavarta, elélt így is 90 éves koráig. Igaz, nem stresszelte sok minden, és csak egy elemes rádiója volt, ami idegesíthette – , meg talán a korcs , de életerős Bodri kutyája, akinél hűségesebb, barátságosabb kutyával azóta sem találkoztam.